A Trade Connections – Switzerland World of Trucks esemény nyolcadik útján most is Bernbe kell utaznom a Balkánról, most azonban nem az olasz, hanem a német utat választom. Zágrábból szállítok egy JCB munkagépet a berni RT Log számára.
Május 14-én megjelent az ETS2 1.50.1.0s verziójú kiadása (Euro Truck Simulator 2 – 1.50 Update Release), amely számos újdonsággal szolgált. Nem csak a grafika finomhangolása (TAA, lépcsőzetes árnyékváltás, lágy részecskék, füst/pára/vízfröccs realisztikusabb megvilágítása és megjelenése, távoli árnyékok) történt meg, hanem teljesen átdolgozták a felhasználói felületet (+eszköztippek), és a sávkövetés is megérkezett. Beérett Németország Rajna-vidékének és Svájcnak az átdolgozása. Végül kaptunk egy Scania Demo Center-t, egy-egy MAN TGX és Wielton Trailer Pack frissítést. A felújított Svájc bejárásának előmozdítására a fejlesztők elindították a Trade Connections – Switzerland WoT eseményt (#TradeConnectionsSwitzerland), amelynek jelen cikk is a témája.
A Trade Connections – Switzerland esemény 10 fuvart igényel a teljes Világtérképen. A cél, hogy Svájcból vagy Svájcba irányuló megbízásokat vállalj. Fontos feltétel, hogy 10 különböző országba vagy országból kell indulnod, valamint minden útnak (piha!) legalább 200 km hosszúnak kell lennie. A küldetés első fele teljesíthető a szomszédos országokból indulva, illetve azokba irányulva, de aztán egyre távolabbi országokból érdemes Svájc felé indulni. A fuvarokat a YouTube csatornám mellett A Trade Connections – Switzerland esemény oldalon is megtalálod.
Nyolcadik megbízásom Zágrábból ismét Bernbe szólít. The Train Foundry telephelyéről kell egy JCB munkagépet elszállítanom az RT Log berni központjába.
A Schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza. Az alkalmazó országok összességét schengeni övezetnek vagy schengeni térségnek is nevezik.
Mind az öt, általam érintett ország (Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország, Svájc) része a schengeni övezetnek, bár Svájc nem EU-tagállam.
A Tauern Autobahn pontos útvonalát 1938 és 1942 között tervezték meg, az akkori Katschberg Straße leváltására. Ez az út igen régi múltra tekint vissza – az Európa jelentős részét meghódító Római birodalom Virunum (Maria Saal)-Iuvavum (Salzburg) útját követte nagyjából.
Az építési munkálatok Salzburg és Spittal an der Drau közelében az 1939 május 15-i alapkőletételi ünnepséggel kezdődtek. Megkezdték a Wolfsberg Tunnel fúrását Spittal közelében, illetve számos bekötőutat építettek. 1942-ben a második világháború miatt félbeszakadt az építkezés.
A növekvő turizmus miatt 1958-ban újratervezték az utat. Bár a meglévő építményeket felhasználták, az új alagút- és útépítési technológiák miatt az útvonal már nem teljesen azonos az eredetivel, például a Katschberg-alagutat áthelyezték.
1968-ban az útvonal hivatalosan is felkerült az autópályák listájára.
A legnehezebb szakasz a Niedere Tauern és a Katschberg feletti csúcsszakasz építése volt, ami 1971 január 28-án kezdődött. Itt a Keleti-Alpokat győzték le a 6,4 km hosszú Tauern-alagúttal és az 5,4 km hosszú alagúttal a Katschbergen keresztül.
1974-ben megnyitották a forgalom előtt a teljes északi részt, beleértve a Katschberg-alagutat is. Ez az Enns-völgybe vezető salzburgi szakasz jelentősen megkönnyítette a vendégmunkások nyári szabadságolásának idején a balkáni országokba, Görögországba és Törökországba irányuló vendégmunkás-forgalmat. Ez a jelentős forgalom azonban 1969-től már problémát jelentett.
A déli felhajtót 1980 június 28-án nyitották meg. Ezen a részen 12 kilométernyi autópálya épült összesen 254 pilléren, 83,7 m magasra; a Pressingbergen épült Európa akkori leghosszabb, 2,6 km-es lejtős hídja. Ezzel elkészült a 146,5 km hosszú útvonal Salzburgból Spittalba.
1983-tól az autópályát meghosszabbították a Drautalon keresztül Villachig.
A Salzach neve az ókorban Iuvarus volt. Ezt a nevet a rómaiak maguk is átvették, mégpedig az itt élő keltáktól, akik a folyami istenségtől, Iuvavo-ról nevezték el. Az átvett nevet kissé latinosították Iuvavum-ra, amely egyben az itteni római város neve is lett. A név jelentése valószínűleg tiszafa. A folyó jelenlegi nevét a folyón egészen a XIX. századig működő sószállításnak köszönheti.
A Salzach a Tirol és Salzburg tartományok nyugati csücskében, a Kitzbühel-Alpokban emelkedő 2447 m magas Salzachgeier alatti alpesi legelők patakjaiból ered. Innen szinte egyenesen nyugati irányban halad az A10-es autópálya felé. Schwarzach im Pongau mezővárosnál fordul északra, ahol az A10 autópályát a 47 Knoten Pongau-Bischofshofen csomópontnál éri el. Innen az autópálya hűen követi a Salzach által kivájt völgyeket, egészen a játékban nem szereplő 11 Puch/Urstein csomópontig. A folyó innen egyenesen átvág Salzburg városán, majd osztrák-német határfolyóként halad egészen az Inn folyóig, ahol a torkolata található. Innen veszi át az Inn a határfolyó szerepet a Salzach folyótól.
A Westautobahn vagy West Autobahn autópályának a Knoten Salzburg és a német határ közötti szakasza mindössze a Bécsből kiinduló autópálya nyugati vége.
Az A1 Bécs-Auhofban kezdődik, és a walserbergi határátkelőnél ér véget. Teljes hossza 292 km. A korábbi tervezés alapján a kilométer-jelölés a kilencesnél kezdődik és a 301. kilométernél ér véget. Ebből 30 km Salzburg állam területén van.
Az autópálya salzburgi része Ausztria legrégebbi autópálya-szakasza. Alig néhány héttel azután, hogy Ausztriát a hitleri Németországhoz csatolták, a Reichsautobahn építése Salzburgból Bécsbe egy nagy alapkőletételi ceremóniával kezdődött Walserbergben 1938 április 7-én, Adolf Hitler személyes közreműködésével. A turistának álcázott technikusok már korábban felmérték a terepet, vagyis az útvonalat már 1938-ra nagyrészt meghatározták.
1942-re elkészült az út a Salzburg-Süd autópálya csomópontig (a salzburgi csomóponttól a Tauern autópályáig) és a Salzburg-Mitte autópálya csomópontig tartó szakasza, összesen 13 km hosszúságban. Az építkezést a háború miatt leállították. Az 1945 utáni években a West Autobahn már megkezdett szakaszát Eugendorfig (Wallersee csomópont) folytatták. Az autópálya-építés hivatalos újraindítására 1954 július 17- én került sor a Zilling-völgyi átkelőnél az autópálya parkolójában rendezett ünnepséggel. A Salzburg-Mondsee szakasz volt az első, amely 1958 április 26-án megnyílhatott. A West Autobahn 1967 május 12-én készült el az Amstetten-Nyugat-Amstetten-Ost szakasz megnyitásával.
Bregenz Vorarlberg fővárosa, Ausztria legnyugatibb tartománya. A Boden-tó, amely Európa harmadik legnagyobb édesvizű tava, keleti-délkeleti partján fekszik, Svájc és Németország határán.
Az első települések nyomai i.e. 1500-ból származnak. Az első megemlített telepesek brigantiknak nevezték magukat. Az i.e. V. században itt letelepedett kelták emiatt már Brigantionban telepedtek le, amely az egyik legerősebben megerősített helyükké vált. Az i.e. 15-ben vívott csaták sorozata során azonban a rómaiak meghódították Brigantiont, és a város római tábor lett. A település (Brigantium) státuszt i.sz. 50 körül kapta, és a római admiralitás székhelye volt a Boden-tó mellett. Brigantiumot az alemannok és germánok pusztították el, akik 450 körül telepedtek le a környéken.
610 és 612 között Saint Columbanus és Saint Gall misszionáriusként dolgozott Bregenzben. 917-től az Udalrichinger (Vorarlberg uralkodó dinasztia) rezidenciájaként szolgált, akik Bregenz grófjainak nevezték magukat. Az uralkodóház azonban 1150 körül kihalt.
A várost 1451-ben, majd 1523-ban a Habsburgoknak adták el. Az osztrák uralom a 30 éves háború alatt folytatódott – miközben a Carl Gustaf Wrangel vezette svéd csapatok rövid időre megszállták – egészen a 19. századig. Bregenz 1805-től 1814-ig bajor fennhatóság alatt állt. 1842-től 1850-ig megépült a Boden-tó kikötője, amit 1883-ban, illetve 1889 és 1891 között kibővítettek. Az első osztrák hajójáratot 1884-ben indították. A vasút 1872-ben érkezett meg. 1726 óta Bregenz az osztrák közigazgatás fő székhelye Vorarlbergben. Lakosainak száma jelenleg közel 30 ezer.
A 2010-ben épített Heizkraftwerk Aubrugg fatüzelésű, hőt és villamos áramot egyaránt termelő hőerőműje 21 ezer háztartás tűvfűtéséért felel, míg a villamos erőmű 10 ezer háztartást lát el zöldenergiával. A fát kb. 30 km-ről, Wallisellen környékéről szállítják. A fosszilis gázt és az olajat csak csúcsterheléskor vetik be az erőműben. Az erőmű kialakítása igen különleges, hiszen sikerült neki helyet szorítani az autópályák kereszteződésében, így igen különleges látványt nyújt a 105 m magas kéményével, amely a második legmagasabb épület a városban.
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.50.3.7s.
Rögzítés dátuma: 2024 július 11.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Zágráb (HR), The Train Foundry – Bern (CH), RT Log.
Tervezett/megtett távolság: 1049/1161 km.
Időpont: Szerda, 6:01 – Csütörtök, 0:54 (valós menetidő 1 óra 19 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: DAF XD Sleeper High (449LE-s, 12 sebességes).
Fülkefestés: Swiss Flag Metallic (Swiss PJP).
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes FLB fapadlós alvázzal Blue festéssel/JCB G100RS kompakt generátorok.
Érintett települések (állam): Zágráb (HR), Čatež ob Savi (SLO), Novo Mesto (SLO), Ljubljana (SLO), München (D), Bregenz (A), Höscht (A), Sankt Margrethen (CH), Zürich (CH), Bern (CH).
World of Trucks esemény: Trade Connections – Switzerland (8/10).
VÉGE.
