Az E10-es híres szakasza következik, a Malmbanan, amellyel átvágok a Skandináv-hegységen Narvikba, ahova használt autó akkumulátorokat viszek egy 3-tengelyes Tirsan T.SCS póttal.
A Nordic Horizons DLC november 27-ei megjelenésével a Világtérkép kibővült a skandináv államok északi területeivel, egészen a Nordkappig, amivel Európa legészakibb határát jelölik.Ezzel párhuzamosan elindult a Cruising Nordic Horizons World of Trucks esemény, amely 2026 február 1-ig tart. Ez a térképbővítés irdatlanul nagyra sikerült a maga 41 városával, több mint 30 egyéb településével, 204 telephelyével, és 13 új céggel, tehát jó sokáig elszórakozhatunk a kihívások teljesítésével. Ezzel szemben a térképhez kapott Steam Személyes teljesítmények már nincsenek határidőhöz kötve, tetszőleges időpontban teljesíthetők – persze ez nem jelenti azt, hogy könnyebbek lennének. Az egyéb, magaddal szemben támasztott kihívásokkal együtt egy kevésbé ráérő játékosnak többhavi munkát, vagy inkább élvezetet jelent. Az ETS2 1.57, a Scandinavia Refresh, a Nordic Horizons és ami a puttonyba még belefért… című posztomban további infókhoz juthatsz a térképbővítéssel, az 1.57 verzióval kapott újdonságokkal és a kihívásokkal kapcsolatban.
Ez az út a Cruising Nordic Horizons kihívás 7., első norvégiai, illetve a Nordic Horizons DLC-hez kapcsolódó Észak titkai Steam Személyes teljesítmény 3. fuvarja.
A szerelvény felkészítése és a fuvar átvétele közben ismerkedj meg Kiruna városával!
Kiruna [kiruná], számi nyelven Giron [yiron] Svédország legészakibb, legnagyobb területű és egyik legkülönlegesebb városa. A település sorsa elválaszthatatlan a föld mélyén rejtőző vasérctől, amely egyszerre adja a város létalapját és kényszeríti azt folyamatos vándorlásra.
A város Lappföld szívében, az északi sarkkörtől mintegy 145 kilométerre északra fekszik. A várost két jelentős érchegy határolja: az egyik a Kirunavaara [kirunávárá] (ahol a bányászat folyik), a másik a Luossavaara [luoszszávárá], amely ma szabadidős központ.
A város éghajlata nem meglepő módon szubarktikus. A téli hónapokban a sarki éjszaka hetekig tart, míg nyáron az éjféli nap nyújt 24 órás világosságot.
A modern Kiruna viszonylag fiatal város, mindössze 1900-ban alapították. Hjalmar Lundbohm-ot [jalmár lundbum] tekintik a város atyjának. Az LKAB bánya első igazgatójaként nem csupán egy munkástelepet, hanem egy jól tervezett, esztétikus és élhető várost akart létrehozni. A város számi neve, a Giron [yiron], hófajdot jelent. Ez a madár a város címerében is szerepel, a vas jele mellett.
A városátalakítás (Stadsomvandling [sztádszomvándling]) Kiruna jelenlegi történetének legmeghatározóbb eleme. Mivel a vasércbányászat során a föld alatti repedések elérték a lakónegyedeket, a várost el kell költöztetni. Körülbelül 3 kilométerrel keletre épült fel az új városközpont modern épületekkel, de a régi város legfontosabb műemlékeit (mint a templomot és az óratoronyt) fizikailag is átszállítják. Ez a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb városrendezési projektje, amely évtizedekig tart.
Az eddigiekből kiderülhetett, hogy a gazdaság alapját az LKAB, a világ egyik legnagyobb és legmodernebb vasércbányája adja. A bányatárnák már több mint 1300 méter mélyre nyúlnak a föld alá.
De itt található az Esrange Space Center [eszréndzs szpész szenter] űrkutatási központ. Rakétakilövések, műholdas adatgyűjtés és a sarki fény kutatása zajlik itt.
A közeli Jukkasjärvi [jukkászjervi] faluban található a világ első Jégszállodája, az Icehotel [ájsz-hu-tel], amely minden télen újjászületik a Torne-folyó [torne] jegének felhasználásával.
Még néhány érdekesség:
A Kiruna kyrka [kiruná kűrká] sátor alakú fatemploma a város büszkesége, amit a számi kultúra és a modern svéd építészet ötvözeteként emeltek.
A város lakossága multikulturális: svéd, számi és finn (meänkieli [meenkieli]) gyökerek találkoznak itt, mindhárom nyelv fontos szerepet játszik a mindennapokban.
![A címer két fő elemből áll, amelyeket egy kék pajzson helyeztek el: a hófajd (fjällripa [fjelripá]) a város számi nevére, a Giron-ra [yiron] utal, ami hófajdot jelent. Ez a madár a sarkvidéki túlélés jelképe. A vasjel (järntecken [yerntekken]) a vas antik alkímiai jele. Ez a város alapját jelentő vasércbányászatot és az LKAB [el-ká-á-bé] vállalatot szimbolizálja.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202601061610_Kulso-megbizas-Kiruna-S-Narvik-N_0_Kiruna-cimer.jpg)
Az E6 európai út Skandinávia egyik legfontosabb és leghosszabb észak-déli közlekedési tengelye. Svédország legdélebbi pontjától indul, és végighalad Norvégia majdnem teljes hosszán, egészen az orosz határ közeléig. Az E6 teljes hossza körülbelül 3050-3100 km.
Két országon halad keresztül:
A svédországi szakasz (kb. 480 km) Trelleborg [trelleborri] kikötőjéből indul, ahol kompösszeköttetés van Németország felé. Áthalad Malmö [málmő], Helsingborg [helszingborri], Halmstad [hálmsztád] és Göteborg [jöteborri] városain. Ez a szakasz szinte végig teljes értékű autópálya (motorväg [muturvég]), amely összeköti a dániai Koppenhágát az Öresund [öreszund] hídon keresztül Svédország és Norvégia ipari központjaival. Az út a Svinesund [szvineszund] hídon keresztül lépi át a norvég határt.
A norvégiai szakasz (kb. 2600 km) a nemzet gerincoszlopa, az egyetlen folyamatos szárazföldi összeköttetés az ország déli és északi része között. Délen Halden [hálden] után eléri Oslo [oszló] környékét, majd észak felé halad a Mjøsa-tó [mjőszá] partján, érintve Hamar [hámár] és Lillehammer [lillehámmer] városát. Középső szakasza átszeli a Dovrefjell [duvrefjel] hegységet, majd eléri Trondheim [tronhejm] városát. Északon az út jellege megváltozik: keskenyebbé és kanyargósabbá válik, fjordok és hófödte hegycsúcsok között halad. Érinti Mo i Rana [mú i ráná], Narvik [nárvik], Alta [áltá] és végül Kirkenes [szir-kenesz] városait, az orosz határnál.
Az útvonal egyik különlegessége, hogy Norvégiában, a Saltfjellet [száltfjellet] hegységben szeli át az északi sarkkört. Itt egy látogatóközpont is található az út mentén.
Norvégiában az út számos hosszú alagúton halad át. Korábban több helyen komppal kellett átkelni a fjordokon, de mára már csak egyetlen kompátkelés maradt az útvonalon: Bognes [bugnesz] és Skarberget [szkárberjet] között.
Télen bizonyos szakaszai (főleg a hegyi hágók) télen lezárásra kerülhetnek, vagy csak felvezető autóval (kolonnekjøring [kulunnekhőring]) vehetők igénybe a heves hóviharok miatt.
Érdekesség, hogy amikor az 1980-as években módosították az európai úthálózat számozását, az E6-os utat E47-esre kellett volna átnevezni. Azonban a skandináv országok tiltakoztak, mert az út annyira beépült a köztudatba és annyi útjelző táblát kellett volna kicserélni, hogy végül külön engedélyt kaptak a régi, egyjegyű szám megtartására.
Észak-Skandináviában az E10 köti össze a Botteni-öböl partját a norvégiai Lofoten-szigetekkel [lufótenl], átszelve a sarkköri tájakat és a vadregényes hegyvidékeket. Hossza körülbelül 880 km, amelyből 470 km Svédországban, a többi pedig Norvégiában halad.
Kiindulópontja Luleå [lüleó], végpontja pedig a norvégiai Å [ó] (Lofoten [lufóten]. Érinti többek között Töre [tőre], Överkalix [överkáliksz], Gällivare [yelliváre] és Kiruna [kiruná], míg Norvégiában Narvik [nárvik], Svolvær [szvolver] és Leknes [leknesz] városokat. A játékban majdnem a teljes szakaszát beutazhatjuk.
Svédországi szakasza szorosan követi a híres Malmbanan [málmbánán], vagyis az Ércvasút vonalát. Ez a szakasz kulcsfontosságú a bányászat számára, mivel Kiruna [kiruná] és Gällivare [yelliváre] vasércbányáiból ezen az úton jut el a kibányászott érc a mindig jégmentes Narvik [nárvik] kikötőjébe.
Az út érdekessége, hogy Gällivare [yelliváre] közelében keresztezi az északi sarkkört, amit most én is meg fogok tenni, igaz virtuálisan…
A svéd-norvég határon, Riksgränsen [rikszgrenszen] településnél az út eléri legmagasabb pontjait, ahol gyakran még nyáron is látni havat. Norvégiában pedig, a 2007-ben átadott Lofotens fastlandsforbindelse [lufótenz fasztlándzforbindelsze] szakasznak köszönhetően a Lofoten-szigetek komp nélkül, hidakon és alagutakon keresztül is elérhetőek lettek.
A Malmbanan [málmbánán] (Érctömb-vasút) a világ egyik legjelentősebb és legészakibb nehézgépjármű-vasútvonala. Ez a több mint 500 kilométeres szakasz köti össze a svédországi Luleå [lüleó] kikötőjét a norvégiai Narvik [nárvik] jégmentes kikötőjével, átszelve a skandináv tundrát és hegyvidéket. A vasútvonal létezésének egyetlen célja a Lappföld mélyén található hatalmas vasérckészletek (Kiruna [kiruná] és Malmberget [málmberjet]) tengerpartra juttatása volt.
Az első szakasz 1888-ban Luleå [lüleó] és Gällivare [yelliváre] között készült el. Ekkor még egy angol magáncég próbálkozott az építéssel, de csődbe mentek, így a svéd állam (SJ) vette át a projektet.
A teljes vonal 1902-re készült el a Kiruna [kiruná] és Narvik [nárvik] közötti szakasz megépítésével, ami hatalmas mérnöki teljesítmény volt a zord éghajlat és a hegyvidéki terep miatt. II. Oszkár svéd király avatta fel 1903-ban.
Következett a villamosítás 1915 és 1923 között, így a Malmbanan lett a világ egyik első nagy távolságú villamosított vasútvonala. Időszerű is volt, mert a gőzmozdonyok már nem bírták a nehéz ércvonatok vontatását a meredek emelkedőkön.
A vonal két országra és több szakaszra oszlik, bár technikai szempontból egységet alkot:
1. A Luleå-Boden [búden] szakasz a Botteni-öböltől indul.
2. A Boden-Gällivare szakasz átszeli a sűrű fenyveseket és a mocsaras vidékeket.
3. A Gällivare-Kiruna szakaszon csatlakozik a vonalhoz a Malmberget [málmberjet] bányából érkező érc.
4. A Kiruna-Riksgränsen [rikszgrenszen] a leglátványosabb szakasz, ahol a vonat eléri a svéd-norvég határt. Bizony, én most ezen a szakaszon utazom.
5. A norvégiai szakasz neve Ofotbanen [úfutbánen]. Riksgränsen [rikszgrenszen] és Narvik [nárvik] között a vonat drámai fjordok felett, meredek sziklafalak mentén ereszkedik le a tengerszintre.
A Malmbanan nem egy átlagos vasút; itt minden a brutális súlyról szól. A pálya 30 tonnás tengelyterhelésre van hitelesítve, ami Európában egyedülálló. Az IORE mozdonyok a világ legerősebb sorozatgyártású villamos mozdonyai. Egy dupla mozdony 10 800 kW teljesítményre képes, és 8600 tonnás szerelvényeket képesek vontatni. Egy vonat általában 68 vagonból áll, amelynek hossza eléri a 750 métert.
Néhány érdekesség:
1. A vonalon természetesen személyszállítás is zajlik, ez az Arctic Circle Train [árktik szörkl trén].
2. A kiruna-Bjørnfjell közötti szakasz mentén található nemzeti park, az Abisko [ábiszkó] a világ egyik legjobb helye a sarki fény megfigyelésére.
3. A Björkliden [björkliden] és a Riksgränsen [rikszgrenszen] híres síközpontok, ahol a vonat megállói a pályák lábánál vannak.
4. A Navallarvägen [návállárvégen] a vasút építésekor használt szervizút neve, amely ma népszerű túraútvonal a vasút mentén.
Az Abisko Nemzeti Park [ábiszkó] Svédország egyik legnépszerűbb és legkönnyebben megközelíthető védett területe, amely a sarkvidéki természet sűrített esszenciáját kínálja. A parkot 1909-ben alapították, ezzel Európa egyik legelső nemzeti parkja lett. A park Norrbotten [nurbotten] megyében, Kiruna község területén található, a Torneträsk [tornetreszk] tó déli partján. Területe körülbelül 77 km2.
A parkot az úttól balra, az Abiskojåkka [ábiszkójokká] folyó mentén alakították ki, amely egy látványos, meredek falú kanyonon keresztül ömlik a tóba. Bár technikailag a park határain kívül esik, a jellegzetes, U-alakú völgyéről híres Lapporten [lápppurten] (A Lapp-kapu) az Abisko panoráma legfontosabb eleme és egész Lappföld jelképe.
Abisko világhírű a mikroklímájáról. A környező hegyek miatt itt az egyik legalacsonyabb a csapadékmennyiség Svédországban, ami azt jelenti, hogy az ég az év nagy részében tiszta, és ennek a kék égnek külön neve is van, az „Abisko-kék”. A Nuolja-hegy [nuolyá] tetején található az Aurora Sky Station a világ egyik legjobb helyszíne a sarki fény megfigyelésére. Ugyancsak érdemes innen megfigyelni az éjféli napot, ugyanis nyaranta a nap hónapokig nem nyugszik le, ami különleges élményt nyújt a túrázóknak.
Abisko az egyik vége a híres Kungsleden [kungszléden] (Királyok útja) túraútvonalnak, amely ~440 kilométer hosszan kanyarog dél felé, egészen Hemavan [hemáván] városáig. A turistaút érinti az alpesi tundrát, a mély gleccservölgyeket, a nyírfás erdőket és a hatalmas fennsíkokat. Több helyen nagy tavak keresztezik az utat. Itt vagy evezős csónakokkal (saját erőből), vagy menetrend szerinti motorcsónakos taxikkal lehet átjutni. Az út elhalad Svédország legmagasabb hegye, a Kebnekaise [kebnekajsze] mellett, amit sok túrázó egy kitérő keretében meg is mászik. A Svéd Turistaegyesület kb. 10-20 kilométerenként jól felszerelt menedékházakat üzemeltet, amelyekben meg lehet szállni, sőt, sok helyen élelmiszert is lehet vásárolni.
Bjørnfjell [bjőrnfjel] (Medve-hegy) egy ikonikus hegy és egyben egy fontos határátkelőhely Norvégia és Svédország határán. A Bjørnfjell egy magaslati fennsík, amely körülbelül 514 m magasan fekszik a tengerszint felett.
Itt található a két ország közötti legforgalmasabb északi közúti határátkelő. A terület híres a szélsőséges téli viszonyairól. A hatalmas hóviharok miatt az utat gyakran lezárják, vagy csak felvezető autóval (kolonnekjøring [kulunnekhőring]) lehet rajta közlekedni.
Az E10-es ezen szakasza hivatalosan a Kong Olav Vs vei [kong uláv fémte vei] (V. Olav király útja) nevet viseli, de a köznyelvben és a turisztikai marketingben inkább a Dronningveien [drunningveien]) (Királyné útja) néven emlegetik. Ennek oka, hogy Sonja norvég királyné közismerten nagy túrázó, és imádja az északi hegyeket. Sonja királyné többször is járt ezen a környéken, és aktívan népszerűsítette a Lofoten [lufúten] és a Bjørnfjell környéki túraútvonalakat. Mivel az E10-es az egyetlen út, amely a szárazföld felől elvezet a „királyi” szépségű Lofoten-szigetekre, a népnyelvben rajta ragadt ez a díszes elnevezés.
Bjørnfjell elválaszthatatlan a vasúttól. Naponta több tucat, hatalmas IORE mozdony vontatta ércvonat halad át itt Kirunából a narviki kikötő felé. A vasútvonal ezen szakaszának megépítése a XIX. század végén emberfeletti munka volt a sziklákba vájt alagutak és a mély szakadékok miatt.
A II. világháború alatt, a narviki csata idején a Bjørnfjell stratégiai fontosságú volt. A német csapatok ide vonultak vissza a szövetségesek elől, és itt alakították ki utolsó védelmi vonalukat a svéd határ mentén. A környéken ma is láthatók a régi lövészárkok és az erődítmények maradványai, amelyek a „Bjørnfjell-i csata” emlékét őrzik.
Innen már lefelé vezet az út, tehát többet nyomkodom a fék-, mint a gázpedált. Átlépve a norvég határt, máris látom a sárga színű táblát a Kong Olavs veg (V. Olav király útja) felirattal. Azt is elárulja a tábla, hogy Narvikig már csak majd’ 100 km van hátra. A felkelő nap fénye, ami a hegyormokon túl világítja meg a tájat, narancsos színekbe burkolja a tájat – csodálatos látvány!
A tenger felé tartva máris belefutok az első alagútba: a Leirvik tunnel a játékban csak 276 m, a valóságban azonban ez egy jó fél kilométeres alagút. Ez már az Ofotfjorden [úfutfjurden] északi partja, Leirvik [lejrvik] közelében. Az alagút után nem sokkal már egy fizetőkapu és maga a távoli látvány is jelzi a Hålogaland híd közelségét.
De mielőtt áthajtanék a hídon, és megérkeznék Narvikba, behajtok az E10/E6 körforgalomnál kialakított Stormyra Kontrollstasjon tengelysúlymérő állomás területére, nem csak a bejárása, hanem a látvány miatt is.
![A Hålogalandsbrua [hólugálándszbrűá] (Hålogaland-híd) Norvégia egyik legimpozánsabb mérnöki alkotása, amely az Ofotfjorden [úfutfjurden] felett ível át. A játékban mindössze 547 m híd a valóságban háromszor hosszabb, 1533 m. A két tartópillér közötti távolság 1145 m, a két hatalmas A-alakú pilon 179 méter magasra nyúlik a vízszint fölé. 2018 decemberében nyitották meg a forgalom előtt.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202601061610_Kulso-megbizas-Kiruna-S-Narvik-N_6_E10-Halogaland-hid-latvanyossag-Halogalandsbrua-Ofotfjorden-kulso-kep.webp)
![A híd megépítése előtt az autósoknak délre kanyarodva meg kellett kerülniük a Rombaksfjorden [rumbákszfjurden] nevű fjordágat és átkelni felette a Rombaksbrua hídon. A híd tulajdonképpen ezen ágat vágja át, és így 15-50 percnyi utazási időt és kb. 18 km-t lehet megtakarítani. Éjszaka a híd különleges díszkivilágítást kap, amelynek színei gyakran a sarki fényt idézik, így a fjord sötét vizében tükröződve festői látványt nyújt. A hídon balra nézve látszik a fjord, és a délre nyíló alagút alatt fut a fjordot megkerülő út, a Rombaksveien.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202601061610_Kulso-megbizas-Kiruna-S-Narvik-N_7_E10-Halogaland-hid-latvanyossag-Halogalandsbrua-Ofotfjorden-Karistrandtunnelen-kulso-kep.webp)
![Az út mérlege az első norvég út a Cruising Nordic Horizons kihíváshoz, Narvik városának felfedezésével, a 3. átvezető videó megtekintése az Észak titkai Steam Személyes teljesítményhez, a Hålogaland híd látványosság lefényképezése a Galéria számára, az E10 és az E6 utak, a Malmbanan, az Abisko Nemzeti Park (Abisko nationalpark), és Bjørnfjell [bjőrnfjel] (Medve-hegy) megismerése. Szép lista, remélem élvezted az utat és hasznosak voltak számodra az infók...gyere velem, a következő fuvarra is!](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202601061610_Kulso-megbizas-Kiruna-S-Narvik-N_11_Cruising-Nordic-Horizons-7-Norvegia-1-Narvik-1024x576.jpg)
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.57.2.7s.
Rögzítés dátuma: 2026 január 6.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Kiruna, PC Renor Recycling – Narvik, Kathode.
Tervezett/megtett távolság: 174/191 km.
Időpont: Szerda, 22:28 – Csütörtök, 3:14 (valós menetidő 31 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Scania S High Roof (460 LE, 13+1 sebességes).
Fülkefestés: Winter Wollies (RGB: 80,85,90; 20,30,48; 0,150,255; 220,220,225) (Woven Wonders of Winterland).
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes Tirsan T.SCS (MR/90-12/27)/Használt autó akkumulátorok.
Érintett települések (állam): Kiruna (S), Bjørnfjell (S/N), Narvik (N).
Steam Személyes teljesítmény: Észak titkai (3/12).
World of Trucks esemény: Cruising Nordic Horizons (7/18) – Norvégia (1/6).
Látnivaló: A bjørnfjelli határátkelő.
Látványosság: Hålogaland híd.
Rejtett út: A kirunai szervizből kihajtva ne jobbra, hanem balra kanyarodj, így körbejárhatod a szomszédos telephelyet a PC Renor Recycling előtti kereszteződésig.
VÉGE.
