ATS külső megbízás: DeRidder (LA) – Natchitoches (LA)

Harmadik utam Natchitoches városába vezet, ahová faforgácsot szállítok. Oberlin, Alexandria, Winnfield az útvonalam.

Louisiana 2025 december 4-ei megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Ezzel együtt immár 18 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek az elmaradhatatlan kihívások is: a Cruising Louisiana (#CruisingLouisiana) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Baton Rouge városába vagy városából vállalt fuvar, amiért egy méretes Boudreaux maci (Boudreaux the Bear) plüss kabindísz jár.

A Louisiana DLC-vel kapcsolatos, magyar nyelvre lefordított SCS posztokat a Térképek – USA és Kanada cikkben, az államban tett fuvarokat pedig a Minden fuvar – 2026 cikkben találod.

Ez az út a Cruising Louisiana kihívás 3. fuvarja, illetve a Louisianához kapott Steam Személyes teljesítmények közül A pelikánállam 3. útja.

Az előző fuvarral végezve begurultam a papírgyárhoz közeli szervizbe, ahol gyorsan átmatricázták a nyergesem a korábban megrendelt mintával és palettával. Amint látod, ismét a Winter Wollies festést kértem, de most pasztell árnyalatokkal. A paletta neve „Atchafalaya Köde” [acsafalája]. A paletta RGB színhármasai a következők: 184, 115, 90 - Vörös agyag/Red Clay [red klé], amely a Red River menti föld és a Caddo kerámiák színe; 173, 195, 192 - Mocsári Köd/Bayou Mist [bájú miszt], amely a hajnali pára színe a víz felett.; 209, 208, 197 - Spanyol Moha/Spanish Moss [szpenis masz], amely a ciprusfákról lecsüngő moha jellegzetes szürkéje; 140, 156, 130 - Cipruszöld/Cypress Green [szájpresz grín], amely a mocsári növényzet sötétebb, tompa zöldje. Próbáld ki a paletta színeit más elrendezésben is!
Az előző fuvarral végezve begurultam a papírgyárhoz közeli szervizbe, ahol gyorsan átmatricázták a nyergesem a korábban megrendelt mintával és palettával. Amint látod, ismét a Winter Wollies festést kértem, de most pasztell árnyalatokkal. A paletta neve „Atchafalaya Köde” [acsafalája]. A paletta RGB színhármasai a következők: 184, 115, 90 - Vörös agyag/Red Clay [red klé], amely a Red River menti föld és a Caddo kerámiák színe; 173, 195, 192 - Mocsári Köd/Bayou Mist [bájú miszt], amely a hajnali pára színe a víz felett.; 209, 208, 197 - Spanyol Moha/Spanish Moss [szpenis masz], amely a ciprusfákról lecsüngő moha jellegzetes szürkéje; 140, 156, 130 - Cipruszöld/Cypress Green [szájpresz grín], amely a mocsári növényzet sötétebb, tompa zöldje. Próbáld ki a paletta színeit más elrendezésben is!
Közben befutott egy Chuck & Jack's megbízás, amely faforgács szállítását kéri a Natchitoches közelében fekvő Evergreen szarvasmarha farmra. Sajnos közben megint eleredt az eső, pedig azt hittem, hogy a reggeli fuvar utáni szép idő legalább mára kitart...mindegy is, átgurultam a szemközti, az US-171 melletti Chuck & Jack's fűrésztelepre, ahol hamar megtaláltam a pótkocsit. A 7905 fontnyi faforgács útra készen várakozott egy 2-tengelyes, 36' hosszú, különleges felépítményű, oldalra billenő A-SPK-21 billencs pótkocsi formájában. Felcsatoltam, és útnak indultam a telephelyen, hogy bejárjam minden zegét-zugát...
Közben befutott egy Chuck & Jack's megbízás, amely faforgács szállítását kéri a Natchitoches közelében fekvő Evergreen szarvasmarha farmra. Sajnos közben megint eleredt az eső, pedig azt hittem, hogy a reggeli fuvar utáni szép idő legalább mára kitart...mindegy is, átgurultam a szemközti, az US-171 melletti Chuck & Jack's fűrésztelepre, ahol hamar megtaláltam a pótkocsit. A 7905 fontnyi faforgács útra készen várakozott egy 2-tengelyes, 36' hosszú, különleges felépítményű, oldalra billenő A-SPK-21 billencs pótkocsi formájában. Felcsatoltam, és útnak indultam a telephelyen, hogy bejárjam minden zegét-zugát...
Kicsit módosítottam a GPS által felajánlott útvonalon, mivel Alexandria városában meg akarom vásárolni az eladó garázst és egyúttal útba akarom ejteni a közeli szervizt is. A városból pedig nem az I-49-esen, hanem az US-167-esen akarom elérni az Evergreent. Tehát az útvonalam DeRidder - US-171 és LA-26 - Oberlin - US-165 - Alexandria - US-167 és US-84 - Winnfield lesz. Natchitoches városába be sem hajtok, mert az Evergreen jelezte, hogy nagy szeretettel várnak a szállítmánnyal és egy megbízással...
Kicsit módosítottam a GPS által felajánlott útvonalon, mivel Alexandria városában meg akarom vásárolni az eladó garázst és egyúttal útba akarom ejteni a közeli szervizt is. A városból pedig nem az I-49-esen, hanem az US-167-esen akarom elérni az Evergreent. Tehát az útvonalam DeRidder - US-171 és LA-26 - Oberlin - US-165 - Alexandria - US-167 és US-84 - Winnfield lesz. Natchitoches városába be sem hajtok, mert az Evergreen jelezte, hogy nagy szeretettel várnak a szállítmánnyal és egy megbízással...
A Google Térképen láthatod, merre vezetne az útvonal a valóságban.
A Google Térképen láthatod, merre vezetne az útvonal a valóságban.

Miközben áthajtok rajta, mesélek egy kicsit a városról…DeRidder [deridder] egy bájos kisváros Louisiana délnyugati részén, és egyben Beauregard Parish [boregárd peris] megye székhelye. A város neve és történelme szorosan összefonódik a vasúttal és a faiparral.

A ma kb. 10 ezer főnyi lakossággal bíró DeRidder viszonylag fiatal város, fejlődése a XIX. század végén indult meg. A várost Ella de Ridder-ről [ella de ridder] a holland Jan de Goeijen [jan de hujen] vasúti befektető feleségéről nevezték el. A település az 1890-es években kezdett el növekedni, a lökést pedig a Kansas City Southern Railway [kenzesz sziti szadern rélvéj] érkezése adta meg 1897-ben. A környék sűrű hosszúlevelű fenyőerdői miatt a faipar lett a gazdaság motorja, mivel számos fűrészmalom települt ide. 

DeRidder ma már fontos közlekedési csomópont Louisiana nyugati felén. Itt keresztezi egymást az US-171 és az US-190 szövetségi főút. A város a „Longleaf Pine Belt” [long-líf pájn belt] (hosszúlevelű fenyőöv) szívében fekszik, így a tájat a végtelen fenyőerdők uralják. Klímája párás szubtrópusi, vagyis a nyarak forrók és csapadékosak, a telek pedig enyhék.

A város büszke a történelmi belvárosára, amely több építészeti ritkaságot is tartogat, és amiket nemsokára látni is fogsz: az egyik a Gothic Jail [gotik dzséjl vagy Hanging Jail [henging dzséjl]. Ez a leghíresebb épület. 1914-ben épült gótikus stílusban, és arról nevezetes, hogy egykoron börtönként és akasztások helyszíneként szolgált. Különlegessége a spirális lépcsőház és a boltíves ablakok. A másik a mellette lévő Beauregard Parish Courthouse [boregárd peris korthaus] megyei bíróság, amelynek épülete a klasszicista építészet szép példája. A harmadik, amit nem fogsz látni, csak a közelében haladok majd el, az a Beauregard Museum, ami egy régi vasútállomás épületében kapott helyet, és a környék pionír múltját, a faipart és a vasúti relikviákat mutatja be.

Ma is jelentős a faipar, hiszen a játékban is megtaláljuk a papírgyárat Page & Price Paper (Packaging Corporation of America – PCA) néven és jelenlegi megbízóm, a Chuck & Jack’s (Canfor Southern Pine) fűrésztelepét. Jelentős munkaadó a közeli Fort Johnson [fort dszanszon], vagyis Fort Polk [fort pólk] katonai bázis is, amely mellett a városba jövet haladtam el.

Közben megérkeztem a belvárosba. Ez itt az előbb említett két épület, a Gothic Jail és mögötte a Beauregard Clerk of Court megyei bíróság. A jobbra álló épületet már lebontották, helyén egyelőre egy üres telek látszik a Google Térkép tavalyi képén. Ez egyébként az US-171-es, városi nevén a Ronald Reagan Hwy. 
Közben megérkeztem a belvárosba. Ez itt az előbb említett két épület, a Gothic Jail és mögötte a Beauregard Clerk of Court megyei bíróság. A jobbra álló épületet már lebontották, helyén egyelőre egy üres telek látszik a Google Térkép tavalyi képén. Ez már egyébként az US-171-es, városi nevén a Ronald Reagan Hwy.

Amíg lefényképezem a DeRidder látványosságot a Galéria számára, elmesélem a két épület történetét:

A Gothic Jail [gotik dszéjl] (Gótikus börtön) Louisiana egyik legkülönösebb és legfélelmetesebb épülete. Messziről inkább tűnik egy előkelő kúriának vagy egy kis templomnak, mintsem egy fegyháznak – de a falai között sötét titkok és tragédiák bújnak meg.

A börtönt 1914-ben építették, és 1915-ben adták át, hogy kiváltsák a régi, elavult faépületet. Collegiate Gothic [kollídzsiet gotik] stílusban épült, amit akkoriban inkább egyetemeken és templomokon alkalmaztak. Jellemzői a csúcsíves ablakok, a bástyaszerű tetővonal és a díszes téglamunka. Hihetetlennek tűnik, de minden cellában volt saját WC és folyóvíz, ami abban az időben ritka luxusnak számított még a magánházakban is. Ezért is nevezték el a helyiek ironikusan „Beauregard Ritz”-nek [boregárd ritz]. Az épület közepén egy öntöttvas csigalépcső fut végig, amely összeköti a szinteket, és lehetővé tette az őröknek, hogy gyorsan mozogjanak a szintek között.

Miért hívják „Hanging Jail”-nek [henging dszéjl]? Az Akasztó börtön nevet egy tragikus esemény miatt kapta, amely örökre beleégett a város emlékezetébe: 1926-ban két férfi, Joe Genna [dzsó dzsenna] és Molton Brasseaux [molton braszó] meggyilkolt egy taxisofőrt, J.J. Brevelle-t [dzsédzsé brevel]. Ez volt a hírhedt Taxi Cab Murders [tekszi keb merderz]. 1928 augusztus 31-én mindkét férfit az épület harmadik emeletén felállított bitófán akasztották fel. A legenda szerint a hóhér annyira ideges volt, hogy az egyik kötél elszakadt, és az eljárást meg kellett ismételni. A gallows [gellouz], vagyis a bitófa volt az egyetlen alkalom, amikor az épületet kivégzésre használták, de ez elég volt ahhoz, hogy a „Hanging Jail” [henging dszéjl] név ráragadjon.

Az épületet 1984-ben zárták be, de azóta is a figyelem  középpontjában áll. „Sokan állítják, hogy éjszakánként látni lehet a kivégzett rabok sziluettjét az ablakokban, vagy hallani a csigalépcső fémes csikorgását.” Ma már szerepel a National Register of Historic Places [nesenel redzsiszter ov hisztorik pléjsziz] (Történelmi Helyek Nemzeti Jegyzéke) listáján, és rendszeresen tartanak benne szellemtúrákat és halloweeni eseményeket.

Lássuk a másik épületet! A Beauregard Parish Courthouse [boregárd peris korthaus] a város egyik legimpozánsabb épülete, amely nemcsak a jogszolgáltatás központja, hanem a régió építészeti büszkesége is. A bíróság és az ugyanitt székelő levéltár több mint egy évszázada őrzi a megye legfontosabb iratait.

A bíróság története szorosan összefügg a megye megalakulásával, amit 1912-ben alapítottak, miután kivált a hatalmas Calcasieu [kalkasú] megyéből. Az új közigazgatási egységnek szüksége volt egy méltó székhelyre. A terveket a híres New Orleans-i építészpáros, Favrot and Livaudais [favró end lívodé] készítette. Az épületet 1915-ben adták át, szinte egyszerre a szomszédos gótikus börtönnel.

Az épület a Classical Revival [klaszszikal revájvel], vagyis a  neoklasszicista és a Beaux-Arts [bó-zár] stílus jegyeit viseli, építéséhez téglát, mészkövet, rezet és márványt használtak. Ez a stílus a hatalmat, a stabilitást és a törvény tiszteletét hivatott sugározni. Az épület kívül-belül bővelkedik a látványos elemekben: az épület tetejét egy hatalmas, rézlemezekkel borított kupola díszíti, amely messziről jelzi a város központját; a bejáratot masszív, dór stílusú oszlopok tartják, amelyek felett díszes párkányzat található; a folyosókat márványburkolat, a tárgyalótermeket pedig míves fafaragások díszítik – sok eredeti, 100 évesnél is idősebb berendezési tárgy ma is használatban van.

Ez pedig már a Washington utca kereszteződése. A képen Doughboy [dóboj] szobrát látod, ami a valóságban egy I. vh-s tisztelgő gyalogost ábrázol. Ez a világháborús emlékmű az amerikai katonáknak állít emléket. A „Doughboy” az amerikai gyalogos katonák köznyelvi megnevezése volt abban az időben. Jobbra egy park található, amelynek végében fekszik a korábban említett Beauregard Museum.
Ez pedig már a Washington utca kereszteződése. A képen Doughboy [dóboj] szobrát látod, ami a valóságban egy I. vh-s tisztelgő gyalogost ábrázol. Ez a világháborús emlékmű az amerikai katonáknak állít emléket. A „Doughboy” az amerikai gyalogos katonák köznyelvi megnevezése volt abban az időben. Jobbra egy park található, amelynek végében fekszik a korábban említett Beauregard Museum.
Az US-171-esen nem sokáig maradok, mert hamarosan elérem az LA-26-os utat. Keletre fordulok tehát, hogy eljussak az US-165-ös úthoz, amely majd bevisz Alexandria városába. Utamat fenyőerdők, farmok, tanyák, kis települések és természetesen bayou-k szegélyezik. Keresd a szemeddel a mocsári ciprusokat a ciprustérdeikkel, vagyis a léggyökereikkel, illetve a róluk lógó szürkés színű spanyol mohákat!
Az US-171-esen nem sokáig maradok, mert hamarosan elérem az LA-26-os utat. Keletre fordulok tehát, hogy eljussak az US-165-ös úthoz, amely majd bevisz Alexandria városába. Utamat fenyőerdők, farmok, tanyák, kis települések és természetesen bayou-k szegélyezik. Keresd a szemeddel a mocsári ciprusokat a ciprustérdeikkel, vagyis a léggyökereikkel, illetve a róluk lógó szürkés színű spanyol mohákat!
A 21 mérföldes LA-26 Oberlin városában éri el az US-165-öt. 7th Ave, 5th St és 6th Ave az útvonalam. Az előző kettő kereszteződésében az Oberlin Baptist Church, az utóbbi kettőében pedig az Allen Parish Clerk of Courts épületét látod.
A 21 mérföldes LA-26 Oberlin városában éri el az US-165-öt. 7th Ave, 5th St és 6th Ave az útvonalam. Az előző kettő kereszteződésében az Oberlin Baptist Church, az utóbbi kettőében pedig az Allen Parish Clerk of Courts épületét látod.

Az alig 1400 fős Oberlin [oberlin], ma Allen Parish [elen peris] megye székhelye, több szakaszban nyerte el mai formáját. A település az 1860-as években kezdett kialakulni, eredetileg Oaklin Springs [óklin szpringsz] néven. A helyszín a nyugatra folyó Calcasieu [kalkasú]. Az első telepesek közül sokan az ohiói Oberlinből érkeztek.

A játékban sajnos az LA-26 nem halad át a Calcasieu folyó felett, de ha megnézed a Google Térképet, akkor a folyó mellett, az LA-26-tól északra felfedezheted a régi település nyomait, aminek a központját valószínűleg a ma is álló Oaklin Springs Baptist Church jelzi…

A mai helyszínre 1890 körül költöztek a lakók abban a reményben, hogy a vasútvonal arra fog haladni – ami meg is érkezett 1892-ben. Ekkor jött létre a mai Oberlin magja. A várost hivatalosan 1900 február 5-én jegyezték be, ekkor még Imperial Calcasieu [impíriel kalkasú] megye részeként.

A várost Johann Friedrich Oberlin (1740 augusztus 31. – 1826 június 1.) elzászi lelkészről és szociális reformerről nevezték el. Ő az oktatás és a közösségi fejlődés elkötelezett híve volt, és az ő neve ihlette az ohiói várost is, ahonnan az alapítók érkeztek.

Még mindig Oberlin, és itt már sikerült rákanyarodnom az Alexandria felé haladó US-165-re. Kanyarodás közben éppen elkapta egy tehervonatot.
Még mindig Oberlin, és itt már sikerült rákanyarodnom az Alexandria felé haladó US-165-re. Kanyarodás közben éppen elkapta egy tehervonatot.
Alexandria 27 mérföldre van Oberlintől, és amint látod, 2x2 sávos autóút vezet odáig. Ha nyitott szemmel vezetsz, hehe..., akkor néha látni fogsz a környék útjain egy kék színű, Hurricane Evacuation Route [harikén ivekjúésen rút] feliratú táblát, amelyek...
Alexandria 27 mérföldre van Oberlintől, és amint látod, 2x2 sávos autóút vezet odáig. Ha nyitott szemmel vezetsz, hehe..., akkor néha látni fogsz a környék útjain egy kék színű, Hurricane Evacuation Route [harikén ivekjúésen rút] feliratú táblát, amelyek...

az állam hivatalos hurrikán-evakuálási útvonalait jelzik. Ezek a táblák egy életmentő logisztikai rendszer részei, amelyet azért hoztak létre, hogy egy közelgő trópusi vihar vagy hurrikán esetén a lakosság gyorsan és biztonságosan elhagyhassa az alacsonyan fekvő, veszélyeztetett területeket.

Hogyan működik ez a rendszer? A kék táblák olyan főutakat (interstate autópályákat és állami utakat) jelölnek, amelyeket a hatóságok a legalkalmasabbnak találtak a tömeges menekülésre. Rendkívüli veszély esetén a megjelölt utakon ún. contraflow [kontrafló], szembeirányú forgalmat ) vezetnek be, megnyitva a szemközti sávokat is. Ilyenkor az út összes sávja, beleértve a szembe jövőket is, csak egy irányba, a szárazföld belseje felé vezeti a forgalmat. Ezeken az útvonalakon az evakuálás ideje alatt tilos a megállás, és a rendőrség, valamint a Nemzeti Gárda segíti a forgalom folyamatosságát.

A táblák hivatalos leírását és technikai paramétereit az Egyesült Államok szövetségi szintű szabályozása, az MUTCD – Manual on Uniform Traffic Control Devices [menuel on júniform trefik kontról divájsziz]) határozza meg: a tábla hivatalos kódja az EM-1, amely a Emergency Management (Veszélyhelyzeti Kezelés) kategóriába tartozik. A táblák alapszíne ún. „Safety Blue” [széfti blú] (biztonsági kék), amely segít megkülönböztetni a táblát a normál információs (zöld) vagy a szabályozó (fehér) tábláktól. A felirat és a szegély fényvisszaverő fehér, a logó egy kör alakú mezőben egy előre mutató nyíl, amely az evakuálás irányát jelképezi. A szövegnek minden esetben Highway Gothic betűtípussal kell készülnie, amely nagy sebességnél is jól olvasható.

A hivatalos leírás szerint a táblákat a következő elvek alapján helyezik ki:
Gyakoriság: Az evakuálási útvonal minden jelentős útkereszteződésében kint kell lennie, valamint az egyenes szakaszokon is bizonyos távolságonként, hogy megerősítse a sofőrt: „még mindig a jó úton haladsz”.
Kiegészítők: Gyakran látható alatta egy fehér kiegészítő tábla fekete nyíllal, amely a konkrét kanyarodási irányt mutatja.
Láthatóság: A tábláknak magas fényvisszaverő képességgel kell rendelkezniük, hogy áramszünet vagy heves esőzés (hurrikán közbeni sötétség) esetén is láthatóak legyenek a fényszórók fényében.

Nos, ha már ezek a táblák, akkor a játékban is megjelenhetne ez az időjárási esemény, és kapcsolódna hozzá némi izgalmas kihívás…

Megérkeztem Alexandria városába, ezzel felfedezve a harmadik várost A pelikánállam Steam Személyes teljesítményhez. Itt éppen a Masonic úton haladok az Alexandria Traffic Circle [alegzendria trefik szörkl] felé.
Megérkeztem Alexandria városába, ezzel felfedezve a harmadik várost A pelikánállam Steam Személyes teljesítményhez. Itt éppen a Masonic úton haladok az Alexandria Traffic Circle [alegzendria trefik szörkl] felé.

Most el fogom kerülni a körforgalmat, mert be akarok hajtani a garázshoz (megvenni, felbővíteni és tankolni), és a közeli szervizbe, de el fogok haladni mellette…a helyiek által csak „The Circle” [dö szörkl] néven emlegetett körforgalom egy jelentős közlekedési csomópont. Ugyanis itt találkozik az US-71, az US-165 és a LA-1-es út. Ez a város déli kapuja, amely összeköti a belvárost a déli lakóövezetekkel és a repülőtér felé vezető utakkal. A körforgalom évtizedek óta a város meghatározó pontja, és fontos szerepet játszik a hurrikán-evakuálási útvonalak elosztásában is.

Ez itt a Horseshoe Drive [horszsú drájv] kereszteződésében álló kőoszlop a város nevével, amely  nem csupán egy díszítőelem, hanem Alexandria egyik legfontosabb történelmi és üdvözlő szimbóluma.
Ez itt a Horseshoe Drive [horszsú drájv] kereszteződésében álló kőoszlop a város nevével, amely  nem csupán egy díszítőelem, hanem Alexandria egyik legfontosabb történelmi és üdvözlő szimbóluma.

A Red River partján fekvő, kb. 45 ezer főnyi lakossággal bíró Alexandria [alegzendria] Louisiana kilencedik legnagyobb városa, és egyben Rapides Parish [rapíd peris] megye székhelye. A város az állam földrajzi középpontjában fekszik, emiatt gyakran nevezik az állam „szívének” is. A folyó túlpartján Pineville [pájnvil] városa fekszik, ami mellett el is fogok haladni.

A várost Alexander Fulton [alegzender fulton] alapította meg hivatalosan 1805-ben, és saját magáról nevezte el.

Alexandria elhelyezkedése nem véletlen, ugyanis egy természetes választóvonalon fekszik. Ez a választóvonal nem más, mint a folyó ezen szakaszán megtalálható zúgók, amik „Rapides” [rapídsz] megye nevét is adták. Régen ezek a sziklák akadályozták a hajózást alacsony vízállásnál, így Alexandria természetes megállóhellyé és kereskedelmi központtá vált.

A város egy úgynevezett alluviális síkságon terül el. Ez azt jelenti, hogy a talaj rendkívül gazdag és termékeny a Red River folyó évezredek alatt lerakott hordaléka miatt.Ugyan a város közvetlen környezete lapos, de észak és nyugat felé haladva kezdődnek a Piney Woods [pájni vudz] (Fenyves erdők) dombjai. Ez Louisiana egyik legmagasabb pontjainak otthont adó vidéke. A várostól északra, az US-167 mentén terül el a Kisatchie National Forest [kiszatcsi nesenel foreszt], az állam egyetlen nemzeti erdőrezervátuma. Alexandriát elhagyva, ezen az úton fogok haladni Winnfield felé. A Red River mellett számos holtág és mocsaras terület veszi körül a várost, ami gazdag élővilágot, de komoly árvízvédelmi kihívásokat is jelent.

Alexandria történelme jóval Alexander Fulton 1805-ös érkezése előtt kezdődött. A Red River völgye évezredek óta fontos központja volt az észak-amerikai őslakos kultúráknak. A környék legmeghatározóbb népcsoportjai a következők voltak:
A Caddo [kaddó] konföderáció volt a régió legbefolyásosabbika. Kiváló földművelők és fazekasok voltak, akik hatalmas kereskedelmi hálózatot tartottak fenn. településeik a folyó mentén terültek el.
A Tunica [tunika] nép elsősorban a folyó alsóbb szakaszain élt, és híresek voltak kereskedelmi képességeikről, különösen a sóval való üzletelésről.
A XVIII. század során más törzsek is megjelentek a környéken, mint például az Appalachee [appalacsí], a Tensa [tensza] és a Choctaw [csoktó]. Sokan közülük a keletebbről érkező európai nyomás elől húzódtak ide.

Bár a belvárosban ma már kevés nyom látható, a tágabb környék része volt a Mississippi-kultúrának. Ezek a népek hatalmas földhalmokat emeltek vallási és temetkezési célokból. A folyó menti zúgók – amelyekről a megye a nevét kapta – természetes találkozóhelyül szolgáltak a különböző törzsek számára, ahol árut cseréltek és szertartásokat végeztek. Az 1700-as évek közepére a francia és spanyol telepesek megjelenésével, valamint az európaiak által behurcolt betegségek hatására az őslakos populáció drasztikusan lecsökkent. Sok csoport északabbra vagy nyugatabbra kényszerült.

Ma a Coushatta [kusatta] törzs tagjai élnek a környéken, bár központjuk ma már lejjebb, az US-190 és az LA-26 kereszteződésének közelében fekvő Elton környékén van, és ma ők őrzik leginkább a régió őslakos örökségét.

Ugorjunk egy nagyot a történelemben, folytassuk a polgárháborúval: a város a Red River Campaign központja volt. Amikor az uniós csapatok 1864 májusában visszavonultak Nathaniel P. Banks [neseniel pí benksz] tábornok vezetése alatt, tüzet nyitottak a városra. Emiatt az épületek és a levéltári iratok is megsemmisültek. Az emberek a folyóparton kerestek menedéket, miközben végignézték városuk pusztulását. Ezért nincs a városnak történelmi negyede.

1940-41-ben az amerikai hadsereg itt tartotta története legnagyobb hadgyakorlatát, a Louisiana Maneuvers-t. Félmillió katona özönlötte el a környéket. Olyan nevek tanulták itt a hadviselést, mint Dwight D. Eisenhower [dvájt dí ájzenhauer] vagy George S. Patton [dzsórdzs esz patton]. Ez a korszak alapozta meg a város modern gazdaságát.

A várost a XIX. század végén a vasút érkezése és a hatalmas fenyőerdők kitermelése tette gazdaggá. A város lett a déli faipar „fővárosa”, ahol tucatnyi fűrészmalom működött éjjel-nappal. Ma a faipar mellett az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság és a már többször említett Fort Johnson [fort dszanszon], vagyis Fort Polk [fort pólk] katonai bázis erősíti a gazdaságot.

Miután sikeresen bevásároltam, és meglátogattam a szervizt is, visszakanyarodtam az US-71/US-165 útra, kereszteztem az I-49 csomópontot, és megérkeztem a Red Riverhez. Ez itt a Curtis Coleman Memorial Bridge. A háttérben pedig a Gillis William Long Memorial Bridge látszik.
Miután sikeresen bevásároltam, és meglátogattam a szervizt is, visszakanyarodtam az US-71/US-165 útra, kereszteztem az I-49 csomópontot, és megérkeztem a Red Riverhez. Ez itt a Curtis Coleman Memorial Bridge. A háttérben pedig a Gillis William Long Memorial Bridge látszik.

A híd névadója Curtis „Corky” Coleman [kertisz korki kólmen], egy helyi üzletember, közösségi vezető és a Louisiana-i Autópálya-bizottságának korábbi tagja volt. A projekt két ütemben készült el: az északi irányú hidat 2014-ben, a déli irányút pedig 2015-ben adták át a forgalomnak. Ez egy ikerhíd-szerkezet, ami azt jelenti, hogy a két irány különálló hídszerkezeten halad, növelve ezzel a biztonságot és a forgalom áteresztőképességét. 

A hidakat úgy tervezték, hogy a folyón közlekedő uszályok és hajók kényelmesen elhaladhassanak alatta, anélkül, hogy felnyitható szakaszra lenne szükség. A hídról lenyűgöző panoráma nyílik Alexandria és Pineville folyóparti részeire, különösen naplementekor.

A Gillis William Long Memorial Bridge [gillis villiem long memóriel bridzs] vagy csak Jackson Street Bridge [dzsekszon sztrít bridzs] Alexandria belvárosának déli részén található, és szintén a Red River felett ível át Pineville irányába. A híd névadója Gillis William Long (1923–1985), aki a Long-politikusdinasztia tagja és Louisiana egyik legbefolyásosabb kongresszusi képviselője volt több mint húsz éven át.

Itt eredetileg egy 1926-ban épült forgóhíd (swing bridge [szving bridzs]) állt. Ez az öreg szerkezet azonban a XX. század végére már nem bírta a forgalmat és a modern hajózási igényeket. A jelenlegi, modern, magasított szerkezetet a 2000-es évek elején adták át.

Utam utolsó szakaszán az US-167-esen járok, éppen egy útjavítás mellett elhaladva. Kétoldalt a a Kisatchie National Forest [kiszatcsi nesenel foreszt] terül el.
Utam utolsó szakaszán az US-167-esen járok, éppen egy útjavítás mellett elhaladva. Kétoldalt a a Kisatchie National Forest [kiszatcsi nesenel foreszt] terül el.
Az Evergreenhez vezető út az US-84, amire Winnfield városkában térek rá. Itt éles kanyart vesz az utam, immár kelet felé haladok. Natchitoches a tábla szerint 20 mérföld, de nekem nem kell annyit mennem, hiszen mindjárt itt van az Evergreen.
Az Evergreenhez vezető út az US-84, amire Winnfield városkában térek rá. Itt éles kanyart vesz az utam, immár kelet felé haladok. Natchitoches a tábla szerint 20 mérföld, de nekem nem kell annyit mennem, hiszen mindjárt itt van az Evergreen.

Az 1852 körül alapított Winnfield [winnfíld], Winn Parish [winn peris] megye székhelye nem csak egy csendes település – ez az állam politikai és erdészeti „bölcsője”. Nézzük, miért is…

…Winnfield legfőbb büszkesége a szlogenje: „Home of Three Governors” [houm ov trí gavernerz] (Három kormányzó otthona). Ugyanis innen indult el Louisiana három legmeghatározóbb politikusa: Huey P. Long [hjúi pí long] a legendás „Királyhal” (Kingfish), aki radikális reformjaival örökre megváltoztatta az államot; Earl Long [erl long], Huey öccse, aki szintén többször volt kormányzó, és híres volt különc stílusáról; valamint Oscar K. Allen [oszkar ké elen], a Long-család közeli szövetségese és utódja a kormányzói székben.

Az erdészet „bölcsője” jelzőt pedig faipari központként aggatták rá, mert Winn Parish [winn peris] megye Louisiana egyik legerdősebb területe.

Évente itt tartják meg a Forestry Festivalt [foresztri fesztivel], Louisiana Erdészeti Fesztiválját, ahol fakitermelő versenyeket és ünnepségeket rendeznek. Persze azért is nevezetes a környék, mert a várostól délre fekszik a már többször említett Kisatchie National Forest [kiszatcsi nesenel foreszt], amely tökéletes hely túrázásra és vadászatra.

Az Evergreen helyi szarvasmarha-tenyésztő telepe igazi louisianai hangulattal bír: a fákról lógó spanyol moha, az amerikai és francia zászlós ház, a dúsan zöldellő környék...
Az Evergreen helyi szarvasmarha-tenyésztő telepe igazi louisianai hangulattal bír: a fákról lógó spanyol moha, az amerikai és francia zászlós ház, a dúsan zöldellő környék...

…hiszen Észak-Louisiana tájai jelentősen eltérnek a déli mocsárvidékektől. Itt a domborzat hullámzó, az erdők sűrűbbek, és a „cowboy-kultúra” sokkal közelebb áll a texasi stílushoz, mint a cajun [kédzsen] életmódhoz.

Egy tipikus szarvasmarha-farm környékére a Piney Woods [pájni vudz] fenyveserdők és a nyílt legelők váltakozása jellemző. A talaj többnyire rozsdásvörös színű, ami eső után sűrű, ragacsos sárgává válik. A hatalmas, elkerített legelőkre leggyakrabban Bermuda Grass [bermuda gresz] vagy a Bahia Grass [ba-hi-a gresz] fűféléket telepítenek, amik jól bírják a louisianai hőséget és páratartalmat. A legelők közepén vagy szélén gyakran hagynak meg hatalmas Live Oak [lájv ók] örökzöld tölgyeket vagy Pecan [piken] pekándió fákat, hogy a legelésző állatok behúzódhassanak a nap elől. 

A farmok lakóépületeinél a funkcionalitás többnyire megelőzi a díszítést, de van egy sajátos, rusztikus bájuk. A leggyakoribb épülettípus a Pole Barn [pól barn]. Ez egy nyitott oldalú, oszlopokon álló, fémlemezekkel fedett csarnok, ahol a szénabálákat és a traktorokat tárolják. A Working Pens [verking penz] erős, gyakran sötétre festett fából vagy masszív acélcsövekből készült karámrendszer, ahol az állatok válogatását és orvosi kezelését végzik. Itt található a Squeeze Chute [szkvíz sút] kezelőkaloda is. A Ranch House [rencs hausz] névre hallgató lakóház legtöbbször földszintes, tégla- vagy faborítású épület, hatalmas, fedett Porch [pórtcs] verandával, ahol hintaszékek vagy padok állnak.

A farmok bejárata és udvara sokat elárul a tulajdonosról: a díszes kapubejáró, amit most egy Evergreen feliratú konténer helyettesít, egy magasított, boltíves vaskapu a farm nevével és a család Cattle Brand-jével [kettl brendjével] (sütővas-jelével). Előszeretettel használnak dekorációként régi mezőgazdasági eszközöket, például rozsdás ekéket, szekérkerekeket vagy régi traktorokat a bejáratnál. Szinte minden farmon leng egy amerikai zászló, mellette gyakran a louisianai vagy francia zászlóval.

Mivel az utóbbi években a fejlesztők egyedi telephelyek készítésére törekszenek, így a farmok esetében egyre több állami, területi jellegzetességű gazdálkodó létesítményekkel fogok találkozni. A mostani is ilyen, igazán egyedire sikerült telephely.

A kijelölt parkolóhelyet a silók mellett találom meg, ahova csak be kell állnom. Most is érdemes megjegyeznem, hogy ha saját pótos fuvarral érkeztem volna, akkor a kirakodást is megfigyelhettem volna...
A kijelölt parkolóhelyet a silók mellett találom meg, ahova csak be kell állnom. Most is érdemes megjegyeznem, hogy ha saját pótos fuvarral érkeztem volna, akkor a kirakodást is megfigyelhettem volna...
A fuvar 150 mérföldet tett ki, és cirka hat óra alatt sikerült letudnom. Már ugyan lassan 17h óra, de a rakományom készen áll, úgyhogy a nem sokat pihenhetek...
A fuvar 150 mérföldet tett ki, és cirka hat óra alatt sikerült letudnom. Már ugyan lassan 17h óra, de a rakományom készen áll, úgyhogy a nem sokat pihenhetek...
...épp csak annyi időm van, hogy összegezzem az út eredményeit: megismerhettem DeRidder (pl. Gothic Jail), Oberlin, Alexandria és Winnfield történetét és nevezetességeit, a Hurricane Evacuation Route táblákat, és az Észak-Louisiana szarvasmarha-tenyésztők farmjainak tipikus jellemzőit. No és persze gazdagodhattam egy újabb Cruising Louisiana úttal és A pelikánállam Steam Személyes teljesítménnyel.
...épp csak annyi időm van, hogy összegezzem az út eredményeit: megismerhettem DeRidder (pl. Gothic Jail), Oberlin, Alexandria és Winnfield történetét és nevezetességeit, a Hurricane Evacuation Route táblákat, és az Észak-Louisiana szarvasmarha-tenyésztők farmjainak tipikus jellemzőit. No és persze gazdagodhattam egy újabb Cruising Louisiana úttal és A pelikánállam Steam Személyes teljesítménnyel.

A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.57.2.3s.
Rögzítés dátuma: 2026 február 7.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: DeRidder, Chuck & Jack’s – Natchitoches, Evergreen.
Tervezett/megtett távolság: 143/150 mérföld.
Időpont: Péntek, 10:30 – Péntek, 16:14 (valós menetidő 41 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Freightliner Cascadia Day Cab (525 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Winter Wollies (RGB: 184,115,90; 173,195,192; 209,208,197; 140,156,130) (Woven Wonders of Winterland).
Pótkocsi/Szállítmány: 2-tengelyes, 36′ hosszú, különleges felépítményű, oldalra billenő A-SPK-21 billencs/Faforgács (7905 font).
Érintett települések (állam): DeRidder (LA), Oberlin (LA), Alexandria (LA), Winnfield (LA), Natchitoches (LA).
Steam Személyes teljesítmény: A pelikánállam (3/8).
World of Trucks esemény: Cruising Louisiana (3/10).
Látványosság: DeRidder.

VÉGE.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print
Címke , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.