El Centro városából most a Salton Sea mellett, valamint az I-10-esen haladva fogom ismét meglátogatni Los Angelest. A Farmer’s Barn szállíttat velem elhasznált csomagolást a Rail Export intermodális teherpályaudvarra.
Úgy gondoltam, hogy a jövőben új típusú úti beszámolókkal is jelentkezem, aminek a „Szabad mint a szél” nevet adtam.
Ennek oka, hogy az ATS/ETS2 és a Steam által támasztott számos kihívás mellett rengeteg megbízást teljesítek, pusztán a vezetés öröme, illetve a térkép minél teljesebb bejárása végett. Eközben igyekszem olyan cégektől megbízásokat vállalni, amelyekhez még nem volt szerencsém. Nos, mivel ezek az utak is bővelkednek látnivalókban, kilátóhelyekben, nevezetességekben, történelmi emlékhelyekben, úgy gondoltam, kár lenne megfosztani benneteket egy-egy jobban sikerült úttól.
Ezeken az utakon nem fogok beszélni sem, hanem csak repesztek a kiindulási ponttól a célig. Az utakhoz tartozó cikkekben pedig, mint ebben is, csupán képes beszámolóim lesznek, a látottak néhány soros értelmezésével, sőt nem lesz Google Térkép sem, mert a részletes ismertetők és a Google Térkép összeállítása több órányi forráskutatással és útvonalkereséssel jár.
Jó szórakozást kívánok a „Szabad mint a szél” videóimhoz és cikkeimhez!
A Salton Sea egy sekély, tengeri kapcsolattal nem rendelkező, magas sótartalmú endorheikus tó. A mexikói Kaliforniai-öbölig nyúló Salton-San Andreas-törésen fekszik. A tó mérete körülbelül 15×35 mérföld (24×56 km) a legszélesebb és leghosszabb részén.
Évmilliók során a Colorado folyó hol az Imperial völgyön folyt át, hol elkerülte azt, vagy egy sós tavat, a Cahuilla-tót, vagy egy száraz sivatagi medencét hagyva maga után. Ittjártakor nagyon sok hordalékot rakott le, termékeny mezőgazdasági területet hozva létre. Jelenleg a Colorado folyó elkerüli ezt a völgyet, keletre folyva, itt hagyva a kiszáradt medencét.
A modern tó a Colorado folyó 1905-ben beáramló vízéből jött létre, ugyanis 1900-tól öntözőcsatornát ástak a Colorado folyótól, hogy öntözővizet szállítson az Imperial Valley területére. Az egyik tavaszi árvíz azonban áttörte a csatorna végét, és a javításig a befolyó víz létrehozta a Salton-tengert.
A tó jelentős utánpótlás hiányában kiszáradt volna, de a gazdák a Colorado vizét öntözésre használva, a felesleget a tóba engedték. A befolyó víz azonban magával sodorta a növényvédő szerek maradványait is, így kipusztultak a halak és a madarak. Mindezt felgyorsította a folyamatos kiszáradás miatt megnövekedett sótartalom. A szelek mérgező porfelhőket juttattak a levegőbe, elriasztva az üdülőket és a környékbeli lakosokat. A tenger megmentése érdekében 2017-ben létrehozták a Salton Sea Management Programot, amely a környékbeli sivatagi Cahuilla indiánok összefogásával dolgozik a tenger megmentésén.
Coachella [koʊəˈtʃɛlə] eredetileg vasúti városként jött létre, és mindössze 1946-ban iktatták be hivatalosan. Természetesen a település már létezett Woodspur néven, amit 1876-ban alapítottak, amikor a Southern Pacific Railroad vasútvonalat épített ide. Az 1880-as években az őslakos Cahuilla törzs eladta telkeit a vasútnak, hogy új földeket szerezzenek a jelenlegi város helyétől keletre. Az 1890-es években pedig néhány száz mexikói, spanyolajkú traquero (pályamunkás, angolul gandy dancer) telepedett meg a sínek mentén. 1901-ben Woodspur polgárai új nevet szavaztak meg közösségüknek, megállapodva a Coachella névben. A név eredete nem tisztázott: egyesek úgy vélik, hogy a conchilla hibás elírása volt, ami egy spanyol szó a völgy homokos talajában található kis fehér csigaházakra, amelyek egy több mint 3000 évvel ezelőtt kiszáradt tó maradványai.
A majd’ 90 ezer fős Indio, spanyolul „indiai”, a sivatagi Cahuilla indiánok ősi földjein terül el. A város azért jött létre, mert szükség volt egy megállóra a Southern Pacific Railroad számára félúton Yuma, Arizona és Los Angeles között a gőzmozdonyok vízpótlására. A vasút 1876-os érkezése után Indio növekedésnek indult. Az első állandó épület a Southern Pacific Depot állomás és szálloda volt.
Bár vasúti városként kelt életre, hamarosan mezőgazdasági központtá vált. A hagyma, a gyapot, a szőlő, a citrusfélék és a datolya virágzott a száraz éghajlaton a gazdálkodók találékonyságának köszönhetően, akik különféle módokat találtak a víz megszerzésére, először az artézi kutak, majd később az All-American Canal segítségével. A mezőgazdaságot jelentősen segíti a környező földrajz által befolyásolt éghajlat. A három oldalról magas hegyláncok által körbevett terület hozzájárul az egyedülálló és egész évben meleg éghajlathoz, így a Sziklás-hegységtől nyugatra itt a legmelegebb a tél. Itt meleg tél és forró, sivatagi nyár uralkodik.
Az Interstate 10 (I-10) egy transzkontinentális államközi autópálya, amely a kaliforniai Santa Monica-tól a floridai Jacksonville- ig húzódik. Az I-10 kaliforniai szakasza, más néven Pearl Harbor Memorial Highway, Santa Monica-tól keletre halad át Los Angelesen, San Bernardino és Palm Springs városokon át, mielőtt átkelne Arizona államba.
Beaumont városának neve érdekesen adódott, hiszen a Beaumont szót, ami franciául „Beautiful Mountain”-t jelent, 1887-ben választotta ki Henry C. Sigler, a Southern California Investment Company elnöke, a közelben magasodó San Jacinto-hegyről letekintve a területre.
Beaumont is a vasútnak köszönheti létét, hiszen az 1850-es évek elején itt elhaladó földmérő csapatok egy olyan hágót kerestek, ami összekötné a keletet a Csendes-óceánnal. Északon a San Gorgonio, délen a San Jacinto hegység közötti hágót először 1853-ban mérték fel egy expedíció során. A hágó környezete sokakat lenyűgözött, egyúttal belátva, hogy az óceánhoz való kapcsolat kiépíthető, ami a Missouri folyótól a Csendes-óceánig tartó vasút megépítésének tervéhez vezetett. Az 1860-as évek elején a hágó területén még postakocsik közlekedtek, amik számára egy megállót is létesítettek a mai város helyén Edgar Station néven. 1875-ben, amikor a Southern Pacific Railroad vágányai megérkeztek, Summit Station névre keresztelték a vasútállomást. Ez pihenőhelyként szolgált a Mojave-sivatagból Los Angeles felé tartó vasutasok számára. 1884-ben a város első neve még San Gorgonio volt, de 1887-ben megkapta mai nevét. A várost hivatalosan 1912 november 18-án jegyezték be.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.53.1.1s.
Rögzítés dátuma: 2024 december 1.
Típus: Szabad mint a szél – Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: El Centro, Farmer’s Barn – Los Angeles, Rail Export.
Tervezett/megtett távolság: 203/203 mérföld.
Időpont: Szombat, 12:09 – Szombat, 16:32 (menetidő 4 óra 23 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: International LoneStar Sky Rise Sleeper (605 LE, 18 sebességes).
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes elhúzható ponyvás/Elhasznált csomagolás.
Érintett települések (állam): El Centro (CA), Brawley (CA), Coachella (CA), Indio (CA), Beaumont (CA), Los Angeles (CA).
VÉGE.
