ETS2 külső megbízás: Podgorica (MNE) – Mostar (BIH)

Megérkezett a West Balkans DLC! Első utam a montenegrói Podgaricából a Bosznia-Hercegovinában található Mostarba vezet. Autókat viszek az újjáépített mostari Öreg híd városába.

Október 19-én megjelent a West Balkans térkép-kiegészítő (SCS Blog hír: West Balkans release). Egyúttal módosult az ETS2 verziószáma 1.48.5.72s-re (ETS2 verziófrissítés: 1.48.5.72s), sőt beindult a Cruising the Balkans WoT esemény is (SCS Blog hír: Cruising the Balkans World of Trucks Event). A Cruising the Balkans valójában két esemény, ugyanis bevonták a játékba a Road to the Black Sea DLC országait is, vagyis Romániát, Bulgáriát és Törökországot. A két kihívás egyenként 15-15 fuvart vár el, emiatt a West Balkans WoT esemény két külön kiegészítő nevet is kapott: Cruising the Balkans – West Balkans és Cruising the Balkans – Road to the Black Sea.
A térképhez természetesen Steam Személyes teljesítmények is járnak (Adrián! Te voltál már az Adrián?, Balkáni hódító, Teherautó egy szerpentinen, Adriai vakáció, Felvesszük a kemp inget!). Sőt, amiért ez az első fuvarom a térképen, egy újabb kihívás egy podgoricai megbízást kíván, amiért egy plüss görög-teknős a jutalom a kabinodba. Október lévén még a #Pinktober2023 esemény is aktív, ami miatt a fülke festése az alkalomhoz illő Pink Strokes a Pink Ribbon Charity Pack festéscsomagból. Szóval, ez az ősz bővelkedik eseményekben és kihívásokban, hiszen még előttünk a Halloween és a karácsony.

A DLC telepítését, valamint a verzióváltást követően ingyenesen utazhattam a kiválasztott település garázsába, esetemben Podgoricába. Ha már ide jutottam, akkor meg is tankoltam, hiszen a hegyi utak fogyasztják a naftát. A fuvarok közül a Slava Auto megbízását vállaltam el, amely gépkocsik szállítását igényli Mostarba. A vontatóm a megszokott MAN TG3 TGX GX, 4x2-es alvázzal, a maga 640 LE-ejével és 12 sebességes TipMatic 12AS3141 OD R váltóművével. A külső festés a #Pinktober2023 esemény miatt továbbra is a Pink Strokes, míg a kabinbelsőm a különleges MAN TGX Individual Lion S modellé. Amint látod, a hat gépkocsit tartalmazó pótkocsi már a felújított személygépjármű trélerek közül való, amikről az SCS Blog hír: Euro Truck Simulator 2 – 1.48 Release bejegyzésben értesülhettünk.
A DLC telepítését, valamint a verzióváltást követően ingyenesen utazhattam a kiválasztott település garázsába, esetemben Podgoricába. Ha már ide jutottam, akkor meg is tankoltam, hiszen a hegyi utak fogyasztják a naftát. A fuvarok közül a Slava Auto megbízását vállaltam el, amely gépkocsik szállítását igényli Mostarba. A vontatóm a megszokott MAN TG3 TGX GX, 4x2-es alvázzal, a maga 640 LE-ejével és 12 sebességes TipMatic 12AS3141 OD R váltóművével. A külső festés a #Pinktober2023 esemény miatt továbbra is a Pink Strokes, míg a kabinbelsőm a különleges MAN TGX Individual Lion S modellé. Amint látod, a hat gépkocsit tartalmazó pótkocsi már a felújított személygépjármű trélerek közül való, amikről az SCS Blog hír: Euro Truck Simulator 2 – 1.48 Release bejegyzésben értesülhettünk.
Utam tehát a Dinári-hegységen keresztül vezet. Podgoricából indulva észak felé haladok a Nikšić felé, majd onnan a MNE-BIH határ felé veszem az irányt, átlépve Bosznia-Hercegovinába. A határ után az M-6-oson fogok eljutni Mostarba, ahol reményeim szerint az Öreg-hidat (Stari Most) is látni fogom.
Utam tehát a Dinári-hegységen keresztül vezet. Podgoricából indulva észak felé haladok a Nikšić felé, majd onnan a MNE-BIH határ felé veszem az irányt, átlépve Bosznia-Hercegovinába. A határ után az M-6-oson fogok eljutni Mostarba, ahol reményeim szerint az Öreg-hidat (Stari Most) is látni fogom.
A Google Térképen láthatod, merre vezetne az útvonal a valóságban.
A Google Térképen láthatod, merre vezetne az útvonal a valóságban.

Mivel a West Balkans DLC a Balkán-félszigeten játszódik, érdemes kicsit összefoglalni az út elején, hol is fogok fuvarozni!

A West Balkans területén jelenleg nyolc ország osztozik: Albánia (AL), Bosznia-Hercegovina (BIH), Észak-Macedónia (NMK), Horvátország (HR), Koszovó (RKS), Montenegro (MNE), Szerbia (SRB) és Szlovénia (SLO). A Balkán-félsziget ennél persze nagyobb, ezen a területen van még Bulgária, Törökország és Görögország.

A Balkán elnevezés a a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származik. A West Balkans DLC-ben megvalósított terület földrajzát tekintve Európa egyik legnagyobb átlagmagasságú nagytája, területének 15%-a található 1000 méternél magasabban. A hegyek, hegysorok medencékkel sűrűn tagoltak. A területen végighúzódó gyűrthegység a Dinaridákra és a Hellenidákra osztható (a Balkanidák már a Road to the Black Sea DLC területéhez tartozik, valamint a Hellenidák – nevéből eredően – inkább a Greece DLC-ben lesznek megvalósítva). A félsziget belső része pedig tagolt rögvidék.

A Dinaridák az Adriai- és Jón-tengert kísérik északon, három párhuzamos láncban. A külső lánc erősen gyűrt, tagolt vonulat, területén jellemzőek a karsztvidékek, szigetcsoportok. A középső vonulat egy szabdalt mészkővidék, mely a tengerpart közelében húzódik – itt inkább a magaskarszt jellemző. A vonulat részei a Velebit-hegység, a Bosnyák-Magaskarszt (Dinári-hegység), valamint az Észak-Albán-Alpok, amelynek legmagasabb pontja a 2694 m magas Jezerce. A harmadik, belső lánc szintén gyűrt középhegység, ám jóval alacsonyabb a maga 1000-1400 m átlagmagasságával, és medencékkel tagolt tájával. Útjaim tehát többnyire a Dinaridákon át fognak vezetni.

A Hellendiák a Dinaridák déli folytatása, az Albán-Alpoktól délre található. A vonulatok az Égei-tenger partján futnak, és a szigetvilág egy részét is alkotják. Itt is három különálló vonulatot figyelhetünk meg. A külső vonulat erősen lepusztult, letarolt karsztos középhegységekből áll. A középső vonulat is karsztos kőzetből áll, részei a Píndosz és a Parnasszosz, a Peloponnészosz-félszigeten pedig a Tajgetosz, és a Párnon. Legmagasabb pontja a Píndosz (2686 m). Itt jellemzőek a mély szurdokvölgyek, éles gerincek, hatalmas tömbök, medencékkel és tavakkal tagolt, változatos felépítésű hegysorok. A harmadik, belső vonulat a Galicsica karsztos vidékeiből és a Baba-hegység kristályos paláiból áll. Itt találhatók a legmagasabb csúcsok, a 2700 méter fölé emelkedő Korab és Šar-hegység, illetve a 2911 méter magas Olimposz. Görög történelemórák, emlékeztek!?

A Balkanidák a Déli-Kárpátok folytatása, a hegysor 300 km hosszú, keleties irányú. Itt is megjelenik a hármas szerkezet. A külső övezeten szelíd hegylábfelszínek, dombságok találhatóak. A középső vonulatot alkotja a Balkán-hegység, itt találhatóak a Balkanidák legmagasabb pontjai, a Sztara Planin és a Botev-csúcs (2376 m). A belső öv inkább medencékkel tagolt, nyugat-keleti futású övezet, itt található a Szerb-érchegység, amit vastag mészkőtakaró borít. Ha Szerbiában fuvarozok, ezeken a vidékeken fogok haladni…

Nézzük a éghajlatot! A Balkán-félsziget éghajlata a domborzathoz hasonlóan igen tagolt. A mediterrán éghajlat az Adriai-tenger partvidékén, a Égei-szigeteken és a görögországi partvidéken jellemző. A Balkán-félsziget belső területein viszont a kontinentális éghajlat az uralkodó. A külső mediterrán és a belső kontinentális területek között pedig átmeneti változatok alakultak ki, illetve a legmagasabb hegyvidékeken a függőleges övezetességű hegyvidéki éghajlat a jellemző.

A hőmérséklet északról dél felé nő, a csapadék pedig a domborzathoz igazodik. Az éghajlatválasztó Dinaridák vonulatai felfogják a nyugatról érkező szeleket, így a a hegyvidék nyugati területeinek lejtőin 2000 mm-t is meghaladó évi csapadék hullik. A belső medencék azonban már csak évi 400-500 mm csapadékban részesülnek.

A széljárást tekintve a főn jellegű szelek a meghatározóak. Az adriai partvidéken a bóra fordul elő ősszel és télen, sebessége a 200 km/h-t is elérheti!

A vízrajzzal is érdemes tisztában lennünk, hogy mely tengerekkel, álló és folyóvizekkel fogunk találkozni útjaink során. A Balkán-félsziget az Adriai-tenger, az Égei-tenger és a Fekete-tenger vízgyűjtő területéhez kapcsolódik. A jelentősebb folyók a Boszna, a Drin, a Drina, a Duna, az Isonzó (Soča), az Iszker (Iszkar), a Krka, a Kulpa (Kupa, Kolpa), a Marica (Évrosz), a Nagy-Morava, a Neretva, a Pineiósz, a Száva, a Sztruma (Sztrimónasz), a Timok, a Tundzsa (Tunca), az Una, a Vardar (Axiósz) és a Vipava. A legnagyobb tavak karsztos mélyedésekben találhatóak, pl az Ohridi-tó, a Preszpa-tó és a Shkodrai-tó. A Dinaridákban kisebb karsztos tavak is találhatóak. Nagy látványosságnak számít a 16 tóból álló Plitvicei-tavak, melyeket vízesések kapcsolnak össze, illetve a Krka folyó vízesésrendszere is hasonlóan alakult ki. A magashegységekben glaciális eredetű tavak is találhatóak.

Bocs a földrajzóráért, de azt hiszem, ennyit érdemes tudni a vidékről, amin keresztül-kasul fogunk utazni!

Podgorica délkeleti iparterületéről indulok, az M-18/E-762 felé. Utam átvezet a Morača folyó felett. A Morača Montenegró legjelentősebb folyója. Amint most már tudod és látod, áthalad a fővároson, Podgoricán. A folyó a Maganik hegynél, Nikšićtől 30 km-re északkeletre ered, és Podgoricától 20 km-re délre, Vranjinánál deltatorkolattal ömlik a Shkodrai-tóba. Hossza 112 km. Vízgyűjtő területe 3200 km². Közepes vízhozama 152 m³ másodpercenként.
Podgorica délkeleti iparterületéről indulok, az M-18/E-762 felé. Utam átvezet a Morača folyó felett. A Morača Montenegró legjelentősebb folyója. Amint most már tudod és látod, áthalad a fővároson, Podgoricán. A folyó a Maganik hegynél, Nikšićtől 30 km-re északkeletre ered, és Podgoricától 20 km-re délre, Vranjinánál deltatorkolattal ömlik a Shkodrai-tóba. Hossza 112 km. Vízgyűjtő területe 3200 km². Közepes vízhozama 152 m³ másodpercenként.
Podgoricát elhagyva tehát a Dinaridák hegyláncai között kanyargó úton haladok, az M-18/E-762-esen, Nikšić felé. Amint látod, a karsztvidéket rendszeresen megszakítják a letelepedésre alkalmas medencék, amiken többnyire számos patak és folyócska is átfolyik. Ezekben a medencékben sokszor igen kellemes klíma uralkodik.
Podgoricát elhagyva tehát a Dinaridák hegyláncai között kanyargó úton haladok, az M-18/E-762-esen, Nikšić felé. Amint látod, a karsztvidéket rendszeresen megszakítják a letelepedésre alkalmas medencék, amiken többnyire számos patak és folyócska is átfolyik. Ezekben a medencékben sokszor igen kellemes klíma uralkodik.
Nikšić városát elérve a Petlja Brlja csomópontnál, újabb Steam Személyes teljesítményt sikerült elérnem. A BIH határállomás felé vezető M5-ös útra a következő csomópontnál fordulok le.
Nikšić városát elérve a Petlja Brlja csomópontnál, újabb Steam Személyes teljesítményt sikerült elérnem. A BIH határállomás felé vezető M5-ös útra a következő csomópontnál fordulok le.
Kapaszkodunk felfelé, az MNE-BIH határállomás felé. Az M-6-os úttól délre a Slansko Jezero (Sós-tó) felszíne kéklik, amely a tengerszint felett 617 méteren fekszik. Érdemes felfigyelned rá, hogy a tó felszínét számos kisebb-nagyobb sziget borítja.
Kapaszkodunk felfelé, az MNE-BIH határállomás felé. Az M-6-os úttól délre a Slansko Jezero (Sós-tó) felszíne kéklik, amely a tengerszint felett 617 méteren fekszik. Érdemes felfigyelned rá, hogy a tó felszínét számos kisebb-nagyobb sziget borítja.
A bosnyák határállomáson átvilágításon estem át - talán, hogy a gépkocsikban nincs-e csempészáru ;-)
A bosnyák határállomáson átvilágításon estem át - talán, hogy a gépkocsikban nincs-e csempészáru 😉
A határállomás a gerincen helyezkedik el, így innen már lefelé, számos szerpentinen át visz az út.
A határállomás a gerincen helyezkedik el, így innen már lefelé, számos szerpentinen át visz az út.
Nemsokára megérkezem Stolac városába. Jobbra a Sultan Selimova džamija mecsetet látod. A város nemcsak Bosznia-Hercegovina egyik legrégebbi városa, hanem egyúttal a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa. A környék legalább 15000 éve lakott, amint azt a Badanj-barlang jelölései is bizonyítják. Stolactól három kilométerre nyugatra található a Radimlja stećak nekropolisz, amely a XV. és XVI. századra nyúlik vissza. A stećak sírkövek sírfeliratokat, az elhunytak részletes portréit, valamint szőlőtőke, vadászjelenetek és vadállatok motívumait tartalmazzák.
Nemsokára megérkezem Stolac városába. Jobbra a Sultan Selimova džamija mecsetet látod. A város nemcsak Bosznia-Hercegovina egyik legrégebbi városa, hanem egyúttal a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa. A környék legalább 15000 éve lakott, amint azt a Badanj-barlang jelölései is bizonyítják. Stolactól három kilométerre nyugatra található a Radimlja stećak nekropolisz, amely a XV. és XVI. századra nyúlik vissza. A stećak sírkövek sírfeliratokat, az elhunytak részletes portréit, valamint szőlőtőke, vadászjelenetek és vadállatok motívumait tartalmazzák.
Kis területe ellenére a város történelmi magja egyedülálló kulturális és esztétikai értékekkel bír - kilenc történeti réteg alkotja Stolac építészeti együttesét: őstörténet, illír-római időszak, kora középkor, előrehaladott és késő középkor, oszmán időszak, osztrák-magyar időszak, valamint az első és a második Jugoszlávia ideje. A város építészetére gyakorolt ​​különféle hatások sokasága, amelyekben gyakran szembetűnőek a kontrasztok és a hasonlóságok, valamint a tervezés és a teljes spontaneitás, komplex képet kölcsönöznek ennek a városnak. Négy (római, bizánci, oszmán és osztrák-magyar) birodalom, valamint három nyelvi környezet (bosnyák, magyar és jugoszláv) mellett, a világ három monoteista vallásának - ortodox kereszténység és katolicizmus, valamint az iszlám és a judaizmus - hatásai ma is összefüggő és harmonikus kultúrtörténeti emléket képeznek. Folytatom utamat, itt éppen a Bregava folyó feletti hídon haladok át.
Kis területe ellenére a város történelmi magja egyedülálló kulturális és esztétikai értékekkel bír - kilenc történeti réteg alkotja Stolac építészeti együttesét: őstörténet, illír-római időszak, kora középkor, előrehaladott és késő középkor, oszmán időszak, osztrák-magyar időszak, valamint az első és a második Jugoszlávia ideje. A város építészetére gyakorolt ​​különféle hatások sokasága, amelyekben gyakran szembetűnőek a kontrasztok és a hasonlóságok, valamint a tervezés és a teljes spontaneitás, komplex képet kölcsönöznek ennek a városnak. Négy (római, bizánci, oszmán és osztrák-magyar) birodalom, valamint három nyelvi környezet (bosnyák, magyar és jugoszláv) mellett, a világ három monoteista vallásának - ortodox kereszténység és katolicizmus, valamint az iszlám és a judaizmus - hatásai ma is összefüggő és harmonikus kultúrtörténeti emléket képeznek. Folytatom utamat, itt éppen a Bregava folyó feletti hídon haladok át.
Útjavítás az M-6-oson Stolac és Buna között.
Útjavítás az M-6-oson Stolac és Buna között.
Buna Mostartól délre, az M-17.3-as út mentén, a Buna és a Neretva folyók találkozásánál fekvő település. A Buna folyó innen 9 km-re, egy karsztforrásból ered, és a falu közelében csatlakozik a Neretvához. Lakosainak száma közel 1300 fő.
Buna Mostartól délre, az M-17.3-as út mentén, a Buna és a Neretva folyók találkozásánál fekvő település. A Buna folyó innen 9 km-re, egy karsztforrásból ered, és a falu közelében csatlakozik a Neretvához. Lakosainak száma közel 1300 fő.
A Buna folyó felett átívelő híd mögött a Crkva Buna katolikus templom magasodik, mögötte pedig a Spomenik hrvatskim braniteljima ratova 20. Stoljeća emlékmű (A XX. századi háborúk horvát védőinek emlékműve) található.
A Buna folyó felett átívelő híd mögött a Crkva Buna katolikus templom magasodik, mögötte pedig a Spomenik hrvatskim braniteljima ratova 20. Stoljeća emlékmű (A XX. századi háborúk horvát védőinek emlékműve) található.
Amint látod, Buna és Mostar összeér, még el sem hagytam a falut, máris megkaptam következő Steam Személyes teljesítménnyel kapcsolatos jutalmam, ami Mostar felfedezéséért jár. Az 1452-ben alapított Mostar a Neretva felett átívelő régi kőhíd, a Most stari vagy Stari most (Öreg híd) nevéről kapta. A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik.
Amint látod, Buna és Mostar összeér, még el sem hagytam a falut, máris megkaptam következő Steam Személyes teljesítménnyel kapcsolatos jutalmam, ami Mostar felfedezéséért jár. Az 1452-ben alapított Mostar a Neretva felett átívelő régi kőhíd, a Most stari vagy Stari most (Öreg híd) nevéről kapta. A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik.
Igen, induláskor reménykedtem abban, hogy Mostarban szerencsém lesz megtekinteni az Öreg hidat. Így is lett - az Öreg hídtól délre, a Most Hasana Brkića hídon haladok át a Neretva folyó felett, és a látvány valóban csodálatos. Sajnos a délszláv háborúban felrobbantották a hidat, amit majd a magyar honvédség közreműködésével, a Neretvába esett kövek kiemelésével sikerült helyreállítani, és 2004 július 23-án felavatni.
Igen, induláskor reménykedtem abban, hogy Mostarban szerencsém lesz megtekinteni az Öreg hidat. Így is lett - az Öreg hídtól délre, a Most Hasana Brkića hídon haladok át a Neretva folyó felett, és a látvány valóban csodálatos. Sajnos a délszláv háborúban felrobbantották a hidat, amit majd a magyar honvédség közreműködésével, a Neretvába esett kövek kiemelésével sikerült helyreállítani, és 2004 július 23-án felavatni.
Az Auto Slava telephelye a város északkeleti régiójában található. A látványos út végén örömmel adtam át a kulcsot és a szerelvényt. Ezt az utat ingyen is megtettem volna. Sok ilyen lesz még, mert a Balkán-félsziget csodálatos táj, és sokunk bakancslistáján szerepel.
Az Auto Slava telephelye a város északkeleti régiójában található. A látványos út végén örömmel adtam át a kulcsot és a szerelvényt. Ezt az utat ingyen is megtettem volna. Sok ilyen lesz még, mert a Balkán-félsziget csodálatos táj, és sokunk bakancslistáján szerepel.
A Podgorica-Mostar útvonal fenséges volt, a Slansko Jezero sós tavának látványa, Stolac, Buna és Mostar nevezetességei mind-mind szeretnének felkerülni a bakancslistánkra! Várlak a következő fuvaromon, az is nagyon érdekes útvonal lesz!
A Podgorica-Mostar útvonal fenséges volt, a Slansko Jezero sós tavának látványa, Stolac, Buna és Mostar nevezetességei mind-mind szeretnének felkerülni a bakancslistánkra! Várlak a következő fuvaromon, az is nagyon érdekes útvonal lesz!

A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.48.5.72s.
Rögzítés dátuma: 2023 október 21.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Podgorica (MNE), Slava Auto – Mostar (BIH), Slava Auto.
Tervezett/megtett távolság: 188/193 km.
Időpont: Csütörtök, 11:01 – Csütörtök, 16:44 (valós menetidő 32 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: MAN TG3 TGX GX (640LE-s, 12 sebességes).
Fülkefestés: Pink Strokes (Pink Ribbon Charity Pack).
Pótkocsi/Szállítmány: Gépkocsik.
Érintett települések (állam): Podgorica/Подгорица (MNE), Nikšić/Никшић (MNE), Trebinje (BIH), Stolac/Столац (BIH), Buna/Буна (BIH), Mostar (BIH).
Steam Személyes teljesítmény: Adrián! Te voltál már az Adrián? (11-12/30).
World of Trucks esemény: Cruising the Balkans – West Balkans (1/15), Görög-teknős kabindísz, #Pinktober2023.
Látványosság: A mostari Öreg híd.

VÉGE.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print
Címke , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.