A kért megbízás Stavanger felé még az este megérkezett a telefonomra. Reggel hétre rendeltek vissza a Polaris Lines telephelyére, hogy ugyan kapjak már fel 22 tonna rizst, és vigyem el az ottani Polar Fish számára…
Folytatom a felújított Scandinavia DLC területének bejárását, hogy lássuk milyen lett a Scandinavia Refresh! A posztban említett grafikai ráncfelvarrás mellett az utak, csomópontok, kereszteződések, városok, települések és telephelyek változására kell számítanunk. Lássuk, milyen lett!
Az E39-es ezen szakasza Norvégia egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb átalakulás előtt álló útvonala, mivel folyamatosan zajlik a felújítása és bővítése. Kb. 230 km hosszú, és drasztikusan eltér az ország északi, fjordosabb részeitől, de megvannak a maga sajátos kihívásai. Kristiansand után dombos, erdős vidéken haladok majd keresztül. Stavanger felé közeledve a táj kisimul, elérve a Jæren síkságot, amely Norvégia egyik legfontosabb mezőgazdasági területe. Itt az út már nem hegyek között, hanem nyitottabb, szelesebb partmenti vidéken fut.
Bár ez a szakasz nem keresztez nagy fjordokat, rengeteg kisebb alagút és látványos völgyhíd található rajta. Lesz majd látványos és nehéz szakasza is, ahol az út mély völgyeken és meredek sziklafalak mentén halad, több rövid, de egymást gyorsan követő alagúttal.
Az E39-es európai útvonal, vagyis a Kystveien [küszvéjen], azaz Parti út Észak-Európa egyik legkülönlegesebb és leglátványosabb közlekedési útvonala. Skandinávia nyugati partvonala mentén halad, észak-déli irányban, összekötve Dánia északi részét Norvégia északi vidékeivel. Az út teljes hossza körülbelül 1330 km, és az alábbi főbb szakaszokon halad keresztül (én most a 2. szakasz Kristiansand-Stavanger részét fogom bejárni):
- Dánia (A szakasz kezdete): Az út legdélebbi pontja Hirtshals kikötővárosa. Innen indulnak a hatalmas kompok Norvégia felé.
- Norvégia (A leghosszabb szakasz): A tengeri átkelés után az út Norvégiában folytatódik, és szinte végig a drámai fjordvidék mentén halad: Kristiansand: Itt ér partot a dániai komp, és innen indul az út észak felé (itt találkozik az E18-assal). Stavanger: Az olajfőváros után az út egyre vadregényesebb lesz. Bergen: Norvégia második legnagyobb városa után az út hatalmas fjordokon és szigeteken vág át. Ålesund: A szecessziós stílusáról híres város érintésével halad tovább északkeletre. Molde és Kristiansund: Fontos tengerparti városok az útvonalon. Trondheim (A szakasz vége): Az E39 északi végpontja Trondheimnél van, ahol becsatlakozik az E6-os észak-déli főútvonalba.
Az E39 különlegességét az alábbiak adják:
- Kompátkelések: Ez az út olyannyira „szakadozott”, hogy jelenleg 7 kompjárat szakítja meg az utat a hatalmas fjordok miatt.
- Fjordmenti autópálya projekt (Ferjefri E39): A norvég kormány egy óriási mérnöki projekten dolgozik, amelynek célja, hogy kompok nélkül, hidakkal és a tengerfenék alatt futó úszó alagutakkal tegyék folyamatossá az utat. Ennek része például a már épülő Rogfast alagút, amely a világ legmélyebb és leghosszabb víz alatti közúti alagútja lesz.
- Változatos táj: Az út mentén a dániai homokdűnéktől kezdve a norvégiai kopár sziklákon és gleccsereken át a modern nagyvárosokig minden megtalálható.
A játékban a Scandinavia DLC része a Bergenig tartó szakasz, amit a Scandinavia Refresh már felújítva tartalmaz. Innen fogom felfedezni az északibb területeket az E39 segítségével, egészen Trondheimig, érintve Ålesund és Kristiansund városait.
Kristiansand Norvégia ötödik legnagyobb városa, és a dél-norvégiai régió (Sørlandet) vitathatatlan központja. A várost gyakran emlegetik a „mosoly városaként” is, mivel az ország legnaposabb és legnépszerűbb nyári úticélja.
A város a „Skandináv Pajzs” peremén fekszik, geológiáját a kemény kristályos kőzetek jellemzik, és a jégkorszak utolsó szakasza formálta. A város és környéke a Prekambriumi pajzs része. Főként gránit és gneisz alkotja, amelyek rendkívül ellenállóak. Ez a sziklás altalaj teszi lehetővé a város körüli számos alagút (mint amin érkeztem, a Haumyrheitunnelen) biztonságos kialakítását. A várost körülölelő fjordokat, mint a Topdalsfjord, a hatalmas jégtakaró vájta ki a völgyek mentén. Amikor a jég elolvadt, a tengerszint megemelkedett, és elöntötte ezeket a mélyedéseket. A partvonal mentén található számtalan apró, csiszolt sziklasziget is a jég munkájának eredménye. Ezek a sziklák ma fontos természetes hullámtörőként szolgálnak a kikötő számára.
Kristiansand egyike azon kevés norvég városnak, amelyet nem organikusan nőtt ki a földből, hanem mérnöki pontossággal terveztek. Ugyanis IV. Keresztély dán-norvég király 1641-ben stratégiai okokból alapította a várost. Célja egy erős kereskedelmi és katonai támaszpont létrehozása volt a Skagerrak-szoros ellenőrzésére. A király holland mintára négyzethálós utcaszerkezetet (kvadraturen) alakíttatott ki. Ez a Posebyen városrész a mai napig megőrizte ezt a formát, és Kristiansand történelmi magját alkotja – a Varodd-híd, a tengerpart és a kompkikötő között helyezkedik el. A XVIII. és XIX. században a város a hajóépítésből és a faexportból gazdagodott meg. Ekkor épültek azok a jellegzetes fehér faházak (Posebyen negyed), amelyek ma Észak-Európa egyik legnagyobb egybefüggő faház-együttesét alkotják.
Vigeland egy bájos falu az E39 mentén. Bár egy kis településről van szó (lakossága mindössze kb. 1500 fő), kulturális és történelmi jelentősége messze túlmutat a méretén. A falu neve az óészaki Víkinggaland szóból ered, ami szó szerint „Viking-földet” jelent.
A település neve nem véletlenül cseng ismerősen: itt töltötte gyermekkora egy részét Norvégia világhírű szobrásza, Gustav Vigeland (az oslói Vigeland Park alkotója). A falu központjában, a Kulturtorvet nevű kulturális központban található egy galéria, amely a művész több mint 80 alkotását (főleg fametszeteit és szobrait) mutatja be. Bár Gustav a közeli Mandalban született, nagyszülei Vigelandban éltek, és ő maga is sok időt töltött itt, ami nagy hatással volt művészetére.
Vigeland a „kapuja” ennek a híres látnivalónak, amely Norvégia legdélebbi pontját jelzi. Az 1915-ös évszám arra utal, hogy a valódi Lindesnes világítótorony jelenleg is álló, öntöttvas tornyát ebben az évben építették fel. Bár a helyszínen már 1656 óta működött jelzőfény (ez volt Norvégia legelső világítótornya), modern, ma is látható formáját 1915-ben nyerte el. A makett tehát útjelzőként szolgál, mivel ez a körforgalom a leágazás az E39-es útról a 460-as útra, amely közvetlenül a Lindesnes-fokhoz vezet.
Ezzel a 4 perces kis videóval többet is megtudhatsz a Lindesnes világítótoronyról.
A templom és a temető legfontosabb kulturális vonatkozása Gustav Vigeland családjához kötődik. Ugyanis a temetőben nyugszanak a világhírű szobrász nagyszülei. Gustav gyermekként sokat járt ide, és a templom körüli csendes, spirituális környezet, valamint a régi sírkövek díszítései mély nyomot hagytak a későbbi művészetén. A templomkertben található egy emlékmű, amelyet maga Gustav Vigeland készített szülei és nagyszülei emlékére. Ez egyfajta „zarándokhelye” lett a művészetkedvelőknek.
Amint a táblán látod, Stavangertől 76 km-re vagyok. Hossza a valóságban 1250 m, itt a játékban csupán 320 m. 2006-ban nyitották meg, és mindössze egy alagútcsőből áll az 1×1 sávok számára. Érdekesség, hogy nem vízszintes, hanem iránytól függően enyhén lejt vagy emelkedik, nekem persze most emelkedik a közeli fjord partján emelkedő hegyek, illetve a fjord felett átívelő Fedafjorden híd miatt.
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.57.0.47s Open Beta.
Rögzítés dátuma: 2025 november 15.
Típus: Szabad mint a szél – Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: Oslo, Renar Logistik – Kristiansand, Polaris Lines.
Tervezett/megtett távolság: 373/373 km.
Időpont: Vasárnap, 13:59 – Vasárnap, 19:57 (menetidő 5 óra 58 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Mercedes New Actros StreamSpace (517 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Egyéni szín.
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes Wielton Curtain Master/Orvosi eszközök.
Érintett települések (állam): Oslo (N), Kristiansand (N).
Egyéb esemény: Scandinavia Refresh (Scandinavia DLC rework).
VÉGE.