A Trade Connections – Switzerland World of Trucks esemény ötödik útja következik, amelynek során használt műanyagot kell elszállítanom Ljubljanából Zürichbe. Mivel az út fele Milánótól Zürichig az előző utamon megismert A2-esen halad, így most nem a nézelődés, hanem az éjfél előtti megérkezés a célom.
Május 14-én megjelent az ETS2 1.50.1.0s verziójú kiadása (Euro Truck Simulator 2 – 1.50 Update Release), amely számos újdonsággal szolgált. Nem csak a grafika finomhangolása (TAA, lépcsőzetes árnyékváltás, lágy részecskék, füst/pára/vízfröccs realisztikusabb megvilágítása és megjelenése, távoli árnyékok) történt meg, hanem teljesen átdolgozták a felhasználói felületet (+eszköztippek), és a sávkövetés is megérkezett. Beérett Németország Rajna-vidékének és Svájcnak az átdolgozása. Végül kaptunk egy Scania Demo Center-t, egy-egy MAN TGX és Wielton Trailer Pack frissítést. A felújított Svájc bejárásának előmozdítására a fejlesztők elindították a Trade Connections – Switzerland WoT eseményt (#TradeConnectionsSwitzerland), amelynek jelen cikk is a témája.
A Trade Connections – Switzerland esemény 10 fuvart igényel a teljes Világtérképen. A cél, hogy Svájcból vagy Svájcba irányuló megbízásokat vállalj. Fontos feltétel, hogy 10 különböző országba vagy országból kell indulnod, valamint minden útnak (piha!) legalább 200 km hosszúnak kell lennie. A küldetés első fele teljesíthető a szomszédos országokból indulva, illetve azokba irányulva, de aztán egyre távolabbi országokból érdemes Svájc felé indulni. A fuvarokat a YouTube csatornám mellett A Trade Connections – Switzerland esemény oldalon is megtalálod.
Az ötödik megbízásom Ljubljanából Zürichbe szólít. A Villco-tól kell használt műanyagot szállítanom a Stokes zürichi telephelyére.
A Tagliamento [taʎʎaˈmento], latinul Tiliaventum, egy ún. fonott folyó Olaszország északkeleti részén, amely az Alpokból az Adriai-tengerbe ömlik Trieszt és Velence között.
A Tagliamento az Alpok utolsó morfológiailag ép folyója, vagyis útvonalát emberi beavatkozás nem változtatta meg. Tulajdonképpen az Alpokat és az Adriát összekötő 150 km hosszú folyosóról van szó, amelynek szabad árterülete van, így számos vízi és szárazföldi élőhelynek ad otthont, és több mint 600 állandó szigettel rendelkezik.
Ha megnézed a képet, vagy kinézel kamionod ablakán, akkor azt hinnéd, hogy egy kiszáradó folyóról van szó, alacsony vízállással és rengetek apró, folyamatosan változó, ide-oda tekergő, hol szétváló, hol egybefolyó csatornával. Ezért is nevezik fonott folyónak, mert igen jellegzetes szerkezete van. A változó vízállástól és a vízáteresztő, víznyelőként működő kavicsos medertől függően apró szigetecskék születnek és semmisülnek meg. Az előbb említett 600 sziget is így született, csak az idők folyamán a rajtuk megtelepedő növényzet megkötötte, megmagasította, így állandóvá tette azokat. Ez a jellegzetes szerkezet a nagy hordalékot magával sodró folyókra igaz, vagyis nem a vízmennyiség hiánya okozza kinézetüket – persze a globális felmelegedés ezeket a folyókat is tovább apasztja…
A Tagliamento a Mauria-hágóban ered, 1195 méteres tengerszint feletti magasságban, Veneto és Friuli-Venezia Giulia régiók határán. Felső szakasza átfolyik a történelmi Carnia régión, Udine tartomány északi részén. A középső és alsó szakaszon először Udine és Pordenone tartomány, majd az előbbi és Velence tartomány között húzza meg a határt. Végül a Velencei-öbölbe ömlik Lignano Sabbiadoro és Bibione között. Érdekesség, hogy számos földalatti folyó is táplálja vizét.
Vízgyűjtő területe 2916 négyzetkilométer, amelynek lakossága körülbelül 165.000 fő. A vízválasztó szinte teljes egészében Carniában és Friuli többi hegyi völgyében fekszik. A vízválasztó 86,5%-a Udine tartományban található.
A Ponte Diga di Melide a gotthardi vasutat és az A2-es autópályát vezeti át a tavon. A híd lehetővé teszi a víz áramlását és a hajózást a Luganói-tó két fele között. A híd egy elmerült jeges morénán fekszik, amely a tavon keresztül húzódik, és körülbelül 10 méterre csökkenti a mélységét, szemben a tó maximális mélységével, amely 288 méter.
A híd előtti utat Pasquale Lucchini, egy autodidakta ticinai építőmérnök tervezte, aki gondoskodott arról, hogy nagy mennyiségű kőzetet dobjanak a moréna tetejére, annak megerősítése és magasságának növelése érdekében. A műút 1841 és 1847 között épült, és 1848-ban adták át a közúti forgalomnak. 1872-ben a vasutat, 1980-ban pedig az autópályát építették meg.
A Luganói-tó (Lago di Lugano vagy Ceresio) egy jeges tó, amely Dél- Svájc és Észak- Olaszország határán található. A Lugano városáról elnevezett tó a Comói-tó és a Lago Maggiore között található. Írásos formában Tours-i Gergely (Gregory of Tours) említette először 590-ben Ceresio néven, amely a latin cerasus szóból származik, ami cseresznyét jelent, utalva a tópartot sok helyen díszítő cseresznyefákra. A tó a 804-es írásos leletekben már Laco Luanasco néven szerepel.
A Gotthárd-alagút (németül Gotthard-Straßentunnel, olaszul Galleria del San Gottardo) Az A2-es autópálya részét képező közúti alagút Svájcban. Az Alpokon átkelő Zürich-Milánó útvonal része, amely Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. Érdekességképpen itt megnézheted, jelenleg hol tart a leghosszabb alagutak versenyében a Gotthárd-alagút (elárulom, egyre lejjebb csúszik a listán).
Sokáig a 2091 m magas Szent Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticino kantonok, a Reuss és a Fiume Ticino folyók völgye között. A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált egy alagút építése a folyamatos forgalom biztosítása végett. A vasúti alagutat még 1872-1881 között építették meg, ezt egy évszázaddal később követte a közúti (autópálya-) alagút. Ezt követte a 2016-ban befejezett, a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagút (vagy bázisalagút).
A Gotthárd-alagút építése 1970-ben kezdődött, és 1980 szeptember 5-én adták át a forgalomnak. Az alagút hossza pontosan 16,92 km lett, az építkezés költsége pedig 450 millió euróra rúgott – fajlagosan kb. 26.000 euróba került egy méter megépítése. A munkálatokban 700 fő vett részt, akik közül 17-en sajnos itt lelték halálukat. Ez az építmény, amit csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek szegélyeznek, tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa északi és déli része között.
Luzern [luːˈsɜːrn] Svájc középső, német nyelvű részén található, az ugyanilyen nevű kanton fővárosa. Lakosainak száma kb. 82.000 fő. Luzern Közép-Svájc legnépesebb városa, és a gazdaság, a közlekedés, a kultúra és a média kapcsolatát termeti meg a régióban.
A város a Luzerni-tó (Vierwaldstättersee) partján helyezkedik el, amelynek kifolyása a Reuss folyó. Ezeknek, illetve a látótávolságban fekvő Pilatus és Rigi-hegyeknek köszönhetően jelentős turisztikai célpont. A város egyik nevezetessége a Kápolna-híd (Kapellbrücke), egy XIV. századi fahíd.
További érdekességekről, illetve a város történetérő itt olvashatsz.
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.50.3.1s.
Rögzítés dátuma: 2024 július 9.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Ljubljana (SLO), Villco – Zürich (CH), Stokes.
Tervezett/megtett távolság: 788/945 km.
Időpont: Vasárnap, 6:04 – Vasárnap, 21:39 (valós menetidő 1 óra 6 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: DAF XD Sleeper High (449LE-s, 12 sebességes).
Fülkefestés: Swiss Flag Metallic (Swiss PJP).
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes TIRSAN ponyvás/Használt műanyag.
Érintett települések (állam): Ljubljana (SLO), Zürich (CH).
World of Trucks esemény: Trade Connections – Switzerland (5/10).
Látványosság: A Karavankák-alagút.
VÉGE.
