A gazda kérése mindössze annyi, hogy vigyek el egy rakomány élő szarvasmarhát a másik telephelyükre, ami Oberlin mellett van. Mivel az állatok már berakodva várják a szállítást, muszáj mielőbb elindulni velük.
Louisiana 2025 december 4-ei megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Ezzel együtt immár 18 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek az elmaradhatatlan kihívások is: a Cruising Louisiana (#CruisingLouisiana) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Baton Rouge városába vagy városából vállalt fuvar, amiért egy méretes Boudreaux maci (Boudreaux the Bear) plüss kabindísz jár.
A Louisiana DLC-vel kapcsolatos, magyar nyelvre lefordított SCS posztokat a Térképek – USA és Kanada cikkben, az államban tett fuvarokat pedig a Minden fuvar – 2026 cikkben találod.
Ez az út a Cruising Louisiana kihívás 4. fuvarja.
…Natchitoches [nekitos] Louisiana legrégebbi, európai bevándorlók által folyamatosan lakott települése, amely különleges helyet foglal el az amerikai Dél történelmében és kultúrájában.
Natchitoches büszkélkedhet a „Louisiana Purchase területének legrégebbi települése” címmel. A várost ugyanis Louis Juchereau de St. Denis [lui zsüseró dö szen döní] francia kanadai katonai felfedező alapította még 1714-ben. Célja az volt, hogy megállítsa a spanyol terjeszkedést Texas felől, és monopolizálja a Natchitoches [nekitos] és Caddo [kaddó] törzsekkel való kereskedelmet. Bázisként a franciák felépítették a Fort St. Jean Baptiste [fort szen zsán batiszt] erődöt, amely nemcsak katonai pont volt, hanem egy multikulturális olvasztótégely, ahol franciák, spanyolok, afrikaiak és indiánok cseréltek árut és eszméket.
A város a helyi Natchitoches indián törzsről kapta a nevét, ami magyarul nagyjából „gesztenyeevőket” jelent.
A város a 35 mérföld (56 km) hosszú Cane River Lake [kén river lék] felső végének partján fekszik. Ez eredetileg a Red River főmedre volt. Az 1830-as években azonban a folyó – egy hatalmas hordalékdugó, a „Great Raft” [grét raft] feltörése után – medret váltott, és keletebbre költözött. A hátrahagyott folyóágat gátakkal zárták le, így jött létre a mai 56 kilométer hosszú állóvízzé, folyószerűen keskeny tóvá alakult. A belvároson tehát ez a bayou-szerű vízfolyás halad át, míg a jelenlegi fő meder a várostól keletre folyik. Ha megnézed a térképet, láthatod, hogy így a város beszorult e két folyó, illetve a számos kisebb nagyobb vízfolyás közé.
A város tehát a folyó völgyében fekszik, ahol a talaj rendkívül gazdag üledékben. Ez az ún. alluviális síkság tette lehetővé a hatalmas gyapot- és cukornádültetvények kialakulását a Cane River mentén. Ha megnézed a műholdképet, látni is fogod a folyó mentén a barnás területet, amely az ültetvényeket jelzi.
Észak és nyugat felé haladva azonban a terep emelkedni kezd, mivel itt találkozik a termékeny völgy a Kisatchie [kiszatcsi] dombság homokos, fenyvesekkel borított területével. Ez a kettősség, a mocsaras völgy és a szárazabb dombság) határozta meg tehát a környék mezőgazdaságát és faiparát.
A XIX. század közepéig Natchitoches volt a Red River legfontosabb kikötője. Amikor azonban a folyó elvándorolt, a város hirtelen „szárazra” került. Azonban az elnéptelenedés helyett a város a gyapottermelés és az oktatás felé fordult. Itt jött létre a térség kreol arisztokráciája, akik a Cane River mentén építették fel lenyűgöző kúriáikat (pl. Melrose [melrouz] vagy Magnolia Plantation [megnólia plentésen]).
A belváros, amit mi sajnos nem láthatunk a játékban, National Historic Landmark District [nesenel hisztorik lendmark disztrikt] 33 háztömbnyi területe védett történelmi körzet. Híres a macskaköves Front Street-ről és a gyönyörű, kovácsoltvas erkélyekkel díszített XVIII-XIX. századi épületeiről, amelyek a francia és kreol építészet hatását tükrözik.
A polgárháború idején a környék az egyik korábbi fuvar során említett Red River Campaign helyszíne volt. Bár a közeli Mansfieldnél véres csata zajlott, Natchitoches belvárosa csodával határos módon megmenekült a pusztulástól. Ez az oka annak, hogy fennmaradhatott az előbb említett műemléki belváros.
Ha már itt járok, muszáj lesz megkóstolnom a helyi gasztronómia egyik védjegyét, a Natchitoches Meat Pie [nekitos mít páj] fűszeres húsos pitét, amely a város hivatalos étele és Louisiana egyik legismertebb gasztronómiai védjegye.
Egy filmes érdekesség is kötődik a városhoz: itt forgatták az Acélmagnóliák (Steel Magnolias [sztíl megnóliasz]) című filmet, amit remélem, már láttál…ha nem, akkor sürgősen pótold be…a látogatók ma is megtekinthetik az ikonikus helyszíneket, például a „Steel Magnolias House”-t [sztíl megnóliasz hausz].
A város nemcsak múzeum, hanem élő egyetemi központ is, és el is fogok oda hajtani. Az 1884-ben alapított Northwestern State University (NSU) [norszvesztern sztét juniversziti] egyetem meghatározza a város lüktetését, különösen híres az ápolóképzéséről és a művészeti karáról. Az egyetem a város jelentős területét képezi, beszorulva az I-49, az University Pkwy és a Cane River közé.
A fentiekből kiderül, hogy a gazdaság motorja régen, de még ma is a történelmi turizmus, a mezőgazdaság (gyapot, kukorica és állattenyésztés), valamint a faipar.
Natchitoches lakossága kb. 17-18 ezer fő. Az egyetemi félévek alatt a Northwestern State University hallgatói jelentősen megduzzasztják a város nappali lélekszámát.
A város lakossága rendkívül sokszínű, ami Louisiana ezen részére amúgy is jellemző. Jelen vannak az afroamerikaiak kb. 55-59%-kal. Ez az erős jelenlét mélyen gyökerezik a térség ültetvényes múltjában és a polgárjogi mozgalmak helyi történetében. A kaukázusi fehérek a lakosság nagyjából 35-38%-át teszik ki. Idetartoznak a régi francia és spanyol telepesek leszármazottai, valamint a későbbi angolszász beköltözők. A spanyol ajkúak aránya kb. 2-3%. Végül az őslakos amerikaiak aránya 1% alatt van, a Natchitoches és Adai [adáj] törzsek leszármazottai továbbra is a közösség tisztelt tagjai.
Natchitoches egyik legkülönlegesebb társadalmi csoportja a Cane River Creole [kén river kreol] népesség. Ők olyan többnemzetiségű (francia, afrikai, spanyol és indián) felmenőkkel rendelkező családok, akik évszázadok óta a folyó mentén élnek. Sajátos kultúrájuk, konyhájuk és katolikus vallásgyakorlatuk a város identitásának oszlopa.
Az U.S. Route 165 egy jelentős észak-déli irányú szövetségi országút az USA déli részén, amely Louisiana és Arkansas államokat szeli át. Az út hossza körülbelül 412 mérföld (663 km).
Az út délről észak felé haladva köti össze a Mexikói-öböl közeli területeket Arkansas központi részével. A louisianai szakasz az út hosszabbik szakasza, amely az állam déli részén kezdődik, az US-90-es útból kiágazva Lake Charles [lék csarlsz] közelében. Észak felé haladva keresztezi az I-10-est, áthalad Oberlin és Alexandria városán ahol találkozik az I-49-es autópályával és az US-71-es úttal. Az út Monroe felé folytatódik, ahol keresztezi az I-20-as autópályát, majd attól északra Bastrop [basztrop] érintésével lépi át az arkansasi határt. A játékban az US-90 és Bastrop közötti szakaszt járhatjuk be. Arkansas államban a határtól indul egészen Pine Bluff, majd Little Rock városáig, ahol a végpontja található, beletorkollva az US-70-esbe. Sajnos az arkansasi szakaszt már nem tartalmazza a játék.
Az US-165-öst 1926-ban jelölték ki az eredeti szövetségi úthálózat részeként. Stratégiai jelentőségű út a mezőgazdasági termények (különösen a rizs, gyapot és szója) szállításában a delta-vidékről a déli kikötők felé. Az évek során az út nagy részét négysávossá bővítették, különösen Louisiana területén – ahogy azt tapasztaltam is, hogy segítse a biztonságosabb közlekedést és a gazdasági növekedést.
![A szarvasmarha-tenyésztő telepről nyugatra fordulva az US-84 hamarosan eléri a Saline Bayou [szélájn bájú] folyót...](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/04/202602071106_Kulso-megbizas-Natchitoches-LA-Alexandria-LA_3_US-84-Saline-Bayou-kulso-kep.jpg)
…ez egy különlegesen szép és védett folyó, amelynek hossza 100 mérföld (160 km). A folyó Bienville Parish [bienvil peris] megye északi részén ered, nem messze Bryceland [brájszlend] falutól, és a Red River folyóba ömlik, Natchitoches városától keletre, az US-71 mentén. Tulajdonképpen innen nem messze balra, ahol most haladok át felette, a St. Maurice Recreation Area területén.
A „Saline” név a víz enyhe sótartalmára utal, ami a környéken található természetes sólelőhelyekből, sódómokból szivárog a mederbe.
Érdekes, hogy egy 19-mérföldes (30 km-es) szakasza 1968-ban bekerült a National Wild and Scenic Rivers System [nesenel vájld end színik riverz szisztem] hálózatába. Mit jelent ez? A folyó ezen szakasza megőrizte természetes állapotát, nincsenek rajta gátak, és a partvidéke mentes a modern beépítésektől. A folyó a Kisatchie National Forest [kiszatcsi nesenel foreszt] területén halad át, így az erdőgazdaság szigorúan védi a vízminőséget és a környező élővilágot – emlékezz csak, az előző fuvaromon az US-167-esen haladva utazhattam rajta keresztül.
Nézz csak itt körül, a folyó látványa olyan, mintha megállt volna az idő. A vízben hatalmas mocsárciprusok és vízi tupelófák állnak, amelyek „térdei” (gyökérnyúlványai) furcsa alakzatokként emelkednek ki a vízből. A folyó mentén gyakoriak az amerikai aligátorok, a teknősök, valamint a vízimadarak (kócsagok, gémek). A horgászok számára a sügér és a harcsa a fő célpont.
![Beértem Natchitoches városába, és éppen a város és a Sibley Lake [szibli lék] között futó LA-1-esen haladok. Ez egy mesterséges víztározó, amit a Sibley Creek [szibli krík] vizének felduzzasztásával hoztak létre a a város növekvő vízigényének biztosítására. Felszíne kb. 2000 hold (kb. 800 hektár) területű. Átlagosan 2,5-3 méter mély, de vannak pontjai, ahol eléri a 6 métert is.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/04/202602071106_Kulso-megbizas-Natchitoches-LA-Alexandria-LA_4_LA1-LA6-Sibley-Lake-kulso-kep.jpg)
A Red River partján fekvő, kb. 45 ezer főnyi lakossággal bíró Alexandria [alegzendria] Louisiana kilencedik legnagyobb városa, és egyben Rapides Parish [rapíd peris] megye székhelye. A város az állam földrajzi középpontjában fekszik, emiatt gyakran nevezik az állam „szívének” is. A folyó túlpartján Pineville [pájnvil] városa fekszik.
A várost Alexander Fulton [alegzender fulton] alapította meg hivatalosan 1805-ben, és saját magáról nevezte el.
Alexandria elhelyezkedése nem véletlen, ugyanis egy természetes választóvonalon fekszik. Ez a választóvonal nem más, mint a folyó ezen szakaszán megtalálható zúgók, amik „Rapides” [rapídsz] megye nevét is adták. Régen ezek a sziklák akadályozták a hajózást alacsony vízállásnál, így Alexandria természetes megállóhellyé és kereskedelmi központtá vált.
A város egy úgynevezett alluviális síkságon terül el. Ez azt jelenti, hogy a talaj rendkívül gazdag és termékeny a Red River folyó évezredek alatt lerakott hordaléka miatt. Ugyan a város közvetlen környezete lapos, de észak és nyugat felé haladva kezdődnek a Piney Woods [pájni vudz] (Fenyves erdők) dombjai. Ez Louisiana egyik legmagasabb pontjainak otthont adó vidéke. A várostól északra, az US-167 mentén terül el a Kisatchie National Forest [kiszatcsi nesenel foreszt], az állam egyetlen nemzeti erdőrezervátuma. A Red River mellett számos holtág és mocsaras terület veszi körül a várost, ami gazdag élővilágot, de komoly árvízvédelmi kihívásokat is jelent.
Alexandria történelme jóval Alexander Fulton 1805-ös érkezése előtt kezdődött. A Red River völgye évezredek óta fontos központja volt az észak-amerikai őslakos kultúráknak. A környék legmeghatározóbb népcsoportjai a következők voltak:
A Caddo [kaddó] konföderáció volt a régió legbefolyásosabbika. Kiváló földművelők és fazekasok voltak, akik hatalmas kereskedelmi hálózatot tartottak fenn. településeik a folyó mentén terültek el.
A Tunica [tunika] nép elsősorban a folyó alsóbb szakaszain élt, és híresek voltak kereskedelmi képességeikről, különösen a sóval való üzletelésről.
A XVIII. század során más törzsek is megjelentek a környéken, mint például az Appalachee [appalacsí], a Tensa [tensza] és a Choctaw [csoktó]. Sokan közülük a keletebbről érkező európai nyomás elől húzódtak ide.
Bár a belvárosban ma már kevés nyom látható, a tágabb környék része volt a Mississippi-kultúrának. Ezek a népek hatalmas földhalmokat emeltek vallási és temetkezési célokból. A folyó menti zúgók – amelyekről a megye a nevét kapta – természetes találkozóhelyül szolgáltak a különböző törzsek számára, ahol árut cseréltek és szertartásokat végeztek. Az 1700-as évek közepére a francia és spanyol telepesek megjelenésével, valamint az európaiak által behurcolt betegségek hatására az őslakos populáció drasztikusan lecsökkent. Sok csoport északabbra vagy nyugatabbra kényszerült.
Ma a Coushatta [kusatta] törzs tagjai élnek a környéken, bár központjuk ma már lejjebb, az US-190 és az LA-26 kereszteződésének közelében fekvő Elton környékén van, és ma ők őrzik leginkább a régió őslakos örökségét.
Ugorjunk egy nagyot a történelemben, folytassuk a polgárháborúval: a város a Red River Campaign központja volt. Amikor az uniós csapatok 1864 májusában visszavonultak Nathaniel P. Banks [neseniel pí benksz] tábornok vezetése alatt, tüzet nyitottak a városra. Emiatt az épületek és a levéltári iratok is megsemmisültek. Az emberek a folyóparton kerestek menedéket, miközben végignézték városuk pusztulását. Ezért nincs a városnak történelmi negyede.
1940-41-ben az amerikai hadsereg itt tartotta története legnagyobb hadgyakorlatát, a Louisiana Maneuvers-t. Félmillió katona özönlötte el a környéket. Olyan nevek tanulták itt a hadviselést, mint Dwight D. Eisenhower [dvájt dí ájzenhauer] vagy George S. Patton [dzsórdzs esz patton]. Ez a korszak alapozta meg a város modern gazdaságát.
A várost a XIX. század végén a vasút érkezése és a hatalmas fenyőerdők kitermelése tette gazdaggá. A város lett a déli faipar „fővárosa”, ahol tucatnyi fűrészmalom működött éjjel-nappal. Ma a faipar mellett az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság és a már többször említett Fort Johnson [fort dszanszon], vagyis Fort Polk [fort pólk] katonai bázis erősíti a gazdaságot.
![Ez itt a Horseshoe Drive [horszsú drájv] kereszteződésében álló kőoszlop a város nevével, amely nem csupán egy díszítőelem, hanem Alexandria egyik legfontosabb történelmi és üdvözlő szimbóluma.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/04/202602071106_Kulso-megbizas-Natchitoches-LA-Alexandria-LA_7_Alexandria-US-165-Masonic-Dr-Jct-Horseshoe-Dr-Alexandria-kooszlop-kulso-kep.jpg)
Az alig 1400 fős Oberlin [oberlin], ma Allen Parish [elen peris] megye székhelye, több szakaszban nyerte el mai formáját. A település az 1860-as években kezdett kialakulni, eredetileg Oaklin Springs [óklin szpringsz] néven. A helyszín a nyugatra folyó Calcasieu [kalkasú]. Az első telepesek közül sokan az ohiói Oberlinből érkeztek.
A játékban sajnos az LA-26 nem halad át a Calcasieu folyó felett, de ha megnézed a Google Térképet, akkor a folyó mellett, az LA-26-tól északra felfedezheted a régi település nyomait, aminek a központját valószínűleg a ma is álló Oaklin Springs Baptist Church jelzi…
A mai helyszínre 1890 körül költöztek a lakók abban a reményben, hogy a vasútvonal arra fog haladni – ami meg is érkezett 1892-ben. Ekkor jött létre a mai Oberlin magja. A várost hivatalosan 1900 február 5-én jegyezték be, ekkor még Imperial Calcasieu [impíriel kalkasú] megye részeként.
A várost Johann Friedrich Oberlin (1740 augusztus 31. – 1826 június 1.) elzászi lelkészről és szociális reformerről nevezték el. Ő az oktatás és a közösségi fejlődés elkötelezett híve volt, és az ő neve ihlette az ohiói várost is, ahonnan az alapítók érkeztek.
A Louisiana Highway 26 egy fontos állami autóút Louisiana délnyugati részén, amely nagyjából délkelet-északnyugat irányban szeli át az államot. Az LA-26 hossza körülbelül 73,5 mérföld (118 km). Az út három megyét érint: Jefferson Davis, Allen és Beauregard. Az út az I-10-től délre, az azonos nevű tó partján fekvő Lake Arthur [lék artur] nevű településnél indul, ahol az LA-14-es útból ágazik ki. Az út a texasi határ közelében, DeRidder [diridder] városában ér véget, ahol az US-171-es és az US-190-es főutakba torkollik. A játékban Oberlin, illetve az US-165 közelében fekvő Evergreen telephelytől az US-171-ig, DeRidder városáig terjedő szakaszát járhatjuk be.
Az LA 26 mentén utazva megfigyelheted Louisiana délnyugati részének változatos vidéki arcát: hatalmas, elárasztott rizsföldek és szarvasmarha-legelők váltják egymást és dominálják a tájat. Az Oberlin-DeRidder közötti szakaszon pedig fenyvesek váltják fel a nyílt mezőgazdasági területeket.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.57.2.3s.
Rögzítés dátuma: 2026 február 7.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Natchitoches, Evergreen – Alexandria, Evergreen.
Tervezett/megtett távolság: 102/103 mérföld.
Időpont: Péntek, 16:37 – Péntek, 20:19 (valós menetidő 31 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Freightliner Cascadia Day Cab (525 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Winter Wollies (RGB: 184,115,90; 173,195,192; 209,208,197; 140,156,130) (Woven Wonders of Winterland).
Pótkocsi/Szállítmány: osztott 2-tengelyes, 48′ hosszú, hasas élőállat-szállító A-DBT-21/Élő szarvasmarhák (33951 font).
Érintett települések (állam): Natchitoches (LA), Alexandria (LA), Oberlin (LA).
World of Trucks esemény: Cruising Louisiana (4/10).
Látványosság: Natchitoches.
VÉGE.
Kattints a megosztáshoz, e-mailben elküldéshez vagy a nyomtatáshoz.
Facebook poszt
