Miután meghoztam a két lakóautót, bementem az irodába, van-e számomra megbízásuk, lehetőleg olyan, amellyel tovább tudok haladna Nebraska nyugati területei felé. Szerencsém, volt, vihetek gépkocsikat Valentine-ba.
A Nebraska térkép-kiegészítő május 16-ai megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Így immár 15 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek a szokásos kihívások is: a Cruising Nebraska (#CruisingNebraska) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Lincolnba vagy Lincolnból vállalt fuvarért járó Mammoth plüss kabinkiegészítő.
Ez az megbízás a negyedik Cruising Nebraska kihívás útja, egyúttal a Juhé! Vár a kukoricacsuhé! Steam Személyes teljesítmény 5. részteljesítése.
Norfolk [ˈnɔːrfɔːrk] 113 mérföldre északnyugatra található Omahától az US-81 és az US-275 csomópontjában. A 2020-as népszámláláskor lakosainak száma 24.955 fő volt, ezzel Nebraska hetedik legnépesebb városa.
1865 végén három cserkészt küldtek ki a wisconsini Ixonia melletti német evangélikus településről, hogy keressenek termékeny, olcsó termőföldet, amely a Homestead Act törvény értelmében igényelhető. Omaha mellől indulva az Elkhorn folyót követték felfelé, West Point felé. Szeptember 15-én elérték az Elkhorn és a North Fork Elkhorn River találkozását, és ezt a területet választották letelepedési helyszínül.
1866 május 23-án egy 124 telepesből álló csapat, akik 42 családot képviseltek Ixonia térségéből, három szekérrel elindultak, és július 15-én meg is érkeztek az új helyszínre. A telepesek második csoportja Wisconsinból 1867 júliusában érkezett. A kollektíva alapította meg a város első, St. Paul’s Lutheran templomát, ami ma is működik. A város nevét a folyóról kapta, ugyan időközben számos hasonló névvel (North Fork) szerepelt a nyilvántartásokban, de végül maradt a Norfolk.
Norfolk Nebraska északkeleti részének fő kiskereskedelmi központja. A helyi gazdaság további jelentős elemei a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a szolgáltatások, beleértve az oktatást és az egészségügyet.
Az Elkhorn River Nebraska északkeleti részén folyik. Forrása a keleti Sandhills régió (Homokhátság), elfolyik O’Neill és Norfolk mellett (US-20 és US-275), majd folytatja útját a Platte felé. A Platte egyik legnagyobb mellékfolyója, hossza 290 mérföld (470 km), és Omahától délnyugatra torkollik a Platte folyóba. A folyó vízgyűjtő medencéje mintegy 7000 négyzetmérföld (18.000 km2).
A folyót a Lewis és Clark expedíció fedezte fel a Platte-torkolatnál, amit „Corne de Cerf” néven emlegettek. Kiinduló pontja volt a nyugatra tartó bevándorlóknak, akik itt táboroztak és vártak a folyón való átkelésre.
O’Neillt 1874-ben jórészt ír bevándorlók alapították. Nevét egyik alapítójáról, John O’Neill tábornokról kapta. Várossá 1882-ben nyilvánították.
John O’Neill tábornok Írországból született, majd átköltözve Amerikába a polgárháború veteránja lett. A „tábornok”megtisztelő rangot azért adományozták neki, mert három bevetést vezetett a brit kormányzatú Kanadába.
Először 1874-ben vezette a bevándorlókat erre a termékeny Elkhorn-völgyi területre, amely ma az ő nevét viseli. O’Neill tábornok más ír csoportokat is ösztönzött arra, hogy telepedjenek le Atkinsonban, Holt és Greeley megyékben.
Az O’Neillbe érkező írek Amerikába az éhínség és a gazdasági nehézségek miatt emigráltak, és átmenetileg a keleti parti városokban telepedtek le. O’Neill tábornok, ismerve népe mezőgazdasági örökségét, azt mondta, hogy a nebraskai városok alapításának célja az volt, hogy „a szegény embereket arra ösztönözze, hogy távolodjanak el Kelet túlzsúfolt városaiból”.
Az ír bevándorlók hozzájárultak Nebraska népességéhez, angolul beszélve beolvadtak a lakosságba, és számos közösségben megtalálhatók lettek. Nebraska legelső ír gyarmata lett O’Neill, amit 1969-ben Nebraska ír fővárosává nyilvánítottak.
Az alapítónak 2022 június 4-én szenteltek szobrot a bíróság épülete előtt.
O’Neill után már az US-20-ason folytatom az utam. Bár az éjszakai sötétségben nem nagyon látszik, de a sík, zöldellő, ligetes vidék a város és Bassett környékén megváltozott – ez itt a Sandhills (Homokhátság), egy dimbes-dombos, rövidfüvű préri, a dombok között megbúvó vízfolyásokkal, patakokkal. Ez a táj egészen Valentine városáig elkísér.
A Sandhills Nebraska legegyedibb fiziológiai sajátosságú területe, az állam körülbelül egynegyedét fedi le. A homokos talaj óriási szivacsként felszívja az esőt, hatalmas földalatti tározót alkotva. Tavak százai találhatók a környéken. Ez a homokos talaj azonban alkalmatlanná teszi a területet a földművelésre. A fű azonban virágzik, így a Sandhills ideális szarvasmarha-legeltető terület. Bár a Sandhills-t sokáig „használhatatlan sivatagnak” tekintették, az 1870-es évek elejére a szarvasmarha tenyésztők felfedezték a Sandhills-ben rejlő lehetőségeket. Hatalmas farmok létesültek itt. Sikertelen gazdálkodási kísérletek történtek a Sandhills régióban az 1870-es évek végén, majd 1890 körül. Az 1904-es Kinkaid-törvény lehetővé tette a farmok számára, hogy a korábban engedélyezett negyedrész helyett teljes földterületet igényeljenek. Így a „Kinkaiderek” 1910 és 1917 között újabb mintegy 9 millió hektárt vettek birtokba. Néhány Kinkaider kipróbálta a földművelést, de ezeknek a kísérleteknek a többsége kudarcot vallott. A legnagyobb farmok közül sok nagyjából ugyanebben az időben részekre bomlott a szövetségi körzet kerítésépítést tiltó rendelkezései miatt. Ma a Sandhillsben sok farm található, de egyik sem olyan nagy, mint a múltban.
A homokdombok dűnéi meghaladhatják a 330 láb (100 m) magasságot. A régió átlagos tengerszint feletti magassága fokozatosan növekszik a keleti körülbelül 1800 lábról (550 m) a nyugati körülbelül 3600 lábra (1100 m).
A homokdombok a hatalmas Ogallala vízgyűjtő tetején ülnek, így a Homokhátságban elterjedt, fűvel stabilizált dűnék közötti alacsony fekvésű völgyekben az átmeneti és az állandó sekély tavak egyaránt gyakoriak. A régió keleti és középső szakaszát a Loup folyó és a Niobrara mellékfolyói vezetik le, míg a nyugati szakaszt nagyrészt kis belső vízgyűjtők alkotják.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) a Sandhills-t ökorégióként jelölte meg, amely különbözik a Great Plains többi gyepétől. Az ökorégió 85%-a érintetlen természetes élőhely, ami különlegessé teszi a Great Plains területén. Ennek főként a növénytermesztés hiánya az oka: Sandhills területének nagy részét soha nem szántották fel.
Az alsó Niobrara-völgy a Ponca törzs hagyományos otthona volt. 1861-1882 között a Niobrara folyó szakasza a Keya Paha torkolatától a Missourival való összefolyásáig jelölte a határt Nebraska és a Dakota Terület között.
Amint a fenti, Platte és Elkhorn folyók vízgyűjtő területét ábrázoló térképen látod, a Niobrara a Missouri vízgyűjtő területéhez tartozó folyó, neve Omaha–Ponca nyelven kb. annyit tesz mint „vízszintesen hömpölygő víz”. Hossza 568 mérföld (914 km). Forrása Wyoming-ban van, és többnyire Nebraska államon halad keresztül. A folyó a Great Plains egyik legszárazabb szakaszának vizeit vezeti le. A Niobrara vízválasztója a Sandhills északi része, Dél-Dakota egy kis déli-középső szakasza, valamint egy kis területet Wyoming keleti részén.
A becslések szerint a folyó vizének 70 %-a a terület alatti ún. Ogallala víztartó réteg szivárgásából származik, a fennmaradó 30 % pedig csapadékból. A folyó szintje február-április között a legmagasabb, augusztus-szeptember között pedig a legalacsonyabb – ahogy most a képen is látod. Késő ősszel a folyók szintje emelkedni kezd, ahogy az öntözéshez szükséges folyóvíz iránti igény csökken.
A Niobrara folyó 76 mérföldes (122 km) szakasza Nebraska középső részén, Valentine városától keletre a US-137-ig, 1991 óta a Niobrara National Scenic River néven szerepel. A US Fish & Wildlife Service és National Park Service kezeli a vízminőség, a geológiai, a paleontológiai, a hal- és vadvilág, valamint a festői és rekreációs értékek védelmére.
A távolban látható volt vasúti híd a Niobrara River Bridge on Cowboy Trail nevet viseli, amely az egyetlen látható jele az ún. Cowboy Trail-nek, és amiről a linkelt cikkben olvashatsz részleteket. Dél felé nézve pedig a távolban egy híd fehérlik, amit épp csak észre lehet venni a sötétségben – az a Bryan Bridge, ami nyitva áll az közúti forgalom számára. A Josef Sorkin által tervezett és 1932-ben épült híd acélból készült, és szerepel a National Register of Historic Places nyilvántartásában. Ez az egyetlen ilyen híd Nebraskában.
Még egy apróság: az US-20 és az US-81 a csomóponttól közösen fut Valentine-ig. Ezt a szakaszt, és az US-81 további szakaszát Blue Star Memorial Highway-nek nevezik. A Blue Star Memorial Highways elnevezésű utak és táblák tisztelgés az Amerikai Egyesült Államokat védő fegyveres erők előtt. A megemlékezés ötlete 1944-re nyúlik vissza. A szolgálati zászló kék csillagából vett Kék Csillagot azért választották a megemlékezés jelképeként, mert a második világháború idején olyan családok zászlóin és otthonain tűzték ki, amelyeknél valaki szolgált a hadseregben.
Valentine 2,5 ezernyi lakossal bíró város, Cherry megye székhelye. A városka pecsétjét, jelképét a Welcome Valentine táblánál láthattad, ami egyúttal a város jelmondatát is tartalmazta: Small Town, Big Adventure.
A Valentine-t 1882-ben alapították, a Posta pedig december 4-től kezdte meg működését. Egy év múlva, 1883 április 1-jétől a vasúti közlekedés is megindult. A várost nem a Valentine-napról, hanem Edward K. Valentine-ról nevezték el, aki Nebraska képviselőjeként dolgozott.
Érdekesség, hogy a Mountain és a Central időzóna 1967-től a Main Street közepén találkozik, így egy óra választja el a városka két felét. Amikor a nyári időszámítás miatt egy órával vissza kellene állítani az órákat, akkor a Central időzónában álló Posta mindössze fél órával állítja vissza a vűroska helyi óráját. Sajnos a játékban ez a jelenség nem tapasztalható meg…
A városka, nevéből eredően a Valentine-nappal is kapcsolatba hozható. A Valentine-nap alkalmából a városkába küldött postai levelezőlapokat a megadott címzettek felé továbbítja, felülbélyegezve azokat egy különleges Valentin-napi postabélyegzővel és egy verssel. A neves nap alkalmából évente több ezer levél érkezik a postára…
…és hogy honnan a városka jelmondata (Small Town, Big Adventure)? 2007-ben a National Geographic Adventure magazin felvette Valentine-t a 100 legkalandosabb város listájára (100 Adventure Towns).
Valentine közvetlenül a Niobrara folyótól északra, a Sandhills régió északi szélén található. A Merritt Reservoir, amit a Snake River gátja (Merritt Dam) hozott létre, körülbelül 31 mérföldre (50 km-re) délnyugatra található a várostól, az NE-97-es út mentén. Sajnos ez az út nem szerepel a játékban, pedig a Snake River Falls, Nebraska legnagyobb vízesése itt található, a víztározóból tovább folyó Snake River-en. Egy másik látványosság, amit már az utaktól messze van, a Smith Falls, amely Nebraska legmagasabb vízesése, amely a Niobrara folyó egyik kis mellékfolyóján található, körülbelül 15 mérföldre (24 km-re) Valentine-tól keletre.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.50.1.5s.
Rögzítés dátuma: 2024 május 19.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Norfolk (NE), Wanderlust RV – Valentine (NE), Alis Cars.
Tervezett/megtett távolság: 182/188 mérföld.
Időpont: Vasárnap, 19:54 – Hétfő, 1:21 (valós menetidő 23 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: International LT Skyrise Sleeper (565 LE, 18 sebességes).
Fülkefestés: Home Run (Sports PJP).
Pótkocsi/Szállítmány: Gépkocsik.
Érintett települések (állam): Norfolk (NE), O’Neill (NE), Bassett (NE), Valentine (NE).
Steam Személyes teljesítmény: Cornhusker State (5/12).
World of Trucks esemény: Cruising Nebraska (4/12).
VÉGE.