Kristiansand városában orvosi vészhelyzet alakult ki, mert kifogytak számos orvosi eszközből. Sürgősen kerestek egy fuvarost, aki vasárnap ellenére el tudná vinni a Renar Logistik raktárából a szállításra kész rakományt…gyorsan lecsaptam erre a megbízásra, mert pont a megfelelő irányba szólt…
Folytatom a felújított Scandinavia DLC területének bejárását, hogy lássuk milyen lett a Scandinavia Refresh! A posztban említett grafikai ráncfelvarrás mellett az utak, csomópontok, kereszteződések, városok, települések és telephelyek változására kell számítanunk. Lássuk, milyen lett!
Az E18-as autópálya Norvégia egyik legfontosabb és legforgalmasabb útvonala, amely az ország délkeleti partvidékén, a Skagerrak-szoros mentén halad végig. Ez a szakasz körülbelül 320 kilométer hosszú, és én most az Oslo melletti 23-as csomóponttól fogom bejárni Kristiansand városáig. Az autópálya nagy része modern, 2×2 sávos út, persze számos alagúttal és híddal. Az út mentén sűrű fenyőerdők, drasztikus sziklafalak és békés mezőgazdasági területek fogják váltani egymást. Minél délebbre jutok majd, annál több lesz a lekerekített sziklafelület (úgynevezett „svaberg”), amelyek a jégkorszak idején csiszolódtak simára.
Oslo Norvégia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Egyedülálló módon ötvözi a modern városi életet a vadregényes természettel. Egyike a világ leggyorsabban növekvő fővárosainak, és híres környezettudatos szemléletéről.
Oslo elhelyezkedése határozza meg a város karakterét: az Oslo-fjord legészakibb csücskében fekszik, északról és keletről pedig erdővel borított dombok (Oslomarka) veszik körül. Az Oslo-ároknak (Oslo Graben) nevezett terület geológiailag egy besüllyedt földtani árok, amely körülbelül 300 millió évvel ezelőtt alakult ki. Ez a vulkanikus és tektonikus aktivitás változatos kőzetösszetételt eredményezett (bazalt, gránit és pala), ami miatt a környék rendkívül gazdag ásványokban és kövületekben. A város előtt elterülő fjordot számos apró sziget tarkítja, amelyek népszerű kirándulóhelyek és fontos életteret biztosítanak a tengeri élővilágnak. Ahogy említettem, Oslot erdős dombok ölelik, így számos erdő és park található a területén, sőt a városi beépítés szigorú határok közé lett szorítva, hogy megőrizzék ezt a természetes környezetet.
A sagaírók szerint a várost Harald Hardråde alapította 1048 körül. A középkori Oslo a mai várostól kicsit keletebbre feküdt. 1624-ben egy hatalmas tűzvész szinte teljesen elpusztította a várost. IV. Keresztély dán-norvég király az újjáépítéskor a várost az Akershus-erőd védelmébe helyezte át, és saját maga után Christiania névre keresztelte. A város csak 1925-ben kapta vissza az eredeti Oslo nevet. A város csak a XIX. században lett Norvégia igazi központja, ekkor épült az Egyetem, a Királyi Palota és a Parlament. 1905-ben vált a független Norvég Királyság fővárosává.
Oslo Norvégia gazdasági motorja, amely már régen túllépett a hagyományos ipari alapokon. Gazdasága jelenleg a kék és a zöld színekkel jellemezhető. Oslo a világ egyik legfontosabb központja a hajózási és tengeri biztosítási szektorban. Bár az olaj- és gázipar központja Stavanger, az irányítás és a pénzügyi háttér jelentős része Oslóban összpontosul. Egyre nagyobb a hangsúly a megújuló energiákon. Oslo 2019-ben Európa Zöld Fővárosa volt. A város célja, hogy 2030-ra karbonsemlegessé váljon, ami az elektromos közlekedés és az innovatív építészet gyors fejlődését hozta.
Az egyik korábbi fuvaromnál említettem, hogy a Skandináv-hegység egyik alapkőzete a gránit, amely igen kemény. Így ennek az alagútnak az építésénél is speciális, számítógép vezérelt fúrópajzsokkal fúrtak lyukakat a kőzetbe, amelyekbe robbanóanyagot helyeztek. A robbantások után a falakat lőttbetonnal (shotcrete) és hosszú kőzetcsavarokkal erősítették meg, megelőzendő a beomlást. Ja, sajnos az alagút feletti „hegy” helyett dimbes-dombos, művelt földekkel teli környékkel találkoznál a valóságban. Ez a hegy a Világtérkép méretaránya miatt került ide…
A Grenlandsbrua Norvégia egyik leglátványosabb és legfontosabb közúti hídja, amely a Frierfjord felett ível át Porsgrunn és Bamble községek között. A híd maga ugyan 608 m hosszú, azonban a két, 166 m magas tartópillér között már csak 305 m a távolság. A vízfelszín és a híd közötti hajózási magasság 50 m, amely bőven elegendő a porsgrunni és a skieni ipari kikötők felé hajózók számára.
A hidat 1996-ban adta át V. Harald norvég király. De amint látod, a híd mindössze 2×1 sávos, így a megnövekedett forgalmat már nehezen viseli. Napirenden van egy teljesen azonos ikerhíd építése.
Kristiansand Norvégia ötödik legnagyobb városa, és a dél-norvégiai régió (Sørlandet) vitathatatlan központja. A várost gyakran emlegetik a „mosoly városaként” is, mivel az ország legnaposabb és legnépszerűbb nyári úticélja.
A város a „Skandináv Pajzs” peremén fekszik, geológiáját a kemény kristályos kőzetek jellemzik, és a jégkorszak utolsó szakasza formálta. A város és környéke a Prekambriumi pajzs része. Főként gránit és gneisz alkotja, amelyek rendkívül ellenállóak. Ez a sziklás altalaj teszi lehetővé a város körüli számos alagút (mint amin érkeztem, a Haumyrheitunnelen) biztonságos kialakítását. A várost körülölelő fjordokat, mint a Topdalsfjord, a hatalmas jégtakaró vájta ki a völgyek mentén. Amikor a jég elolvadt, a tengerszint megemelkedett, és elöntötte ezeket a mélyedéseket. A partvonal mentén található számtalan apró, csiszolt sziklasziget is a jég munkájának eredménye. Ezek a sziklák ma fontos természetes hullámtörőként szolgálnak a kikötő számára.
Kristiansand egyike azon kevés norvég városnak, amelyet nem organikusan nőtt ki a földből, hanem mérnöki pontossággal terveztek. Ugyanis IV. Keresztély dán-norvég király 1641-ben stratégiai okokból alapította a várost. Célja egy erős kereskedelmi és katonai támaszpont létrehozása volt a Skagerrak-szoros ellenőrzésére. A király holland mintára négyzethálós utcaszerkezetet (kvadraturen) alakíttatott ki. Ez a városrész a mai napig megőrizte ezt a formát, és Kristiansand történelmi magját alkotja. Ez az a Posebyen városrész, ami mellett elhaladtam, hiszen a Varodd-híd, a tengerpart és a kompkikötő között helyezkedik el. A XVIII. és XIX. században a város a hajóépítésből és a faexportból gazdagodott meg. Ekkor épültek azok a jellegzetes fehér faházak (Posebyen negyed), amelyek ma Észak-Európa egyik legnagyobb egybefüggő faház-együttesét alkotják. Sajnos, pont ez a nevezetesség maradt ki a játékból helyhiány miatt…
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.57.0.47s Open Beta.
Rögzítés dátuma: 2025 november 15.
Típus: Szabad mint a szél – Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: Oslo, Renar Logistik – Kristiansand, Polaris Lines.
Tervezett/megtett távolság: 373/373 km.
Időpont: Vasárnap, 13:59 – Vasárnap, 19:57 (menetidő 5 óra 58 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Mercedes New Actros StreamSpace (517 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Egyéni szín.
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes Wielton Curtain Master/Orvosi eszközök.
Érintett települések (állam): Oslo (N), Kristiansand (N).
Egyéb esemény: Scandinavia Refresh (Scandinavia DLC rework).
VÉGE.
