Nagyon sok idő, két hónap is eltelt az Illinois DLC megjelenése óta, és sajnos csak most lett időm hozzákezdeni a felfedezéséhez. De ami késik, nem múlik, itt egy gyorstalpaló az államhoz!
Minden további magyarázat nélkül végre elkészültem az Illinois DLC-t bemutató videóval! Nem csak magát az államot, annak határait, környezetét, víztesteit, földrajzát, hanem városait, népességét, iparát és mezőgazdaságát is igyekszem röviden bemutatni. Részletes infókkal természetesen utazásaim és az azokat összefoglaló úti beszámolóimban szolgálok.
A videó másik felében a DLC-vel kapcsolatos kihívásokat foglalom össze. Most ugyan elmaradt – talán csak egyelőre – a Cruising… esemény, ami nagy szerencse számomra, mert temérdek elfoglaltságaim mellett most lehet, nem tudtam volna megfelelni ennek a kihívásnak, de bőven maradt még teljesíteni való: ott van a Világtérkép 100%-ának bejárása, ami az összes telephelyet, garázst, töltőállomást, parkolót, elkerülő utat és egyéb, a Világtérképen jelzett objektumot jelenti, a Steam Személyes teljesítmények (A prériállam, Két folyó között, Nehéz feladat, Kanyargás a kukorica között), a lefényképezendő látványosságok és a megtekintendő átvezető videók, és persze a különleges megbízatások. Az útjaimról készített posztokat a Minden fuvar – 2026 cikkben, míg a különleges megbízatások útjait a Különleges megbízatások – speciális szállítmányok cikkben találod…majd.
A videó után el is olvashatod a főbb tudnivalókat, tehát olvass csak tovább…
Tartalomjegyzék
Nos, akkor foglaljuk össze a videóban említetteket, jelentősen kibővítve az elmondottakat. Muszáj volt egy kicsit visszafognom magam, mert a videó két órás is lehetett volna a sok-sok érdekességtől. No de itt van írásban, és természetesen úton újabb és újabb érdekességek következnek majd. Tarts velem!
A fejlesztés menete
A Térképek – USA és Kanada cikkben találod az összes, Illinois állammal kapcsolatos SCS posztot. Amint láthatod, a fejlesztés hivatalosan 2025 január 31-én indult a rejtélyesnek ható Az út végén poszttal. Ebből már lehetett sejteni, hogy a Route 66 násik végpontjának állama lesz a következő befutó, amely nem lehet más mint a Chicagonak helyet adó Illinois.
Összesen 28 db poszt jelent meg, amelyek bemutatták az állam nagyvárosait, számos kisvárosát, természetrajzát, iparát és mezőgazdaságát. A kamionosakat szorosabban érintő kamionos-pihenők, utak, csomópontok és kulturális vonatkozások sem maradhattak el, a megszokott csapatbemutató, a találd ki hol vagyunk? és az új telephelyek mellett.
A játék egy–egy játékmenet videó előzetest is kapott, mielőtt május 14-én eljutott a Steam felületére. Ugyan a megszokott Cruising… kihívás elmaradt a WoT felület fejlesztése miatt, de kaptunk helyette Steam Személyes teljesítményeket és 3 különleges megbízatáshoz való útvonalat.
A játék az ATS 1.59.2.0s verzióval jelent meg, de előtte megkaptuk az új, 2025-ös modellévre készült Volvo VNL modelleket is az 1.59.1.7s verzióval. A Verziók cikkben pedig elolvashatod, milyen változásokkal érkezett meg az 1.59.1.0s verzió.
Illinois (LA) - The Prairie State
Illinois az USA 21., talán az egyik legmeghatározóbb, legsokszínűbb tagállama 1818. december 3. óta. Gyakran nevezik a „Nemzet Mikrokozmoszának” is, mivel gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan is pontosan leképezi az egész országot: megtalálható benne a nyüzsgő világváros, a végtelen mezőgazdasági vidék, a nehézipar és a gazdag történelmi múlt is.
Az állam a nevét a prekolumbián kor előtt itt élt Illiniwek [illinivek] (vagy Illinois) törzsszövetségről kapta. A linkelt oldalon sok mindent megtudhatsz erről a törzsszövetségről, de a következő fejezetben is olvashatsz róla.
Az állam fővárosa Springfield [szpringfíld], amely leginkább arról ismert, hogy itt élt és dolgozott Abraham Lincoln [ébrahem linkoln] elnök a megválasztása előtt (ezért az állam rendszámtábláin a „Land of Lincoln [lend ov linkoln]” felirat olvasható).
Az állam legnagyobb városa Chicago, beceneve pedig The Prairie State [dö préri sztét] (A Préri Állam).
Szomszédos északon Wisconsin [viszkonszin], keleten Indiana [indiána], délen Kentucky [kentaki], nyugaton pedig Iowa [ájová] és Missouri [mizuri] államokkal.
Közigazgatásilag az állam 102 megyére (counties [káuntíz]) oszlik. Politikailag erősen megosztott: míg a hatalmas Chicago és elővárosai hagyományosan szabadelvűek (demokraták), addig a déli és vidéki területek kifejezetten konzervatívak (republikánusok).
Az állam domborzata túlnyomórészt sík vagy enyhén hullámos alföld (belső síkság). A legmagasabb pontja a Charles Mound [csárlsz máund] északnyugaton, de ez is mindössze 376 méter magas. Déli részén található a Shawnee Hills [sóní hilsz] dombvidék, amely erdőiről és sziklaformációiról ismert.
Az Illinois Szövetség
Az Illinois Confederation, azaz az Illiniwek vagy Illinois Szövetség, 12-13 észak-amerikai indián törzs laza politikai és kulturális szövetsége volt, akik történelmileg a Felső-Mississippi folyó völgyében, a mai Illinois, Iowa, Missouri és Arkansas államok területén éltek.
Bár a törzsek önállóan léteztek, közös algonkin nyelven beszéltek, és hasonló életmódot folytattak. Az „Illinois” név a francia felfedezők által torzított név, amely a törzsek nevéből (Inoka) kialakított alak, és amely a szomszédos miami [májemi] indiánok nyelvén „ember”-t vagy „harcost” jelentett.
A szövetséget alkotó legjelentősebb törzsek a Kaskaskia, a Cahokia, a Peoria és a Tamaroa voltak – ezekkel a nevekkel találkozni fogsz utazásaid során, pl. a Kaskaskia River vagy a Peoria város nevében.
Ezek a törzsek félnomád életmódot folytattak. Tavasszal és nyáron nagy, félig-meddig ugyanazon a területen kialakított mezőgazdasági falvakban laktak, ahol kukoricát, babot és tököt termesztettek, míg ősszel és télen kisebb csoportokra oszolva bölényekre vadásztak a prérin. Társadalmuk erősen matriarchális vonásokat mutatott, a nők komoly gazdasági és családi befolyással bírtak.
Az 1670-es évektől, Jacques Marquette [zsák markett] és Louis Jolliet [lui zslié] expedíciói után, szoros kapcsolatba léptek a francia misszionáriusokkal és szőrmekereskedőkkel. A franciák szövetségesként és fontos kereskedelmi partnerként tekintettek rájuk a brit befolyás ellenében.
A szövetség lélekszáma a XVII. század végétől drasztikusan visszaesett. Ennek fő okai az európaiak által behurcolt betegségek (pl. himlő) voltak, valamint az Irokéz Szövetséggel vívott véres, ún. úgynevezett Hódháborúk, amelyek során az irokézek a szőrmekereskedelem ellenőrzéséért nyugatra szorították őket. A XVIII. század közepén, Pontiák [pontiák] ottava (odawa) törzsfőnök meggyilkolása után, akit a hagyomány szerint egy Illinois indián ölt meg, a környező törzsek bosszúhadjáratot indítottak ellenük, ami szinte teljesen felmorzsolta a szövetséget.
A megmaradt népesség a XIX. század elején kénytelen volt feladni ősi földjeit az amerikai kormánnyal kötött szerződések értelmében. Először Kansasba, majd Oklahomába deportálták őket. Ma a szövetség egyetlen szövetségileg elismert jogutódja a Peoria Tribe of Indians of Oklahoma [piória trájb ov indiánz ov oklahóma] (Oklahomai Peoria Indián Törzs).
A Prairie State becenév eredete
Amikor az 1800-as évek elején a keleti partvidékről érkező telepesek elérték ezt a régiót, egy teljesen új, lenyűgöző táj tárult eléjük. Az USA keleti része jórészt sűrű erdőségekből állt, Illinois területének viszont több mint 60%-át, mintegy 9 millió hektárt, összefüggő, hullámzó, ún. magasfüvű préri (tallgrass prairie [tólgres préri]) borította.
A telepesek korábban sosem láttak olyan, horizontig nyúló füves síkságokat, ahol a fű magassága néhol a lóháton ülő embert is meghaladta. Ez a látvány annyira meghatározó volt, hogy az állam neve azonnal összeforrt a préri kifejezéssel – lásd a gyermekkori indián regényeket!
Bár a préri talaja rendkívül termékeny feketeföld volt, a fűfélék hihetetlenül sűrű és mély gyökérzete kezdetben szinte áttörhetetlen akadályt jelentett a faekék számára. Csak John Deere 1837-es acélekéje tette lehetővé a préri tömeges felszántását.
A becenév nem egy konkrét politikai döntés vagy törvény eredménye, hanem a köznyelvben alakult ki, majd a sajtó és a korai irodalom formálta hivatalossá. Az 1830-as és 1840-es években kezdett el tömegesen megjelenni a helyi újságokban, politikai beszédekben és a telepesek leveleiben.
A történészek 1842-t tekintik mérföldkőnek. Ekkorra a The Prairie State elnevezés már annyira elterjedt és elfogadottá vált országszerte, hogy szinte az állam második hivatalos neveként funkcionált.
Egy szomorú történelmi lábjegyzet: bár a rendszámtáblákon és az állami szimbólumokban a mai napig büszkén viselik a Prairie State becenevet, az eredeti, őshonos magasfüvű préri mára szinte teljesen eltűnt Illinois-ból. A mezőgazdasági termelés (a kukorica- és szójaföldek) miatt az eredeti préri területének mindössze kevesebb mint 0,01%-a maradt meg érintetlen, védett rezervátumokban. Jaj!
Földrajz
Az állam az ország középső-északi részén, a Közép-Nyugat (Midwest [midveszt]) régión belül helyezkedik el. Területe nagyjából másfélszerese Magyarországnak (149,995 km2). Mai arculatát alapvetően az utolsó jégkorszakok óta bekövetkező olvadások alakították ki. A hatalmas jégtakarók teljesen legyalulták a felszínt, és vastag, rendkívül termékeny morénaréteget (gleccserhordalékot) hagytak maguk után. Kivétel ez alól az északnyugati csücsök, a Driftless Area [driftlesz éria], amit elkerült a jég, így ott meredekebb dombok maradtak meg.
Természetes határai keletről a Lake Michigan [lék misigen] (Michigan-tó) és a Wabash River [vobes], délről az Ohio River [ohájó], nyugatról pedig a hatalmas Mississippi River [misziszipi].
Az Illinois-i Medence (Illinois Basin [illinói bészin]) révén tehát geológiailag az állam nagy része egy hatalmas tál alakú süllyedék. A föld mélyén vastag karbon időszaki üledékes kőzetrétegek találhatók, amelyek óriási bitumenes kőszénkészleteket és jelentős kőolajmezőket rejtenek. Ugyanakkor az állam déli és nyugati részein a mészkőalapzat miatt kiterjedt barlangrendszerek és víznyelők találhatók.
Az Öt Tó és a Lake Michigan
A Nagy-tavak (Great Lakes [grét léksz]), vagy ahogy a köznyelvben gyakran nevezik, az Öt Tó a Föld legnagyobb kiterjedésű édesvízi rendszere. Elhelyezkedésük, méretük és gazdasági jelentőségük miatt szinte „belföldi tengerekként” működnek Észak-Amerika szívében.
A tavi rendszer természetes hidrológiai kifolyása a Szent Lőrinc-folyó (St. Lawrence River [szent lórinsz rivör]), amely az Atlanti-óceánba vezeti a tavak vizét. Ugyanakkor, mivel Illinois államról van szó, a tórendszerhez ma már szorosan hozzátartozik egy másik, mérnöki úton létrehozott folyóvízi kapcsolat is: ez pedig a Chicago-folyó (Chicago River [sikágó rivör]), amelyen keresztül a tavak vize a Mississippi [misziszipi] folyórendszerrel, és így a Mexikói-öböllel is összeköttetésben áll.
A Nagy-tavak medencéi geológiai értelemben rendkívül fiatal képződmények. Mai formájukat az utolsó jégkorszak, az úgynevezett Wisconsin jégkorszak (Wisconsin glaciation [viszkonszin glésziésön]) idején nyerték el. Nagyjából 20 000 évvel ezelőtt a területet egy több kilométer vastag jégtakaró, a Laurentide [lorantájd] jégtakaró (Laurentide Ice Sheet [lorantájd jégtakaró]) borította. A hatalmas súlyú, lassan mozgó jégtömeg a Kanadai-pajzs (Canadian Shield [kenédiens síld]) kőzet határainál lévő puhább, üledékes kőzetrétegeket mélyen kivájta és legyalulta.
Ahogy a klíma melegedni kezdett, és a jégtakaró nagyjából 14 000-10 000 évvel ezelőtt visszahúzódott észak felé, az óriási medencék megteltek a gleccserek olvadékvizével. Ebből alakultak ki a mai tavak közvetlen ősei (például a Lake Chicago [lék sikágó] és a Lake Algonquin [lék elgonkvin]).
Ezzel egyidőben, miután a jég súlya lekerült a földkérget alkotó kőzetlemezekről, megindult az úgynevezett glaciális izosztatikus kiemelkedés (post-glacial rebound [pószt-glésziál ájzosztatik ríbáund]). A földfelszín északon a mai napig lassan emelkedik, ami folyamatosan, kismértékben billenti és változtatja a tavak medrének hidrológiai egyensúlyát, vagyis a víz lassan a déli partok felé tolódik.
A tavak nevei nagyrészt a térségben élt indián őslakosok nyelvéből származnak, az európai felfedezők átírásában:
- Az egyetlen kivétel a Felső-tó (Lake Superior [lék szupírior]), amit a francia felfedezők neveztek el Lac Supérieur [lak szüpériőr] néven, ami szó szerint „felső tavat” jelent, utalva arra, hogy földrajzilag a Huron-tó felett helyezkedik el. Ez a legnagyobb és a legmélyebb az öt tó közül. Felszíne 82 100 km2, maximális mélysége 406 méter. Egymaga több vizet tartalmaz, mint a másik négy tó együttvéve.
- A Huron-tavat (Lake Huron [lék hjúron]) szintén a francia gyarmatosítók nevezték el az ott élő Huron (Huron [huron] vagy Wyandot [vajandot]) indián törzsről. Maga a „huron” szó a régi francia hure [űr] szóból jön (vaddisznó sörénye), mivel az indiánok merev, felnyírt hajviselete a franciákat a vaddisznó szőrére emlékeztette – az első punkok, na! A második legnagyobb felszínű tó (59 600 km2), rendkívül hosszú partvonallal a sok sziget (pl. a Manitoulin-sziget [menitúlin ájlend], a világ legnagyobb édesvízi szigete) miatt. Legnagyobb mélysége 229 méter.
- A Michigan-tó (Lake Michigan [lék misigen]) az Ojibwe (Ojibwe [odzsibve]) vagy Anishinaabe [anisinábe] indián nyelv mishigami [misigami] szavából ered, amelynek jelentése egyszerűen „nagy víz” vagy „nagy tó”. Az öt tó közül az egyetlen, amely teljes egészében az USA területén fekszik. Felszíni területe 58,30 km2. Ezzel a világ 5. legnagyobb tava. Víztömege 4918 km3, legnagyobb mélysége 281 m, átlagos mélysége 85 m, partvonalának hossza 2633 km. Itt találhatók a világ legnagyobb édesvízi homokdűnéi (Sleeping Bear Dunes [szlípíng bér djúnsz]). Bár földrajzilag külön tónak nevezzük, hidrológiailag a Michigan-tó és a Huron-tó egyetlen közös víztestet alkot, mivel a köztük lévő Mackinac-szoros (Straits of Mackinac [sztrétsz ov mekinó]) 8 km széles és 37 méter mély, így a két tó vízszintje megegyezik.
- Az Erie-tó (Lake Erie [lék íri]) az Erie [íri] törzsről kapta a nevét, ami az irokéz erielhonan [erielhonan] szó rövidítése, jelentése: „hosszú farok” – a törzs szent állatára, a pumára utalva. Ez a legsekélyebb és a legkisebb víztömegű. Legnagyobb mélysége mindössze 64 m. Emiatt ez a legmelegebb tó nyáron, de télen ez fagy be a legkönnyebben.
- Az Ontario-tó (Lake Ontario [lék ontárió]) Wyandot [vajandot] nyelvű ontarí’io [ontaríjo] szóból származik, ami azt jelenti: „gyönyörű tó” vagy „ragyogó víz”. Felszínre a legkisebb (18 960 km2), de mélysége miatt, ami legfeljebb 244 m, nagyobb a víztömege, mint az Erie-tónak. Ez a legalsó tó, innen lép ki a víz…
…a Szent Lőrinc-folyóba (St. Lawrence River [szent lórinsz rivör]), amelynek hossza kb. 1197 km az Ontario-tótól az Atlanti-óceánig (ha a legtávolabbi mellékfolyó forrásától számoljuk a Felső-tónál, akkor több mint 3000 km). A vízhozama elképesztő mennyiségű, átlagosan 12 600-16 800 m3/s vizet zúdít az óceánba. A tengeri tölcsértorkolat és a hozzá épített zsiliprendszer, a Szent Lőrinc-víziút (St. Lawrence Seaway [szent lórinsz szívé], megnyitva 1959-ben) lehetővé teszi, hogy hatalmas, óceánjáró teherhajók is felúszhassanak az Atlanti-óceánról egészen Chicagóig vagy Detroitig. Honnan ered a neve? Jacques Cartier [zsák kartié] francia felfedező 1535-ben éppen Szent Lőrinc ünnepnapján (augusztus 10.) hajózott be a folyó torkolatába, ezért nevezte el a szentről.
Nyilván egyelőre csak a Michigan-tóval találkozhatunk Chicagóban és környékén, aztán ahogy jönnek az új térképek, például Indiana vagy Wyoming, úgy jutunk el a másik négy partjára is.
Statisztikák és gazdaság
Illinois tehát az USA 6. legnépesebb állama, lakossága nagyjából 12,5-12,7 millió fő. A népesség eloszlása rendkívül aránytalan: a lakosok közel 80%-a a chicagói agglomerációban él. A népsűrűség átlagosan kb. 89 fő/km². Ez a szám azonban rendkívül csalóka, az előbb említett területi egyenlőtlenségek miatt.
Legnagyobb város tehát Chicago [sikágó], amely az állam abszolút központjának számít a főváros, Springfield mellett. Chicago az USA 3. legnépesebb városa a maga közel 2,7 millió lakosával, de az agglomerációval együtt csaknem 10 millióan élnek ezen a környéken. Világhírű az építészetéről, a múzeumairól, a jazz és blues kultúrájáról.
Amint már tudod, a fővárosa Springfield [szpringfíld]. Tulajdonképpen ez már a harmadik főváros Illinoisban, de ennek megvan a maga története. A másik közismert indok, amit már tudsz a korábbi térképekből, hogy egyrészt igyekeztek az államok belsejében elhelyezni a fővárosokat, illetve a kormányzati központokat szándékosan próbálták távol tartani a hatalmas, zsúfolt, könnyen korrumpálható és lázongásra hajlamos metropoliszoktól, hogy a vidékibb területek se veszítsék el a politikai képviseletüket.
A gazdaság motorja a mezőgazdaság, a pénzügy és a szolgáltatások, az ipar és a technológia. A mezőgazdaság jövedelmezőségének forrása, hogy az északi és középső területek feketeföldje a világ egyik legtermékenyebb talaja. Illinois az USA legnagyobb szójabab-termelője és a második legnagyobb kukoricatermelője Iowa után. Hatalmas a sertés- és szarvasmarha-állománya is. Chicago a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, és erős a gépgyártása, az élelmiszer-feldolgozása, a vegyipara és a biotechnológiája. Olyan óriásvállalatok központja található (vagy indult) innen, mint az Archer Daniels Midland [árcsör deniels midlend] (mezőgazdaság), a State Farm [sztét fárm] (biztosítás) vagy a John Deere [dzson dír] (traktorgyártás).
A népesség összetétele
Illinois népessége hűen tükrözi az „Amerika mikrokozmosza” elnevezést. Az állam demográfiai összetétele rendkívül változatos, ahol a hatalmas, multikulturális metropolisz és a vidéki, tradicionális amerikai közösségek éles kontrasztot alkotnak.
Illinois lakossága földrajzilag két teljesen elkülönülő világra oszlik:
- A Chicagoland-et [sikágólend], vagyis a chicagói agglomerációt a teljes állam lakosságának csaknem 75-80%-a lakja. Ez a régió tehát rendkívül sűrűn lakott, fiatalos, etnikailag sokszínű és gazdaságilag pezsgő.
- Ugyanakkor a Downstate Illinois [daunsztét illinói], vagyis a vidéki államrész, ami kívül esik a chicagói agglomeráción, hatalmas kiterjedésű, mezőgazdasági és kisvárosi régió, amely az állam területének 90%-át adja, de a lakosságnak csak a 20-25%-a él itt. Erre a részre az elöregedő társadalom, az alacsonyabb népsűrűség és a túlnyomórészt fehér lakosság a jellemző.
Az állam faji és etnikai összetétele a következőképpen alakul:
- A fehér (nem spanyol ajkú) lakosság aránya kb. 59% – főleg a vidéki területeken és a gazdagabb elővárosokban dominálnak.
- A spanyol ajkú (Hispanic [hiszpánik] / Latino [latínó]) népesség aránya kb. 18% – ez a leggyorsabban növekvő csoport. Többségében mexikói és puerto ricói származásúak, főleg Chicagóban és az iparvárosokban élnek.
- A fekete vagy afroamerikai népesség aránya kb. 14% – erős történelmi jelenléttel bírnak. Nagy részük Chicago déli és nyugati negyedeiben (South Side [száusz szájd], West Side [veszt szájd]), valamint a déli iparvárosokban él.
- Az ázsiaiak aránya kb. 6% – főleg indiai, fülöp-szigeteki, kínai és koreai közösségekről van szó, amelyek elsősorban a chicagói egyetemi és technológiai negyedekbe koncentrálódnak.
- A két vagy több rasszhoz tartozók aránya kb. 2-3% – ők is folyamatosan növekvő arányt képviselnek, származásuk vegyes: németek (kb. 20%), írek (kb. 11%), lengyelek (kb. 7%) és olaszok (kb. 6%) alkotják legnagyobb arányban.
- Az őslakos indián és eszkimó) lakosság aránya az ismert történelmi tények miatt kevesebb mint 0,3% – ez nagyon alacsony szám, ezért sincsenek szövetségileg elismert rezervátumok az államban.
A Világtérkép bemutatása
Térjünk rá az ATS-ben Illinois állammal kapcsolatos tudnivalókra! Amint már tudod, a környező államok északon Wisconsin [viszkonszin], keleten Indiana [indiána], délen Kentucky [kentaki], nyugaton pedig Iowa [ájová] és Missouri [mizuri]. Jelenleg Iowa és Missouri államok játszhatók már, míg fejlesztés alatt áll Indiana (és persze Dél-Dakota).
A víztestek esetében a határokat nyugaton a Mississippi, délen az Ohio River [ohájó], dél-keleten a Wabash River [vobes], északon pedig Chicago városánál a Lake Michigan [lék misigen] alkotja.
Érdemes felsorolni azokat a nagyobb folyókat is, amelyekkel nagy valószínűség szerint találkozni fogsz az államban:
- Az Illinois-folyó (Illinois River [ilinoj rivör]) az állam legfontosabb belső vízi útja. Körülbelül 273 mérföld (439 km) hosszú, és Illinois határain belül folyik. A Des Plaines [de plejn] és a Kankakee [kenkökí] folyók összefolyásából ered Chicagótól délnyugatra, átlósan átszeli az államot, majd a Mississippibe torkollik. Vízgyűjtő területe a tartomány csaknem felét lefedi, így a lakosság döntő része ebben a medencében él.
- A Kaskaskia-folyó (Kaskaskia River [kászkászkia rivör]) a mintegy 325 mérföld (523 hosszával a leghosszabb olyan folyó, amely teljes egészében az állam területén található. Közép-Illinoistól folyik délnyugati irányba, majd a déli vidékeken éri el a Mississippit. Az alsó szakaszán kialakított víztározók (például a Carlyle Lake [kárlájl lék]) fontos üdülő- és árvízvédelmi zónák.
- A Sangamon-folyó (Sangamon River [szengemön rivör]) közel 246 mérföld (396 km) hosszával Közép-Illinois legfontosabb belső folyója, az Illinois River legnagyobb mellékfolyója. Elhalad a főváros, Springfield [szpringfíld] felett is; történelmileg és kulturálisan is jelentős, hiszen Abraham Lincoln [ébrahem linkoln] korai éveihez is szorosan kapcsolódik.
- A Rock-folyó (Rock River [rakk rivör]) Wisconsin államban ered, hossza 299 mérföld (481 km), folyásának nagyobb, rendkívül látványos része északnyugat-Illinois-on halad keresztül. Gyönyörű völgyeket érintve Rock Island [rakk ájlönd] városánál ömlik a Mississippibe.
- A 202 mérföld (325 km) hosszú Fox-folyó (Fox River [faks rivör]) szibtén Wisconsin államban ered, majd Illinois államba érve az északkeleti, sűrűn lakott elővárosi területeken, a híres Fox Valley [faks veli] régión folyik keresztül, komoly szerepet játszva a helyi turizmusban és rekreációban, majd Ottawánál [atava] csatlakozik az Illinois-folyóhoz.
Természetesen sokkal több információval fogok szolgálni ezekről a víztestekről, amennyiben utazásaim során érintem őket…akárcsak a városokról és egyéb településekről…nézzük csak!
Városok és települések
A Világtérképen 11 nagyvárost találunk, amelyek közül legalább nyolcat A prériállam Steam Személyes teljesítmény keretében fel is kell majd keresned. A városok és a kisebb települések listáját a nevük helyes kiejtésével, illetve a telephelyekkel a Városok, települések és telephelyek cikkben találod.
Az államközi autópályák és egyéb utak
Illinois államban is számos Interstate, vagyis államközi autópályán száguldozhatsz az egyéb államközi és állami utak mellett. A leghíresebbek a történelmi 66-os út, a Route 66 nyomvonalán futó autópályák, amiről majd az egyik úti beszámolómban fogok írni részletesen. Addig is, nézzük, milyen államközi autópályák futnak az államban! Kezdjük a kelet-nyugati, páros számozású utakkal!
Az I-24 nem szerepel a játékban. Kentucky állam határától fut az I-57-es csomópontig, Mariontól délre. Ez a pálya teljes egészében Illinois déli csücskében fekszik, és a tranzitot vezeti Atlanta felé. Hossza kb. 39 mérföld (63 km).
Az I-64 már megjelenik az államban, igaz csak St. Louis városától az I-57-es csomópontig utazhatsz rajta. Tehát Missouri állam határától, St. Louis Poplar Street hídjától keleti irányba halad, és Indiana állam határánál, a Wabash folyó melleti Grayville közelében hagyja el az államot. Hossza az államban kb. 130 mérföld (209 km).
Az I-70 Missouri határától (St. Louis, Stan Musial Veterans Memorial híd) fut kelet felé, érintve Effingham [efinghem] városát, majd Indiana határánál, Terre Haute [tere hót] közelében hagyja el az állam területét. Hossza kb. 160 mérföld (257 km). A játékban a St.Louis – Effingham – I-57 – IL-1 szakaszt járhatod be.
Az I-72 útvonala Missouri határától, a Mississippi folyó menti Hannibal [henibal] városától indul kelet felé. Áthalad a fővároson, Springfielden, majd Champaign [sempéjn] városánál ér véget, ahol csatlakozik az I-57-hez. Hossza kb. 177 mérföld (285 km). A játékban a teljes szakaszt bejárhatod.
Az I-74 útvonala Iowa állam határától, a Mississippi menti Quad Cities-től [kvad szitisz], indul délkelet felé, Marion városától délre. Átlósan szeli át az államot Peoria, Bloomington és Champaign érintésével, majd Indiana határánál, Danville [denvil] mellett hagyja el az állam területét. Hossza az államban kb. 220 mérföld (354 km). Amint látod a Világtérképen, ez is egy teljes hosszában bejárható autópálya.
Az I-80 szintén Iowa határától, Quad Cities-től, Marion városától délre indul szinte nyílegyenesen kelet felé. Keresztezi az állam északi-középső részét, elhalad Joliet [dzsoliet] mellett, érinti Chicago déli elővárosait, majd Indiana határánál lép ki. Az egyik legfontosabb transzkontinentális teherautós útvonal. Hossza az államban kb. 163 mérföld (262 km). A játékban szintén teljesen bejárható szakasz.
Végül utazhatsz az I-90-en is, amely Wisconsin állam határától indul déli irányba Rockford [rokford] felé, majd keletre fordul Chicago irányába, végül az Indiana Toll Road felé hagyja el az államot. Hossza az államban kb. 123 mérföld (198 km). A játékban a Rockford – Chicago – I-55 – I-57 szakaszt járhatod be.
- Kakukkfióka az I-94, amely bár páros számmal büszkélkedhet, Illinois államban észak-déli irányú autópálya. Wisconsin határától fut délre, végigvágva Chicago északi elővárosain, majd belvárosán, hogy délkeletre fordulva átlépjen Indiana államba. Hossza az államban kb. 77 mérföld (124 km). Akárcsak az I-24, ez sem jelenik meg a játékban.
Nézzük az észak-déli irányú, páratlan számozású autópályákat!
Az I-39 útvonala Bloomington mellől, az I-55-ből kiágazva indul egyenesen észak felé. Áthalad a LaSalle-Peru [leszel-perú] régión és Rockfordon, majd Wisconsin határánál végződik. A tranzit teherforgalom gyakran használja Chicago elkerülésére. Hossza az államban kb. 141 mérföld (227 km). A játékban a teljes Bloomington-Rockford szakaszt bejárhatod.
Az I-55 Missouri határától (St. Louis, Poplar Street híd) fut északkeleti irányba. Áthalad Springfielden, Bloomingtonon és Joliet-n, majd közvetlenül Chicago szívében, a Lake Shore Drive [lék sór drájv] közelében ér véget. Hossza kb. 294 mérföld (473 km). A játékban szintén bejárhatod a teljes szakaszt.
Az I-57 Missouri határától, a Mississippi folyó legdélebbi csücskétől, Cairo [kéró] városától indul észak felé. Végigfut az állam keleti felén, majd Effingham és Champaign érintésével Chicago déli részén csatlakozik az I-94-hez. Illinois leghosszabb, teljesen az államon belül futó autópályája. Hossza kb. 358 mérföld (576 km). A játékban szintén bejárhatod a teljes szakaszt.
A két számjegyű államközi utak mellett természetesen számos két- és háromjegyű elkerülő, főút, és alsóbbrendű úton is utazhatsz, mint például az I-180, az US 20, az US-24, az US 67, vagy az IL-1, az IL-3, az IL-13 vagy az IL-33.
A Világtérképen látható utak mellett természetesen számíthatunk rejtett, elkerülő utakra is, amelyek szintén beleszámítanak a térkép teljes bejárásához szükséges 100%-ba.
Garázsok
Illinois államban 5 db garázst vásárolhatsz meg, amiket a következő városokban találsz: Champaign [sempéjn], Chicago [sikágó], Marion [merion], Peoria [piória] és Springfield [szpringfíld].
A garázsokat érdemes felbővíteni 5 férőhelyesre, majd alkalmazottakat felvéve telepakolni velük a garázsokat és venni számukra nyergeseket és pótkocsikat, hadd csengjenek a kasszában a dollárok! Tudnod kell, hogy a térkép 100%-os bejárásának feltétele a garázsok meglátogatása is.
Új cégek
Nincs új térkép új cégek nélkül…mondhatnám, hiszen mindig vannak újabb és újabb iparágak, amiket bevonnak a fejlesztők a játékba. Most is így történt, mivel 5 új céggel gyarapodott a lista. Érdekes nevük van, de valamennyire utalnak arra, mivel is foglalkoznak, mely iparág képviselői:
- Antlion (Hangyaleső) [entlájon],
- Aqua Vista (Vízparti Kilátás) [ekva viszta],
- Chicago International Airport (Chicagói Nemzetközi Repülőtér) [sikágó internensenel earpört],
- Groundbreaker Equipment (Úttörő/Földmunkagép Felszerelések) [graundbréker ikvipment], és
- Undercity Storage (Földalatti/Alsóvárosi Raktározás) [andersziti sztoridzs].
Ahogy azt az SCS posztokban is olvashatjuk, ezek a cégek mindig a valóságban is létező céget vagy cégcsoportot képviselnek, így újabban egyedileg kialakított telephellyel rendelkeznek, néhány esetben a valós megfelelőikről mintázva. Nos, tehát egyfajta kihívás minden telephelyet felkeresni és megbízást vállalni vagy oda szállítani, ami persze feltétele a térkép 100%-os bejárásának is.
A telephelyek száma 78, így lesz miből válogatni, ha munkát keresel 😉
Cruising...
Nos, ahogy már említettem, az SCS a World of Trucks: Refuelling Our Events posztban jelentette be, hogy a WoT oldallal kapcsolatos kihívásokat szünetelteti fejlesztés miatt, ugyanis várhatóan nem csak a felületen, hanem a Road Trip és a Coaches modulok miatt is szükség van ráncfelvarrásra. Ehhez kapcsolódik a terelések szüneteltetése is mindkét játékban.
Steam Személyes teljesítmények
Így hát maradnak a Steam Személyes teljesítmények. Ahogy a poszt elején említettem, ebből négyet kapunk (A prériállam, Két folyó között, Nehéz feladat, Kanyargás a kukorica között). Mindegyik tipikus feladat: városlátogatás, átvezető videók megtekintése, egy mélybölcsős, hibamentes fuvar és egy kukoricamezőben kialakított labirintus felfedezése a feladat.
Különleges megbízatások
Speciális kihívás a három meghirdetett út a Special Transport DLC tulajdonosai számára. Ezeket az útjaimat a Különleges megbízatások – speciális szállítmányok cikkben gyűjtöm. A három út a következő:
- Peoria (IL) – Chicago (IL)
- Moline (IL) – Quincy (IL)
- Springfield (IL) – Marion (IL)
Nos, ez lehet egy olyan kihívás, hogy az utakat különféle túlméretes és túlsúlyos rakománnyal is megpróbálod teljesíteni, gondolok itt pl. a szélerőmű lapátra, mint tipikus mumusra…hehe!
Látnivalók és látványosságok
Persze nem maradunk lefényképezendő látványosságok és megtekintendő átvezető videók, nélkül sem, így – tekintve nagy számukat – érdekes kihívás lehet mindegyiküket meglátogatni. Útjaim során természetesen részletes infókkal fogok szolgálni mindegyikükről.
OK, úgy gondolom, ennyi egyelőre elég infó az államról! Ha felkeltettem a kíváncsiságod, akkor pattanj be mellém a következő posztban bemutatandó Volvo VNL 300-asba, és fedezzük fel együtt Illinois államot!
VÉGE.
Kattints a megosztáshoz, e-mailben elküldéshez vagy a nyomtatáshoz.
Facebook poszt
