Éppen csak letettem a fuvart a Fjorge udvarán, máris befutott egy megbízás az IKA Bohag részéről: raklapokat kéne szállítani a Botteni-öböl partján fekvő Sundsvallba. Az útvonal is érdekesnek tűnik: Falun, Gävle, majd az E4-esen fel Sundsvall városába…guruljunk!
A Nordic Horizons DLC november 27-ei megjelenésével a Világtérkép kibővült a skandináv államok északi területeivel, egészen a Nordkappig, amivel Európa legészakibb határát jelölik.Ezzel párhuzamosan elindult a Cruising Nordic Horizons World of Trucks esemény, amely 2026 február 1-ig tart. Ez a térképbővítés irdatlanul nagyra sikerült a maga 41 városával, több mint 30 egyéb településével, 204 telephelyével, és 13 új céggel, tehát jó sokáig elszórakozhatunk a kihívások teljesítésével. Ezzel szemben a térképhez kapott Steam Személyes teljesítmények már nincsenek határidőhöz kötve, tetszőleges időpontban teljesíthetők – persze ez nem jelenti azt, hogy könnyebbek lennének. Az egyéb, magaddal szemben támasztott kihívásokkal együtt egy kevésbé ráérő játékosnak többhavi munkát, vagy inkább élvezetet jelent. Az ETS2 1.57, a Scandinavia Refresh, a Nordic Horizons és ami a puttonyba még belefért… című posztomban további infókhoz juthatsz a térképbővítéssel, az 1.57 verzióval kapott újdonságokkal és a kihívásokkal kapcsolatban.
Ez az út a Cruising Nordic Horizons kihívás 2., illetve a Nordic Horizons DLC-hez kapcsolódó Észak titkai Steam Személyes teljesítmény 1. fuvarja.
Az E16 az egyik legfontosabb kelet-nyugati irányú főútvonal Észak-Európában, amely négy országon: az Egyesült Királyságon, Norvégián, Svédországon és (2026 márciusa óta) Finnországon halad keresztül.
Az E16-os út teljes hossza körülbelül 1180 km, és az észak-írországi Derryből indul, és a finnországi Kotkáig tart. Mivel készülőben van az Isle of Ireland DLC, hamarosan itt is végighajthatunk rajta.
Első szakasza Észak-Írországban Derry [deri] és Belfast [belfaszt] között fut. Majd átmegy Skóciába, ahol Glasgow [glaszgó] és Edinburgh [edinboro] között utazhatsz rajta. A következő szakasz már Norvégiában található: érinti Bergen [bergen], Voss [vosz], Lærdal [lerdál], Fagernes [fágernesz], Hønefoss [hőnefosz], Gardermoen [gardermuen] (Oslo repülőtere), Kongsvinger [kongszvinger] városokat. Ez a fő összekötő út Oslo és Bergen között. Különlegessége, hogy a magashegyi hágók ellenére télen is ritkán zárják le a hóviharok miatt, mert az erdőhatár alatt halad. A norvég határtól átjutunk Svédországba, ahol Torsby [torszbü], Malung [málung], Borlänge [borlenge], Falun [fálun] útvonalon halad egészen Gävle [jevle] városáig, ahol találkozik az E4-es úttal. Svédországban az út hossza kb. 360 km. Utolsó szakasza már Finnországban található. Mivel ezt a cikket sajnos csak most, március közepén írom, így tálalhatom azt az abszolút friss hírt, mely szerint 2026. március 5-én lépett hatályba az a megállapodás, amely kiterjesztette az utat Finnországra is. Itt Rauma [rauma], Tampere [tampere], Lahti [lahti] és Kouvola [kouvola] érintésével ér el Kotkába [kotka].
Az E16-os út leglátványosabb és leghíresebb pontja a Norvégiában található Lærdal-alagút [lerdál]. Ez a világ leghosszabb közúti alagútja, amely 24,5 kilométer hosszú. Az alagútban különleges, kék fénnyel megvilágított pihenőöblöket alakítottak ki, hogy csökkentsék a sofőrök bezártságérzetét és némi pihenőre legyen alkalmuk.
Az E16-os utat eredetileg 1992-ben jelölték ki Norvégiában Bergen és Oslo között. 2011-ben döntöttek az út keleti, svédországi (Kongsvinger-Gävle), majd 2024-ben a finnországi kiterjesztéséről (Rauma-Kotka).
Az E4 Skandinávia egyik legfontosabb közlekedési folyosója, amely szinte teljes egészében Svédországon halad keresztül, összekötve a déli országrészt az északi területekkel. Hossza körülbelül 1590 km. Helsingborg [helszingborj] városából indul, Svédország déli részéből. Végpontja Tornio [tornió], Finnországban, ahol mindössze 1 km hosszú. Svéd szakasza tehát a svéd-finn határváros Haparanda [hápárándá] városáig tart. Szerencsénkre a játékban a teljes szakaszát bejárhatjuk.
Az út érinti Jönköping [jöncsöping], Linköping [lincsöping], Stockholm [szokkholm], Uppsala [upszálá], Gävle [jevle], Sundsvall [szundszvál], Umeå [umeó] és Luleå [lúleó] városait, amelyeket mind megtaláljuk a játékban. Én most a Gävle-Sundsvall szakaszán fogok utazni.
Érdekesség, hogy az európai utak 1975-ös újraszámozási rendszere szerint az E4-esnek az E55-ös út részévé kellett volna válnia. Svédország azonban külön mentességet kapott az Európai Gazdasági Bizottságtól, hogy megtarthassa a régi számot. Ennek az az oka, hogy az út mentén és a városokban több tízezer jelzőtábla cseréje hatalmas költséggel járt volna, és az „E4” elnevezés annyira beépült a svéd köztudatba, hogy a változtatás zavart is okozott volna a fejekben.
Az E4 egyes szakaszainak is megvannak a maguk érdekességei:
A déli szakasz (Helsingborg-Gävle) szinte végig folyamatos autópálya. Itt található Svédország egyik leglátványosabb útszakasza is, amely a Vättern-tó [vettern] partján halad végig magas sziklafalak között.
Most az északi szakaszon, Gävle felett fogok utazni, ahol az út változó színvonalú: váltakoznak az autópályák, a 2+1 sávos, szalagkorláttal elválasztott utak és a hagyományos kétsávos szakaszok.
Végül a Magaspartnak (Höga Kusten [hőga kuszten]) nevezett rész Sundsvall [szundszvál] és Örnsköldsvik [örnsöldszvík] között. Itt az út az UNESCO világörökség részét képező területen halad át, ahol lenyűgöző hidakon (pl. a Höga Kusten hídon) és meredek dombokon át vezet az út.
A Kupolen Borlänge [kupúlen borlenge] a város, sőt egész Dalarna megye egyik legikonikusabb épülete és legfontosabb kereskedelmi csomópontja. Nem csupán egy bevásárlóközpont, hanem építészeti jelkép is. Az épület annyira egyedi, hogy a levegőből és a távolból is azonnal felismerhető Borlänge látképében.
Stratégiai helyen fekszik, ott, ahol az E16-os és a 70-es út találkozik. Ez teszi lehetővé, hogy az átutazók (például a síelők, akik a hegyekbe tartanak) is könnyen megálljanak itt.
Ahogy a neve is sugallja (Kupolen = A Kupola), az épület legmeghatározóbb eleme a hatalmas, futurisztikus fémkupola. 1990-ben nyitotta meg kapuit. Eredetileg egy nagyszabású kiállítási csarnoknak tervezték, de hamar rájöttek, hogy bevásárlóközpontként sokkal jövedelmezőbb lesz. Három szinten terül el, és több mint 80 üzletnek, étteremnek és kávézónak ad helyet. Évente több millió látogatót vonz, amivel Közép-Svédország egyik legnépszerűbb célpontja.
Az itt található körforgalomban egy szökőkutat mintázó ipari emlékmű áll, amely vízi játékkal van kombinálva. A műalkotás neve Framtidsmonumentet [framtidszmonumentet], ami magyarul „A jövő emlékművét” jelenti.
Az alkotás az SSAB acélgyár és a város szoros kapcsolatát szimbolizálja. Egy hatalmas, stilizált acélhengert vagy öntőformát idéz, amelyből a „folyékony acél” (ezt jelképezi a víz) ömlik ki. Természetesen helyi acélból készült, tisztelegve a város kohászati múltja és jelene előtt. A vízsugarak nem csak felfelé törnek, mint egy klasszikus szökőkútnál, hanem egy belső gyűrűből zúdulnak kifelé, vízesésszerű hatást keltve. Esténként az emlékművet színes fényekkel világítják meg, ami különösen látványossá teszi az arra autózók számára.
Borlänge vasúti szempontból Svédország egyik legfontosabb stratégiai csomópontja. Gyakran nevezik a svéd vasúti hálózat „északi kapujának”, mivel itt találkoznak a déli ipari központokból és az északi bányavidékekről érkező vonalak.
A város vasúti jelentőségét két fő vonal adja: a Dalabanan [dálabánan] (amely Stockholmmal köti össze) és a Bergslagsbanan [berjszlagszbánan] (amely kelet-nyugati irányban szeli át az országot).
Borlänge rendelkezik Svédország egyik legnagyobb és legforgalmasabb rendező-pályaudvarával – évente több millió tonna acél és faanyag halad át a városon; és ezt, ha jobbra nézel, láthatod is a számos sínpárból. Naponta több nehézszerelvény (úgynevezett „stålpendeln” [sztólpendeln]) érkezik Luleåból [lúleó] forró acélbugákkal az SSAB-hez, és távozik kész acéllemezekkel Dél-Svédország felé. Mivel Dalarna megye erdőgazdálkodási központ, Borlängén keresztül hatalmas mennyiségű faanyagot is szállítanak a papírgyárakba és a kikötőkbe.
Persze a személyforgalom is jelentős: naponta átlagosan több mint 100 személyszállító vonat érinti az állomást. A Borlänge Centralstation tehát a megye legforgalmasabb utasszállító csomópontja. Innen Stockholm az SJ gyorsvonataival kb. 2 óra alatt elérhető. Népszerű útirány Falun [fá-lun] és Mora [mú-ra] is.
![Eközben elérem a Dalälven [dalelven] folyót, már Falun felé haladva, kifelé tartva a városból.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2025/12/202512290951_Kulso-megbizas.-Borlange-S-Sundsvall-S_5_E16-50-Borlange-Dalalven-kulso-kep.jpg)
A Dalälven [dalelven] Svédország egyik leghosszabb és legjelentősebb folyója, amely nemcsak a tájat határozza meg, hanem az ország ipari és kulturális fejlődésének is az egyik legfontosabb tartóoszlopa.
A Dalälven két nagy ágból, az Österdalälven [öszterdalelven] és a Västerdalälven [veszterdalelven] összefolyásából jön létre. A két ág Borlänge közelében, Djurås [jurósz] falunál egyesül. Ezt a pontot „Älvnyckeln” [elvnükkeln] (a folyó kulcsa) néven is ismerik. A folyó teljes hossza kb. 520-540 km, attól függően, hogy melyik ágát tekintik forrásnak. Északnyugatról délkelet felé tart, és a Botteni-öbölbe torkollik Skutskär [szkuttser] városánál.
A Dalälven kulcsszerepet játszott Svédország iparosításában:
1. A folyón számos vízi erőmű található (például Trängslet [trengszlet] vagy Forshuvud [forszhúvud]). Ezek biztosítják az SSAB és a környékbeli ipar áramszükségletének jelentős részét.
2. Régebben a Dalälven volt Svédország egyik legfontosabb faúsztató útvonala. Az erdőkből kitermelt rönköket a folyó vizén úsztatták le a torkolatnál lévő fűrészüzemekhez és papírgyárakhoz. Ez a tevékenység az 1970-es években szűnt meg véglegesen a teherautók és a vasút térnyerése miatt.
A folyót gyakran nevezik biológiai határvonalnak is (Limes Norrlandicus [limesz norlandikusz]), mivel a folyó mentén találkozik a déli, lombhullató erdők világa az északi, tűlevelű tajgával. A folyó alsó szakaszán található a Färnebofjärden Nemzeti Park [fernebufjérden], amely híres a hatalmas áradásos területeiről, gazdag madárvilágáról és a különleges horgászhelyeiről (lazac és süllő).
Falun [fálun] Dalarna megye székhelye, és bár Borlänge ipari ikertestvére, karaktere teljesen más: Falun egy történelmi ékszerdoboz, amely az UNESCO világörökség része. A várost a réz tette naggyá, és ez a múlt a mai napig meghatározza a környék arculatát.
Falun a Faluån [fáluón] folyó két partján fekszik, a Runn [runn] tó északi végénél. A város hírnevét a világ egyik legfontosabb rézbányája alapozta meg.
A város geológiáját a Bergslagen [berszlagen] ércöv határozza meg, amely rendkívül gazdag szulfidos ércekben, és a falu efölött jött létre. A kőzet itt főként piritből, kalkopiritből és galenitből áll. A bányászat miatt a talaj egyes helyeken magas fémtartalmú, ami sajátos, sárga és fekete színű, szinte „holdbéli” tájat hozott létre a bánya közvetlen közelében.
A bányászat már az 1000-es években elkezdődött. A XVII. századra Falun Svédország második legnagyobb városa lett, és a bányából származó bevétel finanszírozta a svéd nagyhatalmi törekvéseket. Itt alapították a világ legrégebbi részvénytársaságát. 1867-ben a bányajáratok egy része beomlott, létrehozva a ma is látható hatalmas tölcsért, a Stora Stöten-t [sztoora sztöten], ami a városba érve, az út közelében található. Szerencsére a baleset egy ünnepnapon történt, így senki sem halt meg.
Falun ma már egy stabilan növekvő, élhető egyetemi város. A város lakossága kb. 41 ezer fő, kb. köztük 18 ezernyi egyetemi hallgatóval.
Régen tehát a gazdaság túlnyomórészt a rézbányászatra és az azzal kapcsolatos kohászatra épült. A bánya azonban 1992-ben végleg bezárt. Ma a gazdaság alapja a közszolgáltatások, az oktatás, az IT-szektor és a turizmus. Itt található több nagyvállalat központja is.
Érdekesség, hogy a bányászat melléktermékéből készült az a híres vörös festék, amellyel régen a svéd faházakat mázolják. Ez Falun [fá-lun] legismertebb „exportcikke” volt. Természetesen a bánya felfedezésének, illetve a vörös festéknek is megvan a maga története…olvass csak tovább!
Falun ugyanakkor Európa egyik legmodernebb síközpontja (Lugnet Sportcenter), ahol síugró sáncok és sífutópályák találhatók. Gyakori házigazdája a sí-világbajnokságoknak.
Az aknaváz tartotta azokat az óriási kerekeket (kötélkorongokat), amik segítségével a mélybe engedték és felhúzták a bányászgépeket, a személyzetet szállító kosarakat, és természetesen az ércet tartalmazó vödröket.
Bár ma már a legtöbb aknaváz betonból vagy acélból készül, Falunban megőrizték a hagyományos faépítésű tornyokat. Ezeket a jellegzetes „faluni vörös” festékkel kezelték le, ami megvédte a fát az időjárástól és a bánya kénes kigőzölgéseitől.
A toronyhoz mindig tartozott egy gépház is. Falunban ez különleges, mert régen nem elektromos motorok, hanem hatalmas vízikerekek hajtották a felvonókat. A vizet kilométereken át tartó csatornarendszereken vezették ide, hogy legyen elég energia a mélyből jövő súlyos terhek megmozgatásához.
Ez az aknaváz konkrétan a Creutz-akna felett áll. Ez az egyik legrégebbi és legmélyebb pontja a bányának. Érdekesség, hogy a közelében látható a korábban említett Stora Stöten [sztoora sztöten].
És most lássuk a bánya, a kecske és a vörös festék történetét!
A legenda szerint egy kecskének köszönhető, hogy ezer éve egyáltalán felfedezték a rezet ezen a vidéken: élt akkoriban egy Kåre nevű kecskebak, amely egy napon vörös sárral és porral borított szarvakkal tért haza a legeltetésből. A gazdája kíváncsi lett, másnap követte az állatot, és látta, hogy Kåre a földet kaparja egy domboldalon. Amikor a gazda közelebb ment, észrevette a csillogó kőzetet a föld alatt: ez volt az az óriási rézlelőhely, amiből később a világ egyik legnagyobb bányája lett.
A szobor tehát a Kåre nevű kecskének állít emléket: egyben a szerencse és a bőség szimbóluma Falunban. Nélküle a város és a svéd gazdaság (amelyet évszázadokig a faluni réz tartott el) teljesen máshogy nézne ki.
A legenda szerint a kecske szarvaira tapadt vörös föld volt az alapja a későbbi híres festéknek is. A bánya bejáratánál és a látogatóközpont környékén több helyen is felbukkan az alakja (van belőle szobor és dekoráció is), emlékeztetve a látogatókat a szerény kezdetekre. Természetesen a bánya logójában és Falun városának régebbi jelképeiben is gyakran megjelenik a kecske vagy a réz alkímiai jele – ami megegyezik a Vénusz bolygó és a női nem jelével.
![Az E16-os átvág a városon, és egy nagy kanyart tesz meg a bányától egészen a Lugnets sportcentrumig. Közben áthaladok a Faluån [fáluón] folyó tóvá öblösödő szakasza, a Östanforson-tó [ösztanforszon] felett.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2025/12/202512290951_Kulso-megbizas.-Borlange-S-Sundsvall-S_9_E16-50-Falun-Ostanforsan-to-kulso-kep.jpg)
A Faluån [fáluón] nem csupán egy vízfolyás, hanem Falun történelmének és társadalmi tagozódásának legfőbb tanúja. Ez a folyó szeli ketté a várost, összekötve a Varpan [várpan] tavat a Runn [runn] tóval. Mivel a két tó között biztosít átjárást, igazából nem is folyó a maga 4 km-es hosszával. A Faluån tehát tulajdonképpen Falun folyócskája.
A folyó történelmileg egy éles társadalmi határvonalat húzott a városban, amit a helyiek ma is emlegetnek: a bányász oldal (Den gruvliga sidan [den grúvliga szídan]) a folyótól nyugatra, a rézbánya felé eső rész. Itt laktak a bányászok szűkös, kormos házakban. A nevet a „gruva” (bánya) és a „gruvlig” (szörnyű/gyötrelmes) szavak szójátéka adta, utalva a nehéz életkörülményekre és a mindent belepő kénes füstre. A kellemes oldal (Den ljuvliga sidan [den júvliga szídan]) a folyótól keletre eső rész. Ide már nem fújta át a szél a bánya füstjét, így itt épültek fel a gazdag kereskedők és bányatisztek díszes, tiszta udvarházai.
A folyót évszázadokon át használták szállításra, de legfőképpen a bányászati folyamatokhoz szükséges vízenergia biztosítására. Bár a bányászat idején a folyó vize erősen szennyezett volt a nehézfémektől, a bánya 1992-es bezárása óta a Faluån sokat tisztult. Ma már halak is élnek benne, és a partja kedvelt sétány. A várost számos hangulatos híd köti össze, mint például a Stora torget [sztoora torget], amelyről tökéletes kilátás nyílik a folyó menti vörös házakra.
A Lugnets Sportcenter Falun városának büszkesége, és bátran kijelenthetem, hogy Európa egyik legösszetettebb sportlétesítménye. Nem csupán egy edzőközpont, hanem egy hatalmas szabadidős és versenyhelyszín, ahol a svéd sportszövetség által elismert 70 sportág közül 60-at lehet űzni.
Lugnet leginkább a skandináv sísportok nemzeti központjaként ismert. A két hatalmas sánc (HS100 és HS134) Falun jelképévé vált. A sáncok tetejéről lélegzetelállító kilátás nyílik a városra és a Runn tóra. Itt található a Lugnets Skidmuseum is. Világszínvonalú sífutó pályával rendelkezik, amely több FIS Északi Sí-világbajnokságnak adott már otthont (legutóbb 2015-ben, legközelebb pedig 2027-ben fog). Télen az amatőrök is használhatják a kivilágított pályákat.
területén található egy modern beltéri uszoda 25 méteres medencével, ugrótoronnyal és egy vadonatúj relaxációs részleggel (szaunák, gőzfürdő). Nyáron egy nagy kültéri strand is üzemel csúszdákkal. Számos csarnok is található itt, amelyekben floorball, kosárlabda, kézilabda és tenisz mérkőzéseket tartanak. Külön csarnok van a jégkorongnak, a curlingnek, és egy hatalmas szabadtéri pálya a bandy (labdás jéghoki) számára.
Lugnet egyben egy természetvédelmi terület is: nyáron a sípályák helyét a hegyikerékpáros (Mountain Bike) és túraösvények veszik át. Nagyon népszerű a „Frisbee golf” pálya is.
Közvetlenül a sportközpont mellett található a First Camp Lugnet, ahol kempingezni vagy faházakat bérelni is lehet.
![Megérkeztem Gävle [jevle] városába. Az E16-osról a 199-es kijáraton délre fordulok az E4-esre, hogy a Trafikplatz Gävle Södra csomópontnál ráhajthassak a 76-os útra, azon pedig behajthassak a városba. Ez a körforgalom fogad...ennek a látványos szökőkút-rendszernek a különlegessége a beépített világítás. Esténként a vízsugarakat váltakozó fényekkel festik meg, ami a sötét svéd téli estéken különösen impozáns látványt nyújt a körforgalomban haladóknak.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2025/12/202512290951_Kulso-megbizas.-Borlange-S-Sundsvall-S_12_Gavle-korforgalom-kulso-kep.jpg)
Gävle [jevle] Svédország egyik legfontosabb ipari és logisztikai központja, ami szintén magán viseli a „Norrland kapuja” címet, mivel itt kezdődnek az északi országrész hatalmas erdőségei.
Gävle a Botteni-öböl partján, a Gavleån [gavleón] folyó torkolatánál fekszik. A területet a jégkorszak utáni folyamatos talajemelkedés jellemzi. A talaj nagyrészt morénából és tengeri üledékből áll. A várostól délre található a Hemlingby [hemlingbü] természetvédelmi terület, amely népszerű kirándulóhely. A tengerparti szakasz szabdalt, sok kisebb szigettel és öböllel.
A régóta létező települése a városi rangot 1446-ban kapta meg, ezzel Norrland legrégebbi városának tekinthető. Történelme során többször leégett. Az 1869-es nagy tűzvész után a belvárost széles utakkal és parkokkal építették újjá, hogy megakadályozzák a lángok terjedését. Egyedül a Gamla Gefle [gamlá jevle] városrész élte túl a tüzeket; itt ma is láthatók a XVIII. századi macskaköves utcák és színes faházak.
A város lakossága jelenleg kb. 79 500 fő, a községgel együtt kb. 104 000 fő. Érdekes, hogy a nők és a férfiak aránya nagyjából 50-50%.
A gazdaság alapja régen a hajógyártás, a halászat és az acélipar volt. Itt működött a híres Mackmyra [makkmüra] whiskylepárló elődje és számos textilgyár. Ma azonban Gävle a kávé és a technológia városa, ugyanis itt található a Gevalia [gevália], Skandinávia legnagyobb kávépörkölő üzeme. Jelentős a papíripar a közeli Skutskär [szkuttser] papírgyár miatt. A digitális korra jellemző IT és az adatközpontok is jelen vannak, mivel a Microsoft és más tech-óriások jelentős adatközpontokat üzemeltetnek a környéken.
Gävle Svédország egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, hiszen itt találkozik az E4-es és az E16-os európai út. A vasúti fővonal Stockholmból északra itt ágazik el. Persze megemlítendő a Gävle Hamn [jevle hamn] kikötő,a mely az ország egyik legnagyobb konténerkikötője.
![A Gävle Rådhus, azaz a Városháza, a város egyik legimpozánsabb és legfontosabb történelmi épülete. Az épület egy gyönyörű, sárga színű, neoklasszicista stílusú palota. Jellemzői a szimmetria, a díszes oszlopok és a tetőn elhelyezkedő óratorony. A jelenlegi épületet az 1780-as évek végén kezdték építeni Carl Fredrik Adelcrantz [karl fredrik ádelkranc] tervei alapján (aki a stockholmi operaházat is tervezte). III. Gusztáv svéd király uralkodása alatt avatták fel.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2025/12/202512290951_Kulso-megbizas.-Borlange-S-Sundsvall-S_14_Gavle-Radhus-nappal-kulso-kep.png)
![Az épületet a neves svéd építész, Axel Fredrik Nyström [akszel fredrik nüsztröm] tervezte, és 1878-ban nyitotta meg kapuit. A homlokzat neoreneszánsz stílusú, amelyet gazdag díszítés, íves ablakok és klasszikus szobrok jellemeznek. Az épület sárgás-fehér színe eleganciát sugároz. A nézőtér klasszikus „patkó” alakú, három emeletnyi páhollyal. A belső díszítés aranyozott stukkókkal, vörös bársonnyal és egy hatalmas, kristálycsillárral van ellátva, ami igazi operaházi hangulatot kölcsönöz neki.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2025/12/202512290951_Kulso-megbizas.-Borlange-S-Sundsvall-S_15_Gavle-A-Gavlei-Szinhaz-latvanyossag-kulso-kep.png)
Ez Svédország egyik legismertebb „gate guard” emlékműve. A repülőgépet 1995-ben állították fel két fontos évforduló alkalmából: egyrészt ekkor volt Söderhamn városának 375. születésnapja, aminek alkalmából kapta a város ajándékba. A másik évforduló a helyi repülőezredhez, a Hälsinge Flygflottilj (F 15) alapításának 50. évfordulójához kapcsolódik.
A gép pontosan a volt katonai bázis, az F 15-ös flottilla bejáratának közelében található, amely ma már Flygstaden néven ismert ipari és szabadidős park. Ez a repülőgép üdvözli azokat, akik Söderhamn felé kanyarodnak le az E4-esről.
A 37031 lajstromszámú gép egy Saab AJ 37 Viggen. Az „AJ” jelentése Attack-Jakt, vagyis csapásmérő és vadász. Ez a példány aktívan szolgált a Svéd Légierőnél (Flygvapnet), és mielőtt emlékmű lett volna, az F 15-ös flottilla állományába tartozott. Úgy állították fel, mintha éppen egy meredek emelkedést végezne, ami hűen tükrözi a Viggen elképesztő erejét és emelkedőképességét. A közelében található az F 15 Flygmuseum, ahol közelről megnézhetsz több másik Viggent is. Beülhetsz egy valódi Viggen szimulátorba, és kipróbálhatod, milyen érzés vezetni ezt a vasat. Megismerheted a bázis történetét, ami 1998-as bezárásáig Söderhamn legfontosabb munkahelye volt.
![Itt a Delångersån [delongerszón] folyó felett haladok át. Ez is egy viszonylag rövid, mindössze 30-35 km hosszú, de a vízgyűjtő területe meglehetősen nagy a környező erdőségek miatt. Az északnyugatra fekvő Dellen-tavakból ered, és keleti irányba folyik, amíg el nem éri az Iggesund [iggeszund] melletti torkolatot a Botteni-öbölnél. Érdekesség, hogy a folyót tápláló tavak egy kb. 90 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás helyén alakultak ki (Dellen-kráter). Gazdag élővilággal rendelkezik, a sebes pisztráng, a lazac és a vidra teljesen megszokott fajok.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2025/12/202512290951_Kulso-megbizas.-Borlange-S-Sundsvall-S_17_E4-Delangersan-kulso-kep.jpg)
…a sárga „torony” valójában egy stilizált bányatorony-utánzat vagy emlékmű, amely a Galtström vasműre (Galtströms bruk) utal.
De mi is ez a hely és miért sárga színű a bányatorony?
A pihenőhely a Njurunda és Kvissleby településektől délre futó autópálya szakasz mentén található. A pihenőhelyre utaló táblán látható Galtström és Skatan nevek híres úti célok ezen a vidéken. Ezt a két települést az innen délkelet felé futó Y556-os úton tudod megközelíteni.
Galtström Medelpad tartomány legrégebbi, 1673-ban alapított vasműve. Ma egy gyönyörű ipartörténeti múzeumfalu, ahol egy régi gőzmozdony (Loke) is üzemel nyaranta.
Skatan pedig egy rendkívül hangulatos, régi halászfalu a tengerparton, amely híres a füstölt halairól és az étterméről.
A pihenőhelyen felállított bányatorony tehát egyfajta modern ipari emlékmű. A sárga szín és a forma a vidék vas- és faipari múltját ötvözi.
A Bottenhavet [bottenhávet] és a felette átívelő Sundsvallbron [szundszvalbrón] Svédország keleti partvidékének, azon belül is a Höga Kusten [hőga kuszten] (Magaspart) régiónak a meghatározó elemei.
Bottenhavet (Botteni-tenger) a Balti-tenger északi részének középső medencéje. Svédország és Finnország között terül el. Délen az Åland-tenger [óland], északon pedig a Kvarken-szoros [kvarken] határolja, utóbbi választja el a Botteni-öböltől (Bottenviken [bottenvíken]).
Ez a terület a világ egyik leggyorsabb posztglaciális kéreglemez emelkedésének a helyszíne. A jégkorszak óta a földfelszín folyamatosan emelkedik, ami miatt új szigetek bukkannak elő, és a partvonal folyamatosan változik.
A víz sótartalma igen alacsony (brakkvíz), így a tengeri és édesvízi fajok (például a süllő és a hering) egyszerre vannak jelen.
A Sundsvallbron egy modern mérnöki remekmű, amely a város felett, a Sundsvallsfjärden [szundszvalfjerden] öböl (ami a Bottenhavet része) felett ível át. A hidat 2014 december 18-án adták át, hossza 2109 m, amivel Svédország egyik leghosszabb hídja (az Öland-híd [őland] és az Öresund-híd [őreszund] után). A vízfelszíntől mért magassága 33 m, így számos nagy hajó is elhaladhat alatta. Megépítésével az volt a cél, hogy az E4-es európai főút forgalmát vezesse el Sundsvall belvárosa felett, jelentősen csökkentve a városi légszennyezést és a forgalmi dugókat. A híd kecses, íves szerkezete és az éjszakai kék világítása miatt a környék modern szimbólumává vált. Aki áthajt rajta, lenyűgöző panorámát kap a tengerre és a környező ipari kikötőkre. Ja, ez az áthajtás 1€-ba fáj mindössze…ha figyelsz áthaladás közben, akkor észreveheted, hogy a híd kétszer kanyarodik…ez is az egyik tervezési sajátossága a hídnak.
…amik egy fontos helyi ipartörténeti és kulturális szimbólumrendszer részei. A műalkotás neve „Skogen i industri” [szkúgen i indusztri] (Az erdő és az ipar). Érthető, hiszen Sundsvall két fő gazdasági ereje e kettősből fakad. A város és környéke a XIX. században a világ egyik legfontosabb fűrészüzemi központja volt. A stilizált fenyők az „aranykort” jelképezik, amikor a faipar tette gazdaggá a régiót. Az pedig, hogy a fenyők nem fából, hanem acélból készültek, a jelenre és a jövőre utal. Azt szimbolizálja, hogy a régió a hagyományos nyersanyagtól (fa) elmozdult a modern ipari megmunkálás és a technológia felé. A fenyők geometrikus, „szögletes” kialakítása pedig a fűrészlapok fogazatára és a gyári megmunkálásra emlékeztet, összekötve a természetet a gépi termeléssel.
Miért itt található ez az alkotás? Mert Johannedal [juhannedál] régebben egy hatalmas fűrésztelepnek adott otthont. Amikor a városrészt modernizálták és új utakat építettek, a tervezők fontosnak tartották, hogy a körforgalom ne csak egy közlekedési műtárgy legyen, hanem emlékeztessen a helyi lakosok gyökereire is. (A városrész nevét őrzi a körforgalomból balra elágazó út, a Johannedalsvägen.)
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.57.2.7s.
Rögzítés dátuma: 2025 december 29.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Borlänge, Ika Bohag – Sundsvall, Associated Nordic Ports.
Tervezett/megtett távolság: 306/322 km.
Időpont: Kedd, 13:25 – Kedd, 21:00 (valós menetidő 1 óra 13 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Scania S High Roof (460 LE, 13+1 sebességes).
Fülkefestés: 770 Steel.
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes Kässböhrer K.SCS, Kässböhrer First Ever festés/Raklapok.
Érintett települések (állam): Borlänge (S), Falun (S), Gävle (S), Sundsvall (S).
Steam Személyes teljesítmény: Észak titkai (1/12).
World of Trucks esemény: Cruising Nordic Horizons (2/18) – Svédország (2/6).
Látnivaló: Gävle.
Látványosság: A Gävlei Színház.
Rejtett út: Amint elhagyod Falun városát/vagy Falun felé haladsz az E16-oson, egy körforgalomban letérhetsz balra vagy jobbra, és áthaladhatsz az autópálya feletti hídon.
VÉGE.
