Mivel még korán van, nem sokat haboztam az újabb fuvar bevállalásával – Indio után északra, a nevadai Primm városába mentem érte. Bórsavat kell szállítanom Los Angelesbe egy Western Star 5700XE-vel és egy A-KRB-18 póttal.
Úgy gondoltam, hogy ezentúl új típusú úti beszámolókkal is jelentkezem, amiknek a „Szabad mint a szél” nevet adtam.
Ennek oka, hogy az ATS/ETS2 és a Steam által támasztott számos kihívás teljesítése mellett számos más megbízást is teljesítek, pusztán a vezetés öröme, illetve a Világtérkép minél teljesebb bejárása végett. Eközben igyekszem olyan cégektől megbízásokat vállalni, amelyekhez még nem volt szerencsém. Nos, mivel ezek az utak is bővelkednek látnivalókban, kilátóhelyekben, nevezetességekben, történelmi emlékhelyekben, úgy gondoltam, kár lenne megfosztani benneteket egy-egy jobban sikerült úttól.
Ezeken az utakon többnyire nem narrálok, hanem csak repesztek a kiindulási ponttól a célig. Az utakhoz tartozó cikkekben pedig, mint ebben is, csupán képes beszámolóim lesznek, a látottak néhány soros értelmezésével, sőt többnyire nem lesz Google Térkép sem, mert az útvonalak összeállítása a részletes ismertetőkhöz több órányi forráskutatással és útvonalkereséssel jár.
Jó szórakozást kívánok a „Szabad mint a szél” videóimhoz és cikkeimhez!
Jelenlegi szállítmányom bórsav (H₃BO₃), vagy más néven ortobórsav. Ez egy gyenge szervetlen sav, amit elsősorban antiszeptikumként, rovarirtóként, tűzgátlóként és egyéb ipari, gyógyszerészeti célokra használnak. Fehér, kristályos porként állítják elő, így egy általam is vontatott szigetelt dobozos póttal is szállítható. Vízben jól oldódik, azzal enyhén savas oldatot képez. Bár a természetben is előfordul, főleg vulkánok környékén és ásványvizekben, többnyire boraxot bányászva nyerik ki. Van is egy boraxbánya Kaliforniában, a CA-58 mentén, nem messze Barstow városától, néhány hónapja jártam arra (Blythe (CA) – Barstow (CA))…
Primm eredetileg State Line néven volt ismert. Fejlődése egy kis út menti motelként és kávézóként indult, amit Ernest Primm épített és üzemeltetett az 1950-es években. Az évek során Primm városa megnőtt, Gary Primm pedig, Ernest fia kaszinószállodák építésével bővítette a területet. 1996-ban a város neve hivatalosan is Primm lett alapítója tiszteletére.
A közösség gazdasága két kaszinón alapul, ezért a város lakóinak többsége ezek alkalmazottja. A Buffalo Bill’s Resort and Casino üzemelteti az előbb látott Desperado hullámvasutat, amely 1996-os építésének idején Amerika legmagasabbja és leggyorsabbja volt. A hullámvasút pályája a kaszinó külső és belső részein is áthalad.
Az 1920-as években a terület még Pete MacIntyre tulajdonában volt. A visszaemlékezések szerint MacIntyre-nak nehézségei támadtak a gázüzletben, ami a whiskey mértéktelen fogyasztásához vezetett. Így aggatták rá a „Whiskey Pete” nevet. A helyi legenda szerint MacIntyre kifejezte óhaját, hogy – 1933-ban bekövetkezett halála után – függőlegesen elásott koporsóban temessék el, testét álló helyzetben hagyva, valamint egy üveget rejtve a csizma szárába, hogy tovább „ihasson” és „figyelhesse” a régiót. Whiskey Pete jelöletlen sírját egy építkezés közben véletlenül exhumálták. A maradványokat nyilvánvalóan áthelyezték, és állítólag az egyik barlangban temették el, hogy ott tovább fogyaszthassa moonshine italát.
A csizmaszárba rejtett alkoholtartalmú (sic!) üvegcséről (bottle of bootleg) jut eszembe, hogy ez a szokás még az amerikai szesztilalom idején (Prohibition, 1920–1933) terjedt el. Maga a kifejezés ezentúl jelenthet egy palack csempészett italt, valamint egy üveg illegálisan készített vagy forgalmazott italt. Ez többnyire egy házi lepárlású whisky, rum vagyis ún. holdfény („moonshine”) ital volt.
A moonshine, amellett, hogy a gyakran éjszaka, a holdfényben illegálisan készített szeszes italokra utal, jellemzően kukoricából, vagy más gabonából és gyümölcsökből készített, fehér színű, tiszta, nagyon erős alkoholos italt jelent. Nem érlelt ital, mint például a hagyományos whisky, így az íze is nyersebb volt. Fogyasztása nem volt veszélytelen, mivel a rosszul lepárolt ital mérgező metanolt is tartalmazhatott.
Emeljük poharunkat Pete emlékére!
Az őskori amerikai őslakos törzsek már 3000 évvel ezelőtt is lakták Barstow környékét: vadásztak, halásztak és türkizt gyűjtöttek. Az őslakosok nem sok lábnyomot hagytak a halvány ösvényeiken, miközben mexikói területekre utaztak árucsere céljából.
A Mojave-völgy írott története az 1700-as évekre és Francisco Garcés spanyol ferences szerzetes missziós útjaira nyúlik vissza. Garcés a legkorábbi ösvényeket követte a Mojave folyó völgyébe, majd onnan a Barstow környéki sivatagon át, úton a kaliforniai hegyeken túli spanyol missziók felé.
Barstow betelepülése az 1840-es évek végén kezdődött a Mormon folyosón (Mormon Trail) keresztül érkezőkkel. Minden ősszel és télen, amint lehűlt a levegő, az eső új fűszálakat növesztett és feltöltötte a Mojave-sivatag vízkészleteit, emberek, áruk és állatcsordák vándoroltak ide Új-Mexikóból, majd később Utahból Los Angelesbe a Santa Féből induló Old Spanish Trail mentén, vagy 1848 után a Salt Lake Cityből induló Mormon úton. Igazából Barstow gyökerei a Mojave-sivatag gazdag bányászati történelmében erednek, miután az 1860-70-es években aranyat és ezüstöt fedeztek fel az Owens-völgyben és a keleti hegyekben. A ma már többnyire szellemvárosként létező Calico és Daggett városokba érkező bányászok beáramlása miatt vasutat építettek az áruk és az emberek szállítására: a Southern Pacific, majd 1884-től a Santa Fe vasúttársaság 1883-ban vonalat épített ide Mojave városából Barstow-n keresztül Needles-be.
Az államközi autópálya-rendszer megjelenése előtt Barstow fontos megállóhely volt mind az US-66-os, mind az US- 91-es (ma már I-15) úton. A két útvonal Barstow belvárosában találkozott, és együtt haladt Los Angeles felé I-15-ösként. Ez a kereszteződés az ország egyik legforgalmasabbika volt – naponta kb. 800 gallon (~3000 liter) benzint tankoltak a közelben, még mielőtt az I-40-es utat meghosszabbították volna. Ma a Barstow-n átvezető I-15 és I-40, valamint a CA-58 autópályák kikövezése a város további fejlődéséhez vezetett. Gazdaságának nagy része ma már a közlekedéstől függ.
A város a nevét William Barstow Strong-ról, az Atchison, Topeka és Santa Fe vasúttársaság korábbi elnökéről kapta.
A spanyol cajon [ejtsd: ka-hon] szó magyarul ládát jelent, ami találó elnevezés a meredek hegyoldalak között húzódó szorosra. A hágót évezredek óta használták az őslakosok a Mojave-sivatag és a Los Angeles-medence közötti átjárásra. Az első európaiak a XIX. század elején fedezték fel a hágót, és hamarosan fontos útvonallá vált a telepesek, bányászok és kereskedők számára.
Los Angeles [lɔːs ˈændʒələs], röviden LA Kalifornia legnépesebb városa a becslések szerint 3 millió 821 ezer lakossal a város határain belül. Ezzel a lakosságszámmal a második legnépesebb városnak számít az Egyesült Államokban New York mögött. A Greater Los Angeles, vagyis Los Angeles és Riverside-San Bernardino nagyvárosi területeket magában foglaló egyesített statisztikai terület azonban több mint 18,5 millió lakosú, kiterjedt metropolisz. A város két évszakos félszáraz éghajlattal rendelkezik száraz nyarakkal és nagyon enyhe telekkel.
Los Angeles jelenlegi területét eredetileg a bennszülött Tongva nép lakta. 1542-től Spanyolország birtokolta. Hivatalosan 1781 szeptember 4-én alapították. A mexikói függetlenségi háborút követően 1821-ben az Első Mexikói Birodalom része lett. 1848-ban, a mexikói-amerikai háború végeztével Los Angelest és Kalifornia többi részét a Guadalupe Hidalgo-i Szerződés részeként az Egyesült Államok megvásárolta.
Honnan származik a város neve? 1781 szeptember 4-én a „Los Pobladores” néven ismert 44 telepes megalapította az El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles nevű pueblót, vagyis várost. A név jelentése: „A Szűzanya, az Angyalok Királynőjének városa”.
Los Angeles városának összterülete 502,7 négyzetmérföld (1302 km2), hossza észak-déli irányban 44 mérföld (71 km), szélessége kelet-nyugati irányban pedig 29 mérföld (47 km). A város kerülete 342 mérföld (550 km).
A város területe részben sík, részben dombos. A város legmagasabb pontja az 1547 méter magas Lukens-hegy, a San Gabriel-hegység lábánál, a Crescenta-völgy északi részén. A Santa Monica-hegység keleti vége a belvárostól a Csendes-óceánig húzódik, és elválasztja a Los Angeles-medencét a San Fernando-völgytől. A várost magas hegyek veszik körül. Közvetlenül északon fekszik a San Gabriel-hegység, amelynek legmagasabb pontja a 3068 méter magas Mount San Antonio, helyi nevén Mount Baldy. Dél-Kalifornia legmagasabb pontja a San Gorgonio-hegy, amely 81 mérföldre (130 km-re) keletre van Los Angeles belvárosától, magassága 3506 m.
A Los Angeles River nagyrészt szezonális. A folyó a város Canoga Park kerületében kezdődik, a San Fernando-völgytől keletre folyva a Santa Monica-hegység északi peremén, majd a városközponton keresztül délnek fordul, és végül a Csendes-óceán partján lévő Long Beach kikötőjébe torkollik.
Los Angeles földrengésveszélyes környéken, a csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik. A geológiai instabilitás évente körülbelül tízezer földrengést okoz a környéken, bár ezek többsége túl kicsi ahhoz, hogy érezhető legyen. A San Andreas Fault (Szent András-törésvonal), amely a Csendes-óceáni-kéreglemez és az Észak-Amerikai-kéreglemez határán helyezkedik el, áthalad a nagyvárosi területen. Ezen a szakaszon az eddigi adatok szerint nagyjából 110-140 évente erős földrengés következik be. A közeljövőben is várható egy jelentős földmozgás, mivel az utolsó nagyobb földrengés az 1857-es Fort Tejon földrengés volt. A Los Angeles környékét sújtó jelentős földrengések közé tartozik az 1933-as Long Beach, az 1971-es San Fernando, az 1987-es Whittier Narrows és az 1994-es Northridge-i esemény. Jelentős kockázatot jelentenek az akár a Csendes-óceán távoli területein kipattanó földmozgások is a partmenti részekre, kikötőkre a szökőár miatt.
A város gazdagságát az olaj felfedezése alapozta meg az 1890-es években, ami gyors növekedést hozott a városnak. A város tovább bővült, amikor 1913-ban elkészült a Los Angeles-i vízvezeték, amely Kelet-Kaliforniából szállítja a vizet.
Los Angeles gazdasága változatos, iparágak széles skálájával. A film- és televíziós gyártás központja (Hollywood).
Itt található az LA Seaport, az egyik legforgalmasabb konténerkikötő az Amerikai kontinensen. Gazdaságának köszönhetően New York és Tokió után a világ harmadik legnagyobb GDP-jével rendelkező városa. Los Angeles adott otthont a nyári olimpiának 1932-ben és 1984-ben, és házigazdája lesz 2028-ban.
Mivel a város sok érdekességgel és nevezetességgel bír, mindenképpen érdemes felkeresned további infókért a Wikipedia és a hivatalos oldalt.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.54.2.6s.
Rögzítés dátuma: 2025 április 13.
Típus: Szabad mint a szél – Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: Primm, Gastream – Los Angeles, 42 Print.
Tervezett/megtett távolság: 232/279 mérföld.
Időpont: Szombat, 9:46 – Szombat, 17:45 (menetidő 7 óra 59 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Western Star 5700XE Day Cab (370 LE, 10 sebességes).
Pótkocsi/Szállítmány: 2-tengelyes, 48 láb hátsó, szigetelt A-KRB-18/Bórsav.
Érintett települések (állam): Primm (NV), Barstow (CA), Los Angeles (CA).
Rejtett út: Barstow városánál hajts le az I-15-ről a 178-as kijáratnál, ahol a két kamionos-pihenő és töltőállomás található. Ha tovább mész egyenesen, rátalálsz egy elkerülő útra (Main St), amely áthalad Barstow városán, követve a Route 66 vonalát. Az út mentén számos Route 66 kőoszlopot fogsz látni, tetejükön egy-egy régi autó sziluettjével.
VÉGE.
