Az Oklahoma DLC megjelenésével egyidőben kapunk Steam Személyes teljesítményekkel támasztott kihívásokat is. Ez a fuvar A repülés fővárosa kihívás teljesítéséhez szükséges harmadik fuvarom, amin ismét sugárhajtómű légbeömlő-burkolatot kell szállítanom Wichita városából az új-mexikói Ratonba.
A gyors fuvar lényege, hogy hívásra kell a megbízónál teremnem, és az alám rakott szerelvényt kell elhúznom A-ból B-be. Egy ilyen fuvar kitűnő alkalom a megbízók megismerésére és a munkám megismertetésére, valamint a különféle nyergesvontatók és szállítmányok vontatásának kipróbálására.
Sok esetben egy-egy Steam Személyes teljesítmény által támasztott kihívás teljesítéséhez is gyors fuvarra van, lehet szükség. Így van ez most is, amikor a Kansas DLC-hez kapott A repülés fővárosa kihívás teljesítéséhez szükséges harmadik fuvart bevállaltam. Ez a kihívás egy-egy Repülőgépszárny és Sugárhajtómű légbeömlő-burkolat szállítását igényli a wichitai Darwing, Global Sky Services és Wichita Sky Harbor cégekhez vagy cégektől. Tehát összesen 6 fuvarral tudom teljesíteni ezt a kihívást.
Wichita [ˈwɪtʃɪtɔː] Kansas legnépesebb városa a maga majd’ 400 ezer fős lakosságával. A város egyben Sedgwick megye megyeszékhelye. Kansas déli-középső részén helyezkedik el, a Great Plains területén, ami időjárását is meghatározza. A városon átfolyik az Arkansas és a Little Arkansas folyó. Utóbbi a városban csatlakozik az Arkansas folyóhoz.
A város területe a régészeti bizonyítékok alapján már i.e. 3000 évvel lakott volt. A bevándorlók érkezése előtt a terület a kiowa törzsé volt. Bár már az 1500-as években lakott volt, a városiasodás csak a terület 1803-as megvásárlását követően indult meg. Kansas állam 1861-ben alakult meg, így a bevándorlók előtt szabaddá vált az út. Az első épületeket 1868-tól építették, mivel a területen átvezetett a Chisholm Trail. Texasból a kansasi vasutak irányába tartó marhahajtások célpontjává vált, így megkapta a „Cowtown” becenevet. Várossá 1870-ben vált. Érdekesség, hogy Wyatt Earp körülbelül egy évig rendőrként szolgált Wichitában, mielőtt átment volna Dodge Citybe.
A XX. század elején a várost is elérték a kőolaj és földgáz kitermelés a környéken felfedezett olajmezőknek köszönhetően. A városban az 1910-20-as években 12 olajfinomítónak adott otthont. Az újabb iparág bővítette a város portfólióját, ami újabb népességnövekedést eredményezett.
A prosperitásnak köszönhetően a város vállalkozói befektettek az újonnan alakuló repülőgépiparba: itt készítette el 1917-ben Clyde Cessna első repülőgépét, 1927-ben megalakítva saját cégét. Őt számos kísérő, kiegészítő repülőgépipari társaság követte, majd megérkezte a mai nagy neveknek számító cégek is.
Az 1920-as-30-as években tehát számos repülőgépipari vállalat települt a városba. Így ma a város joggal büszke 1929-ben hivatalosan kapott Air Capital of the World (A repülés fővárosa) becenevére. Ma is számos ilyen cég (volt meg)található a városban, a legnagyobbak az Airbus, a Cessna, a Learjet, a Spirit AeroSystems vagy a Textron Aviation. Bár a Boeing 2014-ben befejezte itteni működését, amint látod, maradtak bőven. A repülőgépiparhoz repülőterek is tartoznak: a Wichita Dwight D. Eisenhower National Airport délnyugaton, míg keleten a Colonel James Jabara Airport és a Beech Factory Airport szolgálja ki a polgári igényeket, míg délkeleten a McConnell AFB területén a légierő van jelen. Nem véletlen tehát, hogy a játékban is megjelenik a repülőgépipar, illetve az ahhoz kapcsolódó kihívás.
Cannonball Stage Line Highway: Flamboyant and colorful, Donald R. „Cannonball” Green (1839-1922) ran a stage line connecting the railroad to towns across southwestern Kansas. Green started his first stage service in Kingman in 1876. It ran through Pratt to Coldwater and later to Greensburg, a town he helped found in 1886.
Green’s stage line served areas not reached by the railroad, and for a few years he also carried the mail from Wichita to Kingman. Known for their speed, Green’s coaches were pulled by teams of six or eight horses which were changed every eight to ten miles. More than just a driver, Green was an advisor and teacher, sharing with passengers his knowledge of southwestern Kansas and the prairie landscape.
As the railroads advanced, Green moved his stage service west but stage demand soon dwindled. In 1898 he took a claim in Oklahoma Territory when the Cherokee Strip opened. Although Green also served in the Kansas legislature, he was best known for his stage route between Kingman and Greensburg, the Cannonball Highway, which became U.S. Highway 54.
Green died in Long Beach, California and is buried in Maple Grove Cemetery in Wichita.
Cannonball Stage Line Highway („Ágyúgolyó” postakocsi járat): A pompás és színes Donald R. „Ágyúgolyó” Green (1839-1922) egy postakocsi (stagecoach) hálózatot üzemeltetett, amellyel összekötötte a vasutat a Kansas délnyugati részén fekvő városokkal. Green 1876-ban Kingman-ben kezdte meg szolgáltatását. Innen a vonal Pratton-on keresztül Coldwaterig, majd Greensburgig vezetett, abba a városba, amelyet 1886-ban segített megalapítani.
Green postakocsi hálózata olyan területeket szolgált ki, amelyeket még nem ért el a vasút, így néhány évig Wichitából Kingman-be is vitte a postát. A gyorsaságukról ismert Green postakocsijai hat-nyolcfogatos lovaskocsikból álltak, a lovakat pedig nyolc-tíz mérföldenként cserélték. Green nem csupán hajtó, hanem tanácsadó és tanár is volt, aki megosztotta az utasokkal Kansas délnyugati tájairól és a prériről szerzett ismereteit.
Ahogy a vasút terjedt, Green egyre nyugatabbra helyezte át postakocsi szolgálatát, ennek ellenére a postakocsi igények hamarosan megcsappantak. 1898-ban részt vállalt az Oklahoma Területen a Cherokee Strip konfliktusban. Bár Green a kansasi törvényhozásban is részt vett, leginkább Kingman és Greensburg közötti szakaszáról, a Cannonball Highwayről volt ismert, amely végül az Egyesült Államok 54-es számú főútjává vált.
Green a kaliforniai Long Beach-ben halt meg, és a wichitai Maple Grove temetőben temették el.
Végül magáról a településről is essék szó: Greensburg 1886-os alapítását és nevét tehát Donald R. „Cannonball” Green-nek köszönheti. A település két más dologról is híres: itt ásták ki 1887-1888 között a világon kézzel a legnagyobb, Big Well-nek nevezett ivóvízkutat (ami 1932-ig működött, de felújították és ma látogatható – a víztornyon is látható a „Home of the Big Well” felirat), és a 2007 május 4.-i EF5-ös erejű tornádóról, amely a városka 95 százalékát elsöpörte a föld színéről. A városka lakossága az 1890-es kb. 500 főről kb. 2000 főre gyarapodott, de a pusztítást követően kb. 600 főnyi lakosság távozott.
Fort Dodge-Camp Supply Military Road: The Fort Dodge – Camp Supply Military Road passed several hundred feet west of this marker. The route was established in 1868 during General Phillip H. Sheridan’s winter campaign against Indians in Texas and the Indian Territory. This ungraded prairie trail, approximately 90 miles long, was important for transporting supplies from Fort Dodge and Dodge City to Camp (later Fort) Supply, in present Oklahoma, and was an important link in the communications system of western outposts. In the 1880s, a government telegraph line was erected along the route of the trail. In Clark County, two 50-foot square fortifications (redoubts) were built to house cavalry patrols assigned to keep the mail and supply route open. In the 1870s and 1880s, the military road served as a branch of the Western Trail over which cattle were driven from Texas to Dodge City and beyond. The present road between Bloom and Ashland follows the Fort Dodge-Camp Supply Military Road.
Fort Dodge-Camp utánpótlás vonal: A Fort Dodge-Camp Supply Military Road több száz lábbal nyugatra haladt el ettől a jelzőoszloptól. Az útvonalat 1868-ban hozták létre Phillip H. Sheridan tábornok indiánok elleni téli hadjárata során Texasban és az Indián Területen. Ez a hozzávetőleg 90 mérföld hosszú, jelöletlen prériút fontos volt az utánpótlás szállításához Fort Dodge-ból és Dodge City-ből a jelenlegi Oklahomában található Camp (később Fort) utánpótlásának szállításához, és fontos láncszem volt a nyugati előőrsök kommunikációs rendszerében. Az 1880-as években a nyomvonal mentén távíró vonalat is kiépítettek. Clark megyében két 50 négyzetláb alapterületű erődítményt (reduut) építettek a posta- és ellátási útvonal nyitva tartásával megbízott lovas járőrök elhelyezésére. Az 1870-es és 1880-as években a katonai út a Western Trail leágazásaként szolgált, amelyen át a szarvasmarhákat Texasból Dodge Citybe és tovább hajtották. A jelenlegi út Bloom és Ashland között a Fort Dodge-Camp Supply Military Roadot követi.
Itt ágazik el az I-400-as Dodge City felé, de én a most már US-54-esen haladok tovább Liberal felé.
Elsőként Seymour S. Rogers épített házat a város területén 1872-ben. Rogers arról vált híressé a környéken, hogy ingyen adta a vizet a szomjas utazóknak. Állítólag Liberal e kedves cselekedetekre adott általános válaszról kapta a nevét: „That’s very liberal of you.” – „Ez nagyon liberális tőled”.
1885-ben Rogers vegyesboltot épített, és ezzel együtt megszületett az Egyesült Államok hivatalos postája is. Rogers a postát Liberal nevezte el. 1888-ban megérkezett a vasút is. Lakosainak száma addigra már meghaladta a 600-at.
1920-ban a várostól nyugatra, a hatalmas Panhandle-Hugoton gázmező részeként földgázt, 1951-ben olajat fedeztek fel, 1963-ban pedig a világ legnagyobb héliumgyárát nyitották meg. Az olajiparnak köszönhetően a város lakossága ma megközelíti a 20 ezret.
A hivatalosan 1901-ben bejegyzett Guymon [ˈɡaɪmən] Texas megye székhelye. A 2020-as népszámláláskor a város lakossága 12,965 fő volt. Guymon a helyi gazdaság központja, amely magában foglalja a búzatermesztést, a szarvasmarha- és sertéstenyésztést, tejtermékek előállítását, valamint az olaj- és földgázkitermelést (Hugoton Gas Field). Mindezek mellett a szélenergia-termelés és szélenergia-továbbítás 2011 óta sikeresen diverzifikálta a farmerek gazdaságait.
Boise City-t 1908-ban ingatlancsalók alapították, akik mindenféle hazugsággal csalták ide a lakosokat, akik mindössze egy pusztát találtak a területen az ígéretek helyett. Ennek ellenére sikerült sokuknak letelepedni, és a várost 1925-ben hivatalosan is beiktatták, vagyis jövőre lesz 100 éves…kíváncsi vagyok, megemlékeznek-e a három gazfickóról…
A város is megszenvedte az 1930-as évek szárazságát és porviharait. Sőt, 1943-ban egy B-17 Flying Fortress a megyei hivatalt tévedésből megszórta gyakorlóbombákkal, amik szerencsére nem sok kárt okoztak. Félrevezették őket a park lámpái… 🤣
Boise City már messze fekszik Oklahoma szívétől, és a Mexikói-öböltől is, így a nedves szubtrópusi éghajlat itt már nem érvényesül – helyette marad a félszáraz éghajlat enyhe, száraz telekkel és hosszú, forró, nedvesebb nyarakkal. A sík vidék és az éghajlat miatt egész évben jellemző a nagy napi hőmérséklet-ingadozás.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.49.3.2s.
Rögzítés dátuma: 2024 január 2.
Típus: Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: Wichita (KS), Global Sky Services – Raton (NM), Rail Export.
Tervezett/megtett távolság: 427/451 mérföld.
Időpont: Szerda, 16:18 – Csütörtök, 3:23 (menetidő 12 óra 5 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Freightliner Cascadia 72″ Sleeper RR (605 LE-s, 18 sebességes).
Szállítmány: Sugárhajtómű légbeömlő-burkolat.
Érintett települések (állam): Wichita (KS), Greensburg (KS), Mullinville (KS), Liberal (KS), Guymon (OK), Boise City (OK), Clayton (NM), Des Moines (NM), Raton (NM).
Steam Személyes teljesítmény: A repülés fővárosa (3/6).
VÉGE.
