Kalifornia délnyugati csücskén, Mexikóval határos területen található San Diego városa, ahová következő megbízásom szól…pontosabban Coronado szigetére, ahol a GPW bízott meg egy mobil halomrakodó átszállítására az Indio városában található telephelyére.
Úgy gondoltam, hogy ezentúl új típusú úti beszámolókkal is jelentkezem, amiknek a „Szabad mint a szél” nevet adtam.
Ennek oka, hogy az ATS/ETS2 és a Steam által támasztott számos kihívás teljesítése mellett számos más megbízást is teljesítek, pusztán a vezetés öröme, illetve a Világtérkép minél teljesebb bejárása végett. Eközben igyekszem olyan cégektől megbízásokat vállalni, amelyekhez még nem volt szerencsém. Nos, mivel ezek az utak is bővelkednek látnivalókban, kilátóhelyekben, nevezetességekben, történelmi emlékhelyekben, úgy gondoltam, kár lenne megfosztani benneteket egy-egy jobban sikerült úttól.
Ezeken az utakon többnyire nem narrálok, hanem csak repesztek a kiindulási ponttól a célig. Az utakhoz tartozó cikkekben pedig, mint ebben is, csupán képes beszámolóim lesznek, a látottak néhány soros értelmezésével, sőt többnyire nem lesz Google Térkép sem, mert az útvonalak összeállítása a részletes ismertetőkhöz több órányi forráskutatással és útvonalkereséssel jár.
Jó szórakozást kívánok a „Szabad mint a szél” videóimhoz és cikkeimhez!
A spanyol coronado szó „koronás”-t jelent, utalva a koronaváros kifejezésre, amivel egyet is érthetünk, mivel ez egy igen király hely…az üdülővárost az 1880-as években alapították, és 1890-ben jegyezték be. Lakosainak száma kb. 20 ezer. Coronado egy ún. kötött sziget (na, mégiscsak sziget…), amit egy homokos földnyelv, a Silver Strand köt össze a szárazfölddel. Dél-Kalifornia partjai mentén négy ehhez hasonló sziget található, amiket 1602 körül Sebastian Vizcaino és legénysége vett észre és térképezett fel. Szépségük okán „Los Coronados”-nak nevezték el ezeket a szigeteket.
A CA-905 vagy State Route 905 állami, san diegoi út, és mindössze 8,9 mérföld hosszú (14,4 km), és ahogy említettem, az I-5 csomóponttól tart a CA-125-ig, pontosabban délre fordulva a mexikói határig. Az eredeti Otay Mesa Road 1927-ben még földút volt. 1935-re már burkolt út lett, összekötve San Ysidrót Brown Fielddel és Otay Mesa körzetének legkeletibb tanyáival. A háború után a kamionok is elkezdték használni, illetve megnőtt rajta a forgalom, az I-5 és CA-125 közötti szakaszt 1959-ben hozzákapcsolták az állami autópálya-rendszerhez, majd a California Freeway és az Expressway System – így lett belőle CA-905/SR-905.
Los Angeles [lɔːs ˈændʒələs], röviden LA Kalifornia legnépesebb városa a becslések szerint 3 millió 821 ezer lakossal a város határain belül. Ezzel a lakosságszámmal a második legnépesebb városnak számít az Egyesült Államokban New York mögött. A Greater Los Angeles, vagyis Los Angeles és Riverside-San Bernardino nagyvárosi területeket magában foglaló egyesített statisztikai terület azonban több mint 18,5 millió lakosú, kiterjedt metropolisz. A város két évszakos félszáraz éghajlattal rendelkezik száraz nyarakkal és nagyon enyhe telekkel.
Los Angeles jelenlegi területét eredetileg a bennszülött Tongva nép lakta. 1542-től Spanyolország birtokolta. Hivatalosan 1781 szeptember 4-én alapították. A mexikói függetlenségi háborút követően 1821-ben az Első Mexikói Birodalom része lett. 1848-ban, a mexikói-amerikai háború végeztével Los Angelest és Kalifornia többi részét a Guadalupe Hidalgo-i Szerződés részeként az Egyesült Államok megvásárolta.
Honnan származik a város neve? 1781 szeptember 4-én a „Los Pobladores” néven ismert 44 telepes megalapította az El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles nevű pueblót, vagyis várost. A név jelentése: „A Szűzanya, az Angyalok Királynőjének városa”.
Los Angeles városának összterülete 502,7 négyzetmérföld (1302 km2), hossza észak-déli irányban 44 mérföld (71 km), szélessége kelet-nyugati irányban pedig 29 mérföld (47 km). A város kerülete 342 mérföld (550 km).
A város területe részben sík, részben dombos. A város legmagasabb pontja az 1547 méter magas Lukens-hegy, a San Gabriel-hegység lábánál, a Crescenta-völgy északi részén. A Santa Monica-hegység keleti vége a belvárostól a Csendes-óceánig húzódik, és elválasztja a Los Angeles-medencét a San Fernando-völgytől. A várost magas hegyek veszik körül. Közvetlenül északon fekszik a San Gabriel-hegység, amelynek legmagasabb pontja a 3068 méter magas Mount San Antonio, helyi nevén Mount Baldy. Dél-Kalifornia legmagasabb pontja a San Gorgonio-hegy, amely 81 mérföldre (130 km-re) keletre van Los Angeles belvárosától, magassága 3506 m.
A Los Angeles River nagyrészt szezonális. A folyó a város Canoga Park kerületében kezdődik, a San Fernando-völgytől keletre folyva a Santa Monica-hegység északi peremén, majd a városközponton keresztül délnek fordul, és végül a Csendes-óceán partján lévő Long Beach kikötőjébe torkollik.
Los Angeles földrengésveszélyes környéken, a csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik. A geológiai instabilitás évente körülbelül tízezer földrengést okoz a környéken, bár ezek többsége túl kicsi ahhoz, hogy érezhető legyen. A San Andreas Fault (Szent András-törésvonal), amely a Csendes-óceáni-kéreglemez és az Észak-Amerikai-kéreglemez határán helyezkedik el, áthalad a nagyvárosi területen. Ezen a szakaszon az eddigi adatok szerint nagyjából 110-140 évente erős földrengés következik be. A közeljövőben is várható egy jelentős földmozgás, mivel az utolsó nagyobb földrengés az 1857-es Fort Tejon földrengés volt. A Los Angeles környékét sújtó jelentős földrengések közé tartozik az 1933-as Long Beach, az 1971-es San Fernando, az 1987-es Whittier Narrows és az 1994-es Northridge-i esemény. Jelentős kockázatot jelentenek az akár a Csendes-óceán távoli területein kipattanó földmozgások is a partmenti részekre, kikötőkre a szökőár miatt.
A város gazdagságát az olaj felfedezése alapozta meg az 1890-es években, ami gyors növekedést hozott a városnak. A város tovább bővült, amikor 1913-ban elkészült a Los Angeles-i vízvezeték, amely Kelet-Kaliforniából szállítja a vizet.
Los Angeles gazdasága változatos, iparágak széles skálájával. A film- és televíziós gyártás központja (Hollywood).
Itt található az LA Seaport, az egyik legforgalmasabb konténerkikötő az Amerikai kontinensen. Gazdaságának köszönhetően New York és Tokió után a világ harmadik legnagyobb GDP-jével rendelkező városa. Los Angeles adott otthont a nyári olimpiának 1932-ben és 1984-ben, és házigazdája lesz 2028-ban.
Mivel a város sok érdekességgel és nevezetességgel bír, mindenképpen érdemes felkeresned további infókért a Wikipedia és a hivatalos oldalt.
Beaumont városának neve érdekesen adódott, hiszen a Beaumont szót, ami franciául „Beautiful Mountain”-t jelent, 1887-ben választotta ki Henry C. Sigler, a Southern California Investment Company elnöke, a közelben magasodó San Jacinto-hegyről letekintve a területre.
Beaumont is a vasútnak köszönheti létét, hiszen az 1850-es évek elején itt elhaladó földmérő csapatok egy olyan hágót kerestek, ami összekötné a keletet a Csendes-óceánnal. Északon a San Gorgonio, délen a San Jacinto hegység közötti San Gorgonio-hágót először 1853-ban mérték fel egy expedíció során. A hágó környezete sokakat lenyűgözött, egyúttal belátva, hogy az óceánhoz való kapcsolat kiépíthető, ami a Missouri folyótól a Csendes-óceánig tartó vasút megépítésének tervéhez vezetett. Az 1860-as évek elején a hágó területén még postakocsik közlekedtek, amik számára egy megállót is létesítettek a mai város helyén Edgar Station néven. 1875-ben, amikor a Southern Pacific Railroad vágányai megérkeztek, Summit Station névre keresztelték a vasútállomást. Ez pihenőhelyként szolgált a Mojave-sivatagból Los Angeles felé tartó vasutasok számára. 1884-ben a város első neve még San Gorgonio volt, de 1887-ben megkapta mai nevét. A várost hivatalosan 1912 november 18-án jegyezték be.
A majd’ 90 ezer fős Indio, spanyolul „indiai”, a sivatagi Cahuilla indiánok ősi földjein terül el. A város azért jött létre, mert szükség volt egy megállóra a Southern Pacific Railroad számára félúton Yuma, Arizona és Los Angeles között a gőzmozdonyok vízpótlásához. A vasút 1876-os érkezése után Indio növekedésnek indult. Az első állandó épület a Southern Pacific Depot állomás és szálloda volt.
Bár vasúti városként kelt életre, hamarosan mezőgazdasági központtá vált. A hagyma, a gyapot, a szőlő, a citrusfélék és a datolya virágzott a száraz éghajlaton a gazdálkodók találékonyságának köszönhetően, akik különféle módokat találtak a víz megszerzésére, először az artézi kutak, majd később az All-American Canal segítségével. A mezőgazdaságot jelentősen segíti a környező földrajz által befolyásolt éghajlat. A három oldalról magas hegyláncok által körbevett terület hozzájárul az egyedülálló és egész évben meleg éghajlathoz, így a Sziklás-hegységtől nyugatra itt a legmelegebb a tél. Itt meleg tél és forró, sivatagi nyár uralkodik.
Coachella [koʊəˈtʃɛlə] szintén vasúti városként jött létre, és mindössze 1946-ban iktatták be hivatalosan. Természetesen a település már létezett Woodspur néven, amit 1876-ban alapítottak, amikor a Southern Pacific Railroad vasútvonalat épített ide. Az 1880-as években az őslakos Cahuilla törzs eladta telkeit a vasútnak, hogy új földeket szerezzenek a jelenlegi város helyétől keletre. Majd az 1890-es években néhány száz mexikói, spanyolajkú traquero (pályamunkás, angolul gandy dancer) telepedett meg a sínek mentén. 1901-ben Woodspur polgárai új nevet szavaztak meg közösségüknek, megállapodva a Coachella névben. A név eredete nem tisztázott: egyesek úgy vélik, hogy a conchilla hibás elírása volt, ami egy spanyol szó a völgy homokos talajában található kis fehér csigaházakra, amelyek egy több mint 3000 évvel ezelőtt kiszáradt tó maradványai.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.54.2.6s.
Rögzítés dátuma: 2025 április 13.
Típus: Szabad mint a szél – Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: San Diego, GPW – General Public Works – Indio, GPW – General Public Works.
Tervezett/megtett távolság: 237/246 mérföld.
Időpont: Szombat, 6:09 – Szombat, 9:46 (menetidő 5 óra 37 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Mack Pinnacle Day Cab (415 LE, 10 sebességes).
Fülkefestés: Lacquer Red.
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes, 50 láb hosszú, teljes faborítású, mély rakterű, A-SNZ-20/Mobil halomrakodó.
Érintett települések (állam): San Diego (CA), Coronado (CA), San Bernardino (CA), Beaumont (CA), Indio (CA), Coachella (CA).
VÉGE.
