Az Oklahoma DLC megjelenésével egyidőben kaptunk Steam Személyes teljesítményekkel támasztott kihívásokat is. Ezzel a fuvarral egy újabb, immár az ötödik „Big wheel keep on turnin’!” kihívásnak próbálok megfelelni, nagy abroncsokat szállítva Lawton városából a texasi Fort Stockton városánál utat javító Nielsen Roads Co. számára.
A gyors fuvar lényege, hogy hívásra kell a megbízónál teremnem, és az alám rakott szerelvényt kell elhúznom A-ból B-be. Egy ilyen fuvar kitűnő alkalom a megbízók megismerésére és a munkám megismertetésére, valamint a különféle nyergesvontatók és szállítmányok vontatásának kipróbálására.
Sok esetben egy-egy Steam Személyes teljesítmény által támasztott kihívás teljesítéséhez is gyors fuvarra van, lehet szükség. Így van ez most is, amikor az Oklahoma DLC-vel járó „Big wheel keep on turnin’!” kihívás teljesítéséhez szükséges utolsó előtti gyors fuvart bevállaltam. A kihívás teljesítéséhez Ardmore, illetve Lawton városában székelő Dynamix cégektől 3-3, összesen 6 Nagy abroncsok rakományt kell bárhová elszállítani. Mostani fuvaromban Lawton-ból fogok nagy abroncsokat vinni a texasi Fort Stockton városánál utat javító Nielsen Roads Co. számára.
Az I-44-es városi szakasza az M.L. King Freeway nevet viseli, Martin Luther King Jr. tiszteletére, míg az I-44 városon kívüli, díjköteles szakaszát H. E. Bailey emlékére szentelték, aki 1941 és 1944 között Oklahoma City városvezetőjeként, majd az Oklahoma Közlekedési Minisztériumának igazgatójaként dolgozott.
A H.E. Bailey Turnpike egy díjköteles út Wichita Falls-Lawton-Oklahoma City között. Az 1964 április 23-án megnyitott útvonal négysávos, sebességkorlátozással szabályozott autópálya, amely két fő szakaszból áll. Északi része Oklahoma City és Lawton, míg déli szakasza Lawton és Wichita Falls között húzódik, amin most magam is végig fogok hajtani. Az északi szakasz tervezése 1953-ban kezdődött, Lawton és Oklahoma City összekötésével. A meglévő autópálya ugyanis addigra zsúfolttá, ebből következően balesetveszélyessé vált. A tervezés során Lawton-ig akarták megépíteni az autópályát, de menet közben meghosszabbították Wichita Falls-ig.
Az I-44-esen haladva egy óra alatt eljutok az Oklahoma-Texas határhoz. A Red River felett a President George W. Bush hídon haladok át.
A Red River tehát Oklahoma és Texas határfolyója, amely érdekes módon egy sós vizű folyó, a 250 millió éve itt hullámzó egykori tengerből visszamaradt sólerakódások miatt. Az idő múlásával a tenger elpárolgott, sólerakódásokat hagyva maga után – főleg nátrium-kloridot. A kőzet és az iszap végül betemette a lerakódásokat, de a sók továbbra is kimosódnak a Lake Texoma feletti mellékfolyók természetes szivárgásain keresztül, amivel napi 3450 tonna sót bocsátanak ki. A folyó vizében emiatt vígan elél egy tengeri halfaj, a csíkos sügér, amely az egyetlen önfenntartó csíkos sügér populáció a területen.
A Red River, amit sokszor Red River of the South néven emlegetnek, a Great-Plains második legnagyobb vízgyűjtője. Két ágban ered Texas Panhandle területén, majd kelet felé folyik. Jelentős szakaszán Texas és Oklahoma állam határaként szolgál, egy rövidebb szakaszán pedig Texas és Arkansas határfolyója, mielőtt beletorkollna az Atchafalaya folyóba – a Red River pont a torkolatánál közelíti meg legjobban Louisiana és Mississippi állam határfolyóját, a Mississippi folyót, sőt, egy csatornával össze is kötötték a három folyót. A Red River teljes hossza 1360 mérföld (2190 km).
A Red River vízgyűjtő területe 65,590 négyzetmérföld (169.900 km2), és a Great-Plains legdélibb folyórendszere. A vízgyűjtő medence többnyire Texas és Oklahoma államokban terül el, de átnyúlik Új-Mexikó, Arkansas és Louisiana államokba is. Medencéjére a lapos, termékeny mezőgazdasági területek jellemzőek, néhány nagyobb várossal. A medence nagyon száraz, mivel kevés csapadékot kap. Emiatt a medencében a mezőgazdaság nagy részét a talajvíz táplálja, amely csapadékkal és a folyóvízzel töltődik fel. A folyó alsó szakasza mocsarak sorozatán halad keresztül, ahol a folyása drámaian mérséklődik.
Wichita Falls helyén még 1841-ben is choctaw (csaktó) indián település volt. Az első szarvasmarha-tenyésztő fehér telepesek csupán az 1860-as években érkeztek a környékre. A város a nevét 1876-ban a Wichita folyóról, illetve a benne akkor még meglévő vízesésről kapta. Tíz évvel később egy árvíz elpusztította a vízesést. Mivel sokan keresték a névadó vízesést, 1987-ben a város épített egy mesterséges vízlépcsőt a folyón az I-44 mellett kialakított Lucy Parknál.
A város éghajlata még itt fenn északon is nedves szubtrópusi, így a forró párás nyarak és az enyhe, hűvös telek a jellemzők. A nyáron jelentkező párás forróság melegebbnek érződik a valóságosnál, és emiatt sokkal nehezebben viselhető el. A Mexikói-öböl felől támadó forgószelek is sok kárt okoztak már a régióban, így a városban is, hiszen semmi sem állja útjukat az Öböltől való nagy távolság ellenére sem.
Éppen 10 órára érek Seymour városához, amit az autópálya elkerül, így csak a hídról vethetek rá egy pillantást. A Brazos River mellett fekvő Seymour Baylor megye székhelye, mindössze 2500 fő lakossal. Ami miatt mégis megjegyzendő a neve, hogy a területen ún. Texas Red Beds nevű, vörös színű üledékes kőzetrétegek találhatók a korai perm időszakból. A kőzetekből számos, ebből az időszakból származó gerinces kövületeit találták meg. A kutatások olyan ritka, permi kétéltűek kövületeit is feltárták mint például a Trimerorhachis, vagy más permi tetrapodák, mint például a Dimetrodon és a Diadectes. A városról nevezték el a Seymouriamorpha rendet és a Seymouria nemzetséget.
A várost délnyugatról megkerülő Brazos [ˈbræzəs] folyót – spanyolul Río de los Brazos de Dios-nak (Isten fegyvereinek folyójának) hívták – ma Kelet-Texas és Nyugat-Texas közötti határ jelölésére is használják, lévén, teljes hosszában Texas területén folyik. A folyó vízgyűjtő területe 46,000 négyzetmérföld (119.174 km2), amin 42 tó és folyó található. A vízgyűjtőn belüli földhasználat körülbelül 31%-a szántó, nagyjából 61%-a gyep (30%), cserje (19,8%) és erdő (11%), míg a városi használat csak 4,6%-át teszi ki. A vízgyűjtőn belül a népsűrűség 19,5/km2.
A Brazos a Salt Fork és a Double Mountain Fork folyók találkozásánál kezdődik, Ansontól északnyugatra, amerre éppen tartok. Ez a két folyó az Upper-Brazos két mellékfolyója, amelyek a Llano Estacado magas síkságain erednek. Az Upper-Brazos másik mellékfolyója a Clear Fork Brazos, amely Abilene mellett folyik, és Graham közelében ömlik a Brazosba. A Lower-Brazos mellékfolyói közé tartozik a Paluxy River, a Bosque River, a Little River, a Yegua Creek, a Nolan River, a Leon River, a San Gabriel River, a Lampasas River és a Navasota River.
Kezdetben kelet felé folyik Dallas-Fort Worth felé, majd délre fordul, áthalad Wacón, tovább folyva Calvert, majd Richmondon keresztül, végül a a Freeporttól délre fekvő mocsarakon áttörve ömlik a Mexikói-öbölbe.
A Brazos medrét három helyen duzzasztották: Wacótól északra a Possum Kingdom Lake, a Lake Granbury és a Lake Whitney sorakozik. A Waco feletti Lake Whitney Dam vízenergiát, árvízvédelmet és öntözést biztosít a hatékony gyapottermesztés érdekében. A Waco után található Lake Brazos Dam pedig a városon átfolyó szakasz szintjét emeli, támogatva az egyetem és a város lakosságának vízi sportját és egyéb szabadidős tevékenységeit.
Lubbock Texas 10. legnépesebb városa a majd’ 330 ezres lakosságával – egyben Lubbock megye székhelye is. A város területe földrajzilag szintén a Llano Estacado (spanyolul: [ˈʝano estaˈkaðo]) néven is ismert alföldi régió része. Mivel Lubbock a South Plainst alkotó 24 megye egyfajta gazdasági, oktatási és egészségügyi központja, így okkal nevezik Hub City-nek is. Ez a félszáraz terület, ahogy már korábban említettem, leginkább a gyapottermesztésből él, tulajdonképpen a világ legnagyobb egybefüggő gyapottermesztő területe.
Nagyon érdekes, hogy Lubbock is egy fiatal város, hiszen a területe még az 1800-as évek derekán is a Comancheria szíve volt, amely egyfajta birodalma volt a komancs törzseknek. A város az évszázad végén kezdett kialakulni, székhellyé is csak 1891-ben vált. Ezt igazolja az első népszámlálás eredménye is, amely mindössze közel 2000 főt talált a területen.
Ahogy az előbb Lubbock, Texasnak ez a nyugati, illetve ahol éppen tartózkodom, Odessa, a délnyugati széle a félszáraz hideg klímájú ún. South Plains-nek. Ahogy láthattad, az út mentén végestelen végig, a láthatár széléig érnek a gyapotföldek és a gyapottermesztést kiszolgáló létesítmények. Texasban emellett természetesen más haszonnövényeket is, úgymint gabonacirokot, kukoricát, búzát, földimogyorót, napraforgót, szőlőt és zöldségféléket is termesztenek. Emellett itt is nagy múltja van a szarvasmarha-tenyésztésnek, a legeltetésnek.
A terület északnyugati része, átnyúlva Új-Mexikóba a hatalmas Llano Estacado (spanyolul: [ˈʝano estaˈkaðo]), magyarul a karózott síkság része – emlékszel még a gyerekkori indián könyvekre? Az elnevezés a síkságon sok helyen meredek lejtőkkel kiemelkedő hegygerincekről kapta, amelyek szinte karókként szórják tele a területet. Egy másik magyarázat szerint az itt lakó népek karókkal jelöltek ki útvonalakat, biztonságossá téve és felgyorsítva az áthaladást a területen. Hatalmas területről van szó, és érdekessége, hogy ennek a sík területnek a tengerszint feletti magassága a délkeleti 3000 lábról (900 méter) északnyugatra több mint 5000 lábra (1500 m) emelkedik.
Odessa városát 1881-ben alapították vasúti vízfelvétel, illetve itatóhelyként a szarvasmarhák számára. A város állítólag az ukrajnai Odesszáról kaphatta a nevét, mert a helyi préri hasonlít Ukrajna sztyeppei tájára. Az első postahivatal 1885-ben nyílt meg. Odessa 1891-ben lett Ector megye megyeszékhelye. 1927-ben lett hivatalosan város.
Közben olajat fedeztek fel Odessa-tól délnyugatra – de ez ugye nem meglepő Texas történelmének ismeretében, illetve a számos olajkutat látva. Amiatt az 1925-ben még mindössze 750 fős lakosság 1929-re 5000-re emelkedett. A 20. század hátralévő részében a város lakossága és gazdasága gyorsan nőtt az egymást követő olajboomoknak köszönhetően.
![A Pecos River [ˈpeɪkəs], spanyolul Río Pecos az új-mexikói Pecos és Santa Fe városok között ered, majd átfolyik Texas államba, ahol a Rio Grande folyóba torkollik az Amistad víztározó felett, Del Rio közelében. Forrása a Sangre de Cristo-hegység keleti lejtőjén található, Pecostól északra, több mint 3700 méteres magasságban. A folyó 926 mérföld (1490 km) hosszú. Vízgyűjtő medencéje körülbelül 44,300 négyzetmérföld (115.000 km2).](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2024/01/202312092212_Gyors-fuvar-Lawton-OK-Fort-Stockton-TX_0_A-Pecos-River-vizgyujto-terulete.jpg)
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.49.2.8s.
Rögzítés dátuma: 2023 december 9.
Típus: Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: Lawton (OK), Dynamix – Fort Stockton (TX), Nielsen Roads Co.
Tervezett/megtett távolság: 497/615 mérföld.
Időpont: Vasárnap, 7:00 – Vasárnap, 22:20 (menetidő 15 óra 20 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Western Star 5700XE Day Cab (370LE-s, 10 sebességes).
Szállítmány: Nagy abroncsok.
Érintett települések (állam): Lawton (OK), Wichita Falls (TX), Seymour (TX), Anson (TX), Guthrie (TX), Lubbock (TX), Seminole (TX), Odessa (TX), Pecos (TX), Fort Stockton (TX).
Steam Személyes teljesítmény: „Big wheel keep on turnin’!” (5/6).
VÉGE.
