Ezzel a fuvarral szerencsém volt, mivel az irodában az előző fuvar intézése közben kezembe nyomták a következő megbízást Pine Bluff városába, ahova raklapokat kell szállítanom. Így most Arkansas északkeleti-keleti tájait fedezhetem fel Jonesboro és Pine Bluff felé.
Arkansas szeptember 16-ai megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Így immár 16 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek az elmaradhatatlan kihívások is: a Cruising Arkansas (#CruisingArkansas) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Pine Bluff városába vagy városából vállalt fuvar, amiért egy White-tailed Deer (Fehérfarkú szarvas) plüss kabinkiegészítőt kapunk.
Ez az út a Cruising Arkansas (#CruisingArkansas) kihívás 4., egyúttal A természet állama Steam Személyes teljesítmény 5-6. és az „Arkansasban láttam” Steam Személyes teljesítmény 5. részteljesítése.
Harrison Boone megye székhelye. Nevét Marcus LaRue Harrison földmérőről kapta, aki a Stifler Springs-i Crooked Creek mentén jelölte ki a város helyét. A város alapításának hivatalos dátuma 1876 március 1. A város lakossága kb. 13 ezer fő, amivel Arkansas 30. legnagyobb városa.
A környék a kolonizáció megkezdése előtt számos őslakos törzsnek adott helyet. Az itt lakókat a XIX. században az Indian Territory területére száműzték. A környék első felfedezői valószínűleg francia vadászok és trapperek voltak. A betelepülők a XIX. század elejétől-közepétől érkeztek. Boone megyét 1869-ben, míg a várost hivatalosan 1876-ban alapították. 1901-ben megérkezett a St. Louis és North Arkansas Railroad, amely lökést adott a helyi gazdaságnak. Ez nem tartott sokáig, mert a vasút 1905 július 1-jén csődbe ment.
Jelenleg a városban jelentős munkaadónak számít például a FedEx, a Boone County Regional Airport, a North Arkansas College, a North Arkansas Regional Medical Center (Medical services) és a Walmart.
Ha ránézel a Google térképre, akkor azt látod, hogy az Arkansas-Missouri határ mentén négy hatalmas víztározó követi egymást, a Beaver Lake, a Table Rock Lake, a Bull Shoals Lake és az állam középső részén a Norfork Lake. Utóbbit sikerült most meglátogatnom, amely az US-412-es út mentén terül el.
Mint annyi gát és víztározó esetében, a Norfork Dam építésének ötlete is már a XX. század elején felmerült, elsősorban árvízvédelmi, öntözési és áramtermelési céllal. Ezzel párhuzamosan az árvízmentesség és az áramtermelés gazdasági hasznára is számítottak, a régió felemelkedésének szándékával. A végleges elhatározás az 1938-as árvízvédelmi törvénnyel született meg. 1941-ben pedig kiegészítették a törvényt a Table Rock Lake és a Bull Shoals Lake víztározók megépítésével. Az építkezés 1941 tavaszán kezdődött a North Fork folyót lezáró Norfork gáttal, ami akkoriban az ország hat legnagyobb betongátjainak egyike volt.
A Norfork-gát egy gravitációs gát, ami azt jelenti, hogy saját súlyával áll ellen a víz nyomásának. Ez óriási mennyiségű betont igényelt. Monolitoknak nevezett szakaszokból áll, amelyek hossza negyven-ötvennégy láb, magasságuk pedig közel öt láb.
Jelenleg a Norfork Lake területe 22000 acre (8900 ha), több mint 550 mérföldnyi (890 km) partszakasszal. A tervezett funkcióin kívül ma már jelentős idegenforgalmi, turisztikai, rekreációs szereppel bír.
A North Fork folyó a White River 109 mérföld (175 km) hosszú mellékfolyója. A torkolat az arkansasi Norfork városa, illetve az AR-177 és AR-201 találkozásnak közelében van. Az AR-177 északabbra halad át a Norfork-tavat lezáró Norfork gáton. A folyó északra, a missouri állambeli Mountain Grove közelében ered, és folyik egyenesen délre, Arkansas államba.
A Spring River egy alig 57 mérföld (92 km) hosszú folyó, amely két ágból áll: a Spring River South Forkból és magából a Spring Riverből.
A Spring River South Fork a Missouri állambeli Howell megyében ered, és az arkansasi Fulton és Sharp megyéken keresztül folyik a Springs River felé, torkolata pedig Hardy közelében található. A Spring River South Fork tulajdonképpen mindössze egy csendes patak kavicsos mederrel.
A Spring River forrása a Missouri-Arkansas határon fekvő Mammoth Spring, ahol a Warm Fork of the Spring River egyesül a Mammoth Spring State Parkban a Mammoth Spring tóval. A Mammoth Spring egy földalatti folyóból táplálkozó tó. A forrás kibocsátása óránként több mint 9,78 millió amerikai gallon (37000 m3), és ez alkotja a Spring Rivert. Mivel a feltörő víz hőmérséklete átlagosan 58 °F (14 °C), a folyó a legmelegebb hónapokban is hűvösen tartja környezetét, amely kellemes mikroklímával ajándékozza meg még Hardy városát is.
Jonesboro 80560 főre becsült lakosságával Arkansas ötödik legnépesebb városa – az Arkansas State University otthona, valamint Északkelet-Arkansas kulturális és gazdasági központja.
Jonesboro területét több ezer éve lakták az őslakosok. Az európaiakkal történő találkozás idején az Osage, a Caddo és a Quapaw törzsek lakták a területet. Miután az Egyesült Államok megszerezte ezt a területet az 1803-as louisianai felvásárlás (Louisiana Purchase) során, betelepült a környék bevándorlókkal. Jonesboro állandó települése nem sokkal 1859 után jött létre, és nemsokára megyeszékhellyé is vált, mindössze 150 állandó lakossal.
A város a nevét William A. Jones szenátoráról kapta, annak elismeréseként, hogy támogatta a megye megalakítását. A város nevét kezdetben Jonesborough-nak írták, de később lerövidítették mai írásmódjára.
A XIX. század végén a város megpróbálta fejleszteni bírósági rendszerét és belvárosi infrastruktúráját. Röviddel azután, hogy a várost megyeszékhelynek nevezték ki, a város legmagasabb pontján tervezték felépíteni a bíróság épületét. Az Ezt az épületet az 1869-es tűzvész azonban elpusztította, ahogy több más, a bíróság számára kiszemelt és épített épületet is. Végül 1934-ben épült fel a jelenlegi épület.
A város megalakulását követően számos vasút épített vonalat a városba, így a gazdaság fejlődése töretlen lehetett. A város jelentősége egyre nőtt, amit az Arkansas State College (ma Arkansas State University) 1909-ben történő megalapítása is bizonyít. Hamarosan megjelentek az első autók is a városban. A templomok építését az 1910-es években kezdték el. A Main utca és a Matthews sugárút kereszteződésénél láthatjuk is ennek egyik szép példáját, az 1916-ban épített First United Methodist Church épületét.
Ha megnézed a Google Térképen a város környezetének domborzatát, észre fogod venni, hogy a várostól északra és délre egy keskeny plató, hegygerinc húzódik, ami nem más, mint a Crowley’s Ridge. A város ennek a gerincnek a közepén, tetején helyezkedik el. Tőle nyugatra és keletre az ún. Mississippi Embayment hordaléksíksága nyújtózik. Ez a geológiai képződmény 250-550 láb (70-170 m) magasságban emelkedik a Mississippi hordaléksíksága fölé, egy 150 mérföldes (240 km) vonalat képezve a Missouri mentén. Nevét Benjamin Crowley-ról kapta, aki elsőként érte el a területet valamikor 1820 körül.
Benjamin Crowley (1758–1842) az arkansasi Greene megyében található Shiloh temetőjében nyugszik, ahol egy emlékmű jelzi a sírját. A temető a Crowley’s Ridge State Park része. Crowley sírja közelében a Crowley’s Ridge más kortárs telepesei jelöletlen sírokban nyugszanak.
Pine Bluff Arkansas állam 10. legnépesebb városa a maga 41 ezer főnyi lakosságával, egyúttal Jefferson megye székhelye.
A város az Arkansas Delta délkeleti részén található. Tőle nyugatra az Arkansas Timberlands régió terül el. Domborzata lapos, nagy kiterjedésű termőföldekkel, hasonlóan a Delta Lowlands más helyeihez. A várost az Arkansas folyó magas, fenyőfákkal benőtt partján alapították, elkerülendő az évente jelentkező árvizeket. Az első telepesek, Joseph Bonne, valamint a francia Métis szőrmekereskedő és trapper 1819-ben telepedett le ezen a helyen. Pine Bluff-ot 1839 január 8-án jegyezték be hivatalosan. A falunak akkoriban körülbelül 50 állandó lakosa volt.
Az Arkansas folyónak köszönhetően az elsődleges szállítási és utazási eszköz a hajózás volt, amit gőzhajók biztosítottak. A víznek, az időjárásnak és a termékeny alföldnek köszönhetően virágzott a gyapottermesztés, vagyis a város gazdagságának nagy része a gyapoton alapult. Ezt nagy ültetvényeken termesztették rabszolgák százezrei, szerte az államban, de különösen itt, az Arkansas Delta területén. A város 1860-ra az állam egyik legnagyobb rabszolgapopulációval rendelkezett.
A polgárháború után a rabszolgák felszabadítását a gazdaság erősen megsínylette. Pine Bluff és a régió tartós hatásokat szenvedett a háború utóhatásaitól, valamint a rabszolgaság és kizsákmányolás traumáitól. A felépülés eleinte lassú volt. A vasutak megérkezése azonban javította a piacokhoz való hozzáférést, és a gyapottermelés növekedésével, ahogy több ültetvényt újraaktiváltak, a gazdaság kezdett fellendülni. Az első vasút 1873 decemberében érte el Pine Bluffot. Ugyanebben az évben alakult meg a Pine Bluff első vállalata, amikor a Pine Bluff Gas Company elkezdett világítógázt előállítani. Az állam gazdasága azonban továbbra is nagymértékben függött a gyapottól és a mezőgazdaságtól.
Mivel azt áradások és a folyómeder vándorlása folytonos veszélyhelyzetet okozott. A város feletti V alakú holtág is egy árvíz eredménye. Ennek elkerülése érdekében a XX. század elején megépítették a 4. zsilipet és gátat, egyúttal szabályozva a vízfolyást és biztosítva a hajózást. Az áruszállítás jelentőségét mutatja a holtágon kialakított intermodális folyami kikötő, amit mi a játékban Rock Portként ismerünk.
Az állam autópálya-építési programja az 1920-30-as években pozitív hatással lett Pine Bluff kereskedelmére. Franklin D. Roosevelt elnök 1933-as beiktatása után számos kormányzati programot indított a helyi közösségek javára. A Works Progress Administration (WPA) és a közmunkafinanszírozás révén a Pine Bluff új iskolákat és egy futballstadiont épített, és az Oakland Parkot fejlesztette ki első jelentős rekreációs létesítményeként. A mezőgazdaság diverzifikációjának ösztönzése érdekében a megye 1936-ban raktártelepet épített, amely a mezőgazdasági termelők állatállományának értékesítési pontjaként szolgált.
Az 1960-as évektől erőteljes építkezési hullám kezdődött a városban és környékén, ami nem csak jelezte a város gazdasági erejét, hanem tovább is erősítette azt: megépült a Jefferson Regional Medical Center, a McClellan-Kerr Navigation System gátak az Arkansas folyón, a Lake Langhofer, a Pine Bluff Convention Center, The Royal Arkansas Hotel & Suitest, a Pine Bluff Regional Park, több ipari park és templom, a Benny Scallion Park, a Pine Bluff Civic Center, The Pines bevásárlóközpont, az I-530-as elkerülő út, az Arkansas folyó felett átívelő Lawrence Blackwell Memorial Bridge, a Science Center for Southeast Arkansas és a Donald W. Reynolds Community Services Center. Impozáns lista néhány évtizedre…
Mindezen építkezések motorja az erőteljes mezőgazdaság, amelynek vezető termékei a gyapot, a szójabab, a rizs, a szarvasmarha-, baromfi- és harcsatenyésztés. Az ipar elsődleges területei a csomagoló és papíripar, illetve a fafeldolgozás. A környéken található papírgyárak nagy száma adja Pine Bluff időnként jellegzetes illatát.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.52.0.6s.
Rögzítés dátuma: 2024 november 11.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Harrison, Technoma – Pine Bluff, Myroo.
Tervezett/megtett távolság: 328/382 mérföld.
Időpont: Szerda, 11:49 – Csütörtök, 9:15 (valós menetidő 1 óra 6 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Peterbilt 579 Day Cab (600 LE, 7 sebességes).
Fülkefestés: Torn Metal (Peterbilt 579).
Pótkocsi/Szállítmány: 2-tengelyes A-KRB-18 darabáru/Raklapok.
Érintett települések (állam): Harrison (AR), Henderson (AR), Hardy (AR), Jonesboro (AR), Pine Bluff (AR).
Steam Személyes teljesítmény: A természet állama (5-6/8), „Arkansasban láttam” (5/8).
World of Trucks esemény: Cruising Arkansas (4/10).
Látnivaló: Pine Bluff, 4. zsilip és gát.
Látványosság: Jonesboro belvárosa, 4. zsilip és gát.
VÉGE.
