Nos, úgy tűnik, nem fogok átkelni a Red River felett, hanem délre indulok DeRidder városába szállítva evőeszközöket. Az US-171-en utazva utam várhatóan gyors, és unalmasan eseménytelen lesz…ja, nem, végig szakadni fog az eső az előrejelzések szerint…
Louisiana 2025 december 4-ei megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Ezzel együtt immár 18 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek az elmaradhatatlan kihívások is: a Cruising Louisiana (#CruisingLouisiana) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Baton Rouge városába vagy városából vállalt fuvar, amiért egy méretes Boudreaux maci (Boudreaux the Bear) plüss kabindísz jár.
A Louisiana DLC-vel kapcsolatos, magyar nyelvre lefordított SCS posztokat a Térképek – USA és Kanada cikkben, az államban tett fuvarokat pedig a Minden fuvar – 2026 cikkben találod.
Ez az út a Cruising Louisiana kihívás 2. fuvarja, a Louisianához kapott Steam Személyes teljesítmények közül A pelikánállam 2. és a Megyéről megyére 1. útja.
Állj, mielőtt kikanyarodnék a Market utcára, olvasd csak el, miért érdekes a Twelve Mile Bayou [twelv májl bájú] (Tizenkét Mérföldes Csatorna)! Ez csupán egy egyszerű csatorna, hanem egy történelmi „vízi országút”, amely alapjaiban határozta meg Északnyugat-Louisiana fejlődését.
A Twelve Mile Bayou egy természetes és mesterségesen szabályozott vízi útvonal, amely összeköti a Caddo Lake [keddó léjk] tavat a Red River völgyével, vagyis a várossal. A csatorna a tó délkeleti végénél kezdődik, a tavat lezáró gátnál, és a város északi részénél a Cross Bayou-nál torkollik a Red Riverbe. Amint arra a neve is utal, eredetileg nagyjából 12 mérföld hosszú volt a hajózható szakasza.
Miért volt olyan fontos ez a csatorna? Mert a XIX. században ez volt az egyetlen járható útvonal a texasi Jefferson [dzsef-fer-szon] városába tartó gőzhajók számára. Ugyanis a Red River medrét elzárta a már említett gigantikus fa-torlasz, a Great Raft [grét ráft] (Nagy Tutaj), így a folyó vize a mellékágakba kényszerült. Ez a mellékág hajózható maradt a telepesek nagy örömére.
A csatornának köszönhetően Shreveport és Jefferson között hatalmas volt a forgalom; gyapotot, élelmiszert és utasokat szállítottak rajta. Miután Henry Miller Shreve [henri miller srív] kapitány megtisztította a főágat, a Twelve Mile Bayou vízszintje lecsökkent, és elvesztette elsődleges kereskedelmi szerepét. Lassú folyású, kanyargós, mocsaras partú vízfolyás lett, a part mentén hatalmas mocsári ciprusokkal, rajtuk spanyol mohával, ami klasszikus louisianai hangulatot áraszt – de sok ilyet fogok látni…
Az U.S. Route 171 egy észak-déli irányú szövetségi főút, amely teljes egészében Louisiana állam területén fekszik. Shreveport városától, az I-20-as autópályától indul, áthalad DeRidder városán, és Lake Charles városában, az I-10-es autópályánál végződik. A DeRidder felé haladó szakasz fenyőerdőiről, katonai bázisairól és történelmi emlékhelyeiről ismert.
A DeRidder felé tartó szakasz az állam nyugati részén halad keresztül, nagyjából párhuzamosan a texasi határral. Az út az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően mára szinte végig négysávos, osztott pályás autóút.
Az US-84-es kereszteződésnél fekvő Mansfield [menzfíld] mellett 1864-ben vívott csatában vívta ki egyik utolsó nagy konföderációs győzelmét a déliek tábora, amely megállította az uniós seregek előrenyomulását Shreveport felé. Magát a várost azonban nem találjuk a játékban.
Az LA-10-es út kereszteződésében fordulhatnék le a Fort Johnson (Fort Polk) katonai bázis felé. Az US-171-es ezen a szakasza óriási katonai és teherforgalmat bonyolít le.
Nos, meglátom, mindezekből mennyi fog visszaköszönni az út során…
Mint ígértem, minden utamon megemlítek egy-egy érdekességet Louisiana államról…következzenek a víztestek!
Kezdjük a Red Riverrel, amit már ismersz, hiszen sokszor írtam korábbi útjaimon erről a folyóról. Louisianai szakasza az állam gazdasági és történelmi gerince. A folyó az Ark-La-Tex [ark-la-teksz] régióban, az állam északnyugati sarkánál lép be Louisianába, majd délkeleti irányba szeli át az államot. Északon Shreveport és a túlparton fekvő Bossier City [bozsé sziti], lejjebb Alexandria [alegzendria], majd Pineville [pájnvil] mentén halad el. A folyó nem közvetlenül a Mexikói-öbölbe ömlik, hanem az Old River Control Structure [óld river kontról sztrakcsör] nevű zsiliprendszeren keresztül egyesül az Atchafalaya [acsafalája] folyóval, az pedig a Mississippivel. A folyó hossza az államban 280-300 mérföld (450-480km). A vízmélység garantált minimuma ~9 ft, vagyis 3 m, ami a zsilipeknél, kanyarulatoknál, áradásoknál elérheti a 40-50 ft (12-15 m) mélységet.
Mint tudod, nevét a medrében és vizében található nagy mennyiségű vörös agyagról és iszapról kapta, amit Texas és Oklahoma szárazabb területeiről szállít idáig. A víz Louisianában is megőrzi jellegzetes barnás-vörös színét –nézd csak meg a műholdképeket! Eredetileg egy rendkívül kanyargós (meandering) folyó volt, amely gyakran változtatta a medrét, de a modern szabályozás rögzítette útvonalát.
A XIX. századtól a hordalékoktól való megtisztítást követően (Great Raft [grét ráft] (Nagy Tutaj)) a teljes szalaszt hajózhatóvá tették a J. Bennett Johnston Waterway [dzséj bennet dszanszton vótervéj] projekt kertetében. Ez a legfontosabb emberi beavatkozás a folyón. Ez egy hatalmas csatornázási és szabályozási projekt volt, amely hajózhatóvá tette a folyót a Mississippi-től egészen Shreveportig.
Shreveport a polgárháború végén a Konföderáció egyik utolsó bástyája és Louisiana állam ideiglenes fővárosa volt. A Confederate Navy Yard hajóépítő műhely stratégiai fontossággal bírt. Itt készült el a CSS Missouri, amely az egyik utolsó konföderációs páncélozott hajó volt. Bár a Red River alacsony vízállása miatt sokat vesztegelt, jelenléte visszatartotta az uniós flottát. Kevesen tudják, de a Singer Submarine Company is itt tevékenykedett. Legalább öt apró tengeralattjárót építettek ezen a területen, amelyekkel az uniós hajókat akarták elsüllyeszteni, de a háború véget ért, mielőtt bevethették volna őket. A környék, a mai Market Street és a Cross Bayou találkozása, akkoriban forrongó ipari negyed volt, ahol gépgyárak és kovácsműhelyek dolgoztak a hadigépezet kiszolgálásán. Az itt álló, de sajnos a játékban nem látható tábla szövege nagyjából a következő feliratot tartalmazza: „Ezen a helyen, a Cross Bayou déli partján működött a polgárháború idején a Confederate Navy Yard. Itt épült meg a CSS Missouri nevű páncélozott hadihajó és a CSS Webb nevű gyors gőzös. Ez a terület volt a Trans-Mississippi körzet haditengerészeti központja, ahol műhelyek, öntödék és raktárak sorakoztak.”
A mellette felállított Caddo [keddó] a modern művészet eszközeivel tiszteleg a régió múltja és fejlődése előtt. A szobor két fő elemből áll, amelyek Shreveport két meghatározó korszakát ötvözik (amint látod képen, a szobor egyszerű utánzatban került a játékba): a rácsos, fémszerkezetű rész egy stilizált olajfúró toronyra emlékeztet, utalva a XX. század eleji olajlázra, ami gazdaggá tette a várost. A színes (téglavörös/barnás) üvegmozaikokkal díszített íves vagy vitorla elem a Red River folyón közlekedő gőzhajók lapátkerekeit vagy vitorláit szimbolizálja, emléket állítva a folyami kereskedelemnek és Shreve kapitánynak. Acélból és egyedi üvegpanelekből készült. Különösen látványos, amikor a lemenő nap fénye átvilágít az üveglapokon, ilyenkor a vöröses árnyalatok életre kelnek. A szobor a Caddo Common Park projekt és a belvárosi művészeti negyed felújításának része, célja, hogy összekösse a folyóparti történelmi helyszínt a modern városképpel.
A Caddo [keddó] névvel sokszor találkozol az államban, de miért, mit is jelent? A Caddo egy indián eredetű kifejezés, amelynek mély történelmi és kulturális gyökerei vannak a régióban.
A „Caddo” elnevezés valójában egy hosszabb szó francia rövidítése. Eredetileg a Kadohadacho [kadohadacso] szóból származik, amely a vidék egyik indián törzsének a neve volt. Caddo nyelven a kado törzset vagy népet, a hadacho pedig „igazi”-t vagy „fő”-t jelent. Így a Caddo szó legelfogadottabb fordítása: „valódi főnökök” vagy „igazi vezetők”.
Amikor a francia és spanyol felfedezők megérkeztek a területre a XVII–XVIII. században, a hosszú nevet egyszerűen lebabonázták és levágták az első szótagra, így lett belőle Cadaux, majd az angolosított formában Caddo.
A Caddo egy egymással szövetségben álló indián törzsekből álló konföderáció volt. Ők voltak Louisiana, Kelet-Texas, Arkansas és Oklahoma őslakosai. Nem nomád életmódot folytattak, hanem falvakban éltek, földet műveltek és hatalmas vallási ceremoniális földhalmokat építettek, amiket ma is meg lehet látogatni a környéken.
Ők adták Texas nevét is: Kevesen tudják, de a szomszédos Texas állam neve is egy Caddo szóból ered. A taysha [tájsa] szót használták a barátaikra és szövetségeseikre, amit a spanyolok Tejas-nak [tehasz] írtak, ebből lett a mai Texas [tekszasz], ami így azt jelenti: „barátok”.
Mivel Shreveport és környéke (Caddo Parish [keddó peris] megye) az ősi földjükön fekszik, a városban lépten-nyomon találkozhatsz ezzel a névvel: parkok, tavak, iskolák és a bíróság is ezt a nevet viseli. Ehhez nem is kell messze mennem, mivel keresztezem a Caddo utcát, amelynek a kereszteződésében jobbra álló épület tartalmazza a Tom Stagg United States Court House bíróságot, a United States District Court szövetségi bíróságot és a City Marshals Service városi rendőrséget.
Ha már bayou [bájú], ami egy speciális víztest, akkor folytassuk Louisiana eme jellegzetességével az ismerkedést! A bayou szó a Caddo indiánok bayuk [bájuk] szavából származik, ami „kis folyót” vagy „patakot” jelent. A franciák vették át és alakították a mai formájára.
Technikai értelemben a bayou egy rendkívül lassú folyású víztest. Lehet egy nagyobb folyó (például a Mississippi vagy a Red River egy elhagyott holtága…vagy egy mocsaras területen keresztül kanyargó csatorna…vagy egy olyan vízfolyás, amelynek iránya megfordulhat az árapály vagy a nagy szél miatt, főleg a Mexikói-öböl mentén). A bayouk az amerikai aligátorok, teknősök, gázlómadarak és rengeteg halfaj otthona.
A bayou kulturális jelentőséggel is bír: az ún. Cajun [kéjdzsen] életmód a bayou-k partján alakult ki. Ez a dél-louisianai francia ajkú lakosság, a Cajunok [kéjdzsenek] kultúrája. Számukra a bayou nem akadály volt, hanem élelemforrás (itt halászható a híres folyami rák, ami a konyhájuk alapköve), közlekedési út (az utak megépülése előtt az emberek lapos fenekű csónakokkal (pirogue [pi-róg] – ismerős az indián történetekből?) – közlekedtek) és védelem (a nehezen járható mocsárvilág biztonságot nyújtott az üldöztetés elől menekülőknek).
Híres bayou-k Louisianában:
a Bayou Lafourche [bájú lafurs] a „világ leghosszabb főutcája”, mert több mint 100 mérföldön keresztül húzódva sűrűn lakott települések sorakoznak a partján;
a Bayou Teche [bájú tes] a Cajun [kéjdzsen] kultúra szíve, gyönyörű történelmi városokkal;
és a már ismert Twelve Mile Bayou [twelv májl bájú], ami kapcsolatot teremt a Caddo Lake és Shreveport között.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.57.2.3s.
Rögzítés dátuma: 2026 február 7.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Shreveport, Azure Glasswork – DeRidder, Wallbert.
Tervezett/megtett távolság: 127/131 mérföld.
Időpont: Péntek, 6:08 – Péntek, 10:16 (valós menetidő 26 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Freightliner Cascadia Day Cab (525 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Winter Wollies (RGB: 0,43,127; 253,201,32; 75,37,131; 0,121,52) (Woven Wonders of Winterland).
Pótkocsi/Szállítmány: 2-tengelyes, 48′ hosszú, szigetelt A-KRB-18/Evőeszközök (37021 font).
Érintett települések (állam): Shreveport (LA), DeRidder (LA).
Steam Személyes teljesítmény: A pelikánállam (2/8), Megyéről megyére (1/8).
World of Trucks esemény: Cruising Louisiana (2/10).
Látnivaló: Shreveport.
Historical Marker: Confederate Navy Yard.
VÉGE.
