Trucksim Games Fan Blog » Külső megbízás » ATS külső megbízás: Scottsbluff (NE) – Grand Island (NE)

ATS külső megbízás: Scottsbluff (NE) – Grand Island (NE)

Írta: | | , ,

A megbízások között keresgélve nem találtam olyan, megfelelő hosszúságú utat, amely a környékbeli, még meg nem látogatott városokba vezetett volna, Így hát nem volt mit tennem, elvállaltam egy fuvart Grand Island városába, nyers tejet szállítva a Flavorfair üzembe. Az út végig az állami 2-esen vezet, amely az állam közepén húzódik kelet-nyugati irányban.

A Nebraska térkép-kiegészítő május 16-ai megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Így immár 15 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek a szokásos kihívások is: a Cruising Nebraska (#CruisingNebraska) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Lincolnba vagy Lincolnból vállalt fuvarért járó Mammoth plüss kabinkiegészítő.
Ez az megbízás a hetedik Cruising Nebraska kihívás útja, egyúttal a Juhé! Vár a kukoricacsuhé! Steam Személyes teljesítmény 9. és 10., és a Kukor Ica nyomában Steam Személyes teljesítmény 6. részteljesítése.

Antioch: Potash Boom-Town: For a few years, the Antioch vicinity was one of the most important potash-producing regions in the nation. Antioch grew from a small village to a town of about 2,000. When the First World War broke out, the United States was cut off from European sources of Potash, which was a component of fertilizer used in the cotton belt. Two University of Nebraska graduates in chemistry developed a method for separating potash from the alkaline lakes of the Nebraska Sand Hills. Large-scale production began in 1916. The potash-producing brine was pumped from the lakes to reduction plants near the railroads. By the spring of 1918, five plants were in operation in this vicinity. Nebraska potash was used in the manufacture of fertilizer, epsom salts, soda, and other products. With the end of the war, importation of foreign potash resumed. Because French and German potash could be produced more cheaply than the Nebraska product, the Nebraska potash boom collapsed. The last Antioch plant closed in 1921. Today, the ruins of reduction plants and pumping stations bear mute testimony to the activity which once made Antioch a major potash production center. Antioch: Hamuzsír boomer-város: Antiochia környéke néhány évig az ország egyik legfontosabb hamuzsír-előállító vidéke volt. Antiochia egy kis faluból mintegy 2000 fős várossá nőtte ki magát. Amikor az első világháború kitört, az Egyesült Államokat elzárták a hamuzsír európai forrásaitól, amely a műtrágya fontos összetevője volt. Az University of Nebraska két kémia szakos végzőse kifejlesztett egy módszert a hamuzsír leválasztására a nebraskai Sand Hills lúgos tavaiból. A nagyüzemi gyártás 1916-ban kezdődött. A hamuzsírt előállító sóoldatot a tavakból a vasutak melletti redukciós üzemekbe szivattyúzták. 1918 tavaszáig öt ilyen üzem működött a környéken. A nebraskai hamuzsírt műtrágyák, epsom-sók, szóda és egyéb termékek gyártásához használták. A háború befejeztével újraindult a külföldi hamuzsír import. Mivel a francia és német hamuzsírt olcsóbban lehetett előállítani, mint a nebraskait, a nebraskai hamuzsír előállítás becsődölt. Az utolsó antiochiai üzem 1921-ben zárt be. Ma a redukciós üzemek és szivattyútelepek romjai néma tanúi annak a tevékenységnek, amely egykor Antiochia-t jelentős hamuzsír-előállító központtá tette.
Antioch: Potash Boom-Town: For a few years, the Antioch vicinity was one of the most important potash-producing regions in the nation. Antioch grew from a small village to a town of about 2,000. When the First World War broke out, the United States was cut off from European sources of Potash, which was a component of fertilizer used in the cotton belt. Two University of Nebraska graduates in chemistry developed a method for separating potash from the alkaline lakes of the Nebraska Sand Hills. Large-scale production began in 1916.
The potash-producing brine was pumped from the lakes to reduction plants near the railroads. By the spring of 1918, five plants were in operation in this vicinity. Nebraska potash was used in the manufacture of fertilizer, epsom salts, soda, and other products.
With the end of the war, importation of foreign potash resumed. Because French and German potash could be produced more cheaply than the Nebraska product, the Nebraska potash boom collapsed. The last Antioch plant closed in 1921. Today, the ruins of reduction plants and pumping stations bear mute testimony to the activity which once made Antioch a major potash production center.
Antioch: Hamuzsír boomer-város: Antiochia környéke néhány évig az ország egyik legfontosabb hamuzsír-előállító vidéke volt. Antiochia egy kis faluból mintegy 2000 fős várossá nőtte ki magát. Amikor az első világháború kitört, az Egyesült Államokat elzárták a hamuzsír európai forrásaitól, amely a műtrágya fontos összetevője volt. Az University of Nebraska két kémia szakos végzőse kifejlesztett egy módszert a hamuzsír leválasztására a nebraskai Sand Hills lúgos tavaiból. A nagyüzemi gyártás 1916-ban kezdődött.
A hamuzsírt előállító sóoldatot a tavakból a vasutak melletti redukciós üzemekbe szivattyúzták. 1918 tavaszáig öt ilyen üzem működött a környéken. A nebraskai hamuzsírt műtrágyák, epsom-sók, szóda és egyéb termékek gyártásához használták.
A háború befejeztével újraindult a külföldi hamuzsír import. Mivel a francia és német hamuzsírt olcsóbban lehetett előállítani, mint a nebraskait, a nebraskai hamuzsír előállítás becsődölt. Az utolsó antiochiai üzem 1921-ben zárt be. Ma a redukciós üzemek és szivattyútelepek romjai néma tanúi annak a tevékenységnek, amely egykor Antiochia-t jelentős hamuzsír-előállító központtá tette.
The Sandhills: The Sandhills, Nebraska’s most unique physiographic feature, covers about one-fourth of the state. The sandy soil acts like a giant sponge, soaking up rain and forming a vast underground reservoir. Hundreds of permanent lakes are found here. However, the same sandy soil makes the area unsuitable for cultivation. Grasses flourish, making the Sandhills ideal cattle country. Although the Sandhills were long considered “an irreclaimable desert,” cattlemen had begun to discover the Sandhills’ potential as range land by the early 1870’s. Huge ranches were established here. Unsuccessful attempts at farming were made in the Sandhills region in the late 1870’s and again around 1890. The Kinkaid Act of 1904 allowed homesteaders to claim a full section of land, rather than the quarter-section previously allowed. Nearly nine million acres were successfully claimed by “Kinkaiders” between 1910 and 1917. Some of the Kinkaiders attempted to farm, but most of these attempts failed. Many of the largest ranches broke up about the same time due to regulations against fencing federal range. Today the Sandhills contain many ranches, but none so large as those of the past. Sandhills: A Sandhills Nebraska legegyedibb fiziológiai sajátosságú területe, az állam körülbelül egynegyedét fedi le. A homokos talaj óriási szivacsként felszívja az esőt, hatalmas földalatti tározót alkotva. Tavak százai találhatók a környéken. Ez a homokos talaj azonban alkalmatlanná teszi a területet a földművelésre. A fű azonban virágzik, így a Sandhills ideális szarvasmarha-legeltető terület. Bár a Sandhills-t sokáig „használhatatlan sivatagnak” tekintették, az 1870-es évek elejére a szarvasmarha tenyésztők felfedezték a Sandhills-ben rejlő lehetőségeket. Hatalmas farmok létesültek itt. Sikertelen gazdálkodási kísérletek történtek a Sandhills régióban az 1870-es évek végén, majd 1890 körül. Az 1904-es Kinkaid-törvény lehetővé tette a farmok számára, hogy a korábban engedélyezett negyedrész helyett teljes földterületet igényeljenek. Így a „Kinkaiderek” 1910 és 1917 között újabb mintegy 9 millió hektárt vettek birtokba. Néhány Kinkaider kipróbálta a földművelést, de ezeknek a kísérleteknek a többsége kudarcot vallott. A legnagyobb farmok közül sok nagyjából ugyanebben az időben részekre bomlott a szövetségi körzet kerítésépítést tiltó rendelkezései miatt. Ma a Sandhillsben sok farm található, de egyik sem olyan nagy, mint a múltban. (TB: A Sandhills elnevezést leginkább Homokhátságnak lehet fordítani, amely hasonlít a mi Kiskunságunkra.)
The Sandhills: The Sandhills, Nebraska’s most unique physiographic feature, covers about one-fourth of the state. The sandy soil acts like a giant sponge, soaking up rain and forming a vast underground reservoir. Hundreds of permanent lakes are found here. However, the same sandy soil makes the area unsuitable for cultivation. Grasses flourish, making the Sandhills ideal cattle country. Although the Sandhills were long considered “an irreclaimable desert,” cattlemen had begun to discover the Sandhills’ potential as range land by the early 1870’s. Huge ranches were established here. Unsuccessful attempts at farming were made in the Sandhills region in the late 1870’s and again around 1890. The Kinkaid Act of 1904 allowed homesteaders to claim a full section of land, rather than the quarter-section previously allowed. Nearly nine million acres were successfully claimed by “Kinkaiders” between 1910 and 1917. Some of the Kinkaiders attempted to farm, but most of these attempts failed. Many of the largest ranches broke up about the same time due to regulations against fencing federal range. Today the Sandhills contain many ranches, but none so large as those of the past. Sandhills: A Sandhills Nebraska legegyedibb fiziológiai sajátosságú területe, az állam körülbelül egynegyedét fedi le. A homokos talaj óriási szivacsként felszívja az esőt, hatalmas földalatti tározót alkotva. Tavak százai találhatók a környéken. Ez a homokos talaj azonban alkalmatlanná teszi a területet a földművelésre. A fű azonban virágzik, így a Sandhills ideális szarvasmarha-legeltető terület. Bár a Sandhills-t sokáig „használhatatlan sivatagnak” tekintették, az 1870-es évek elejére a szarvasmarha tenyésztők felfedezték a Sandhills-ben rejlő lehetőségeket. Hatalmas farmok létesültek itt. Sikertelen gazdálkodási kísérletek történtek a Sandhills régióban az 1870-es évek végén, majd 1890 körül. Az 1904-es Kinkaid-törvény lehetővé tette a farmok számára, hogy a korábban engedélyezett negyedrész helyett teljes földterületet igényeljenek. Így a „Kinkaiderek” 1910 és 1917 között újabb mintegy 9 millió hektárt vettek birtokba. Néhány Kinkaider kipróbálta a földművelést, de ezeknek a kísérleteknek a többsége kudarcot vallott. A legnagyobb farmok közül sok nagyjából ugyanebben az időben részekre bomlott a szövetségi körzet kerítésépítést tiltó rendelkezései miatt. Ma a Sandhillsben sok farm található, de egyik sem olyan nagy, mint a múltban.
(TB: A Sandhills elnevezést leginkább Homokhátságnak lehet fordítani, amely hasonlít a mi Kiskunságunkra.)

A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.50.1.14s.
Rögzítés dátuma: 2024 május 25.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Scottsbluff (NE), Grand Pastures – Grand Island (NE), Flavorfair.
Tervezett/megtett távolság: 287/349 mérföld.
Időpont: Péntek, 7:00 – Péntek, 20:07 (valós menetidő 56 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: International LT Skyrise Sleeper (565 LE, 18 sebességes).
Fülkefestés: Touchdown! (Sports PJP).
Pótkocsi/Szállítmány: Nyers tej.
Érintett települések (állam): Scottsbluff (NE), Alliance (NE), Antioch (NE), Hyannis (NE), Thedford (NE), Ansley (NE), Grand Island (NE).
Steam Személyes teljesítmény: Juhé! Vár a kukoricacsuhé! (9-10/12), Kukor Ica nyomában (6/9).
World of Trucks esemény: Cruising Nebraska (7/12).
Látnivaló: A Scott-kilátótorony.
Látványosság: Az antiochi kálisó üzem romjai, Hall megye törvényszéke.
Historical Marker: Antioch: Potash Boom-Town, The Sandhills.

VÉGE.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print
Címke , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.