Megérkezett a West Balkans DLC! Első utam a montenegrói Podgaricából a Bosznia-Hercegovinában található Mostarba vezet. Autókat viszek az újjáépített mostari Öreg híd városába.
Október 19-én megjelent a West Balkans térkép-kiegészítő (SCS Blog hír: West Balkans release). Egyúttal módosult az ETS2 verziószáma 1.48.5.72s-re (ETS2 verziófrissítés: 1.48.5.72s), sőt beindult a Cruising the Balkans WoT esemény is (SCS Blog hír: Cruising the Balkans World of Trucks Event). A Cruising the Balkans valójában két esemény, ugyanis bevonták a játékba a Road to the Black Sea DLC országait is, vagyis Romániát, Bulgáriát és Törökországot. A két kihívás egyenként 15-15 fuvart vár el, emiatt a West Balkans WoT esemény két külön kiegészítő nevet is kapott: Cruising the Balkans – West Balkans és Cruising the Balkans – Road to the Black Sea.
A térképhez természetesen Steam Személyes teljesítmények is járnak (Adrián! Te voltál már az Adrián?, Balkáni hódító, Teherautó egy szerpentinen, Adriai vakáció, Felvesszük a kemp inget!). Sőt, amiért ez az első fuvarom a térképen, egy újabb kihívás egy podgoricai megbízást kíván, amiért egy plüss görög-teknős a jutalom a kabinodba. Október lévén még a #Pinktober2023 esemény is aktív, ami miatt a fülke festése az alkalomhoz illő Pink Strokes a Pink Ribbon Charity Pack festéscsomagból. Szóval, ez az ősz bővelkedik eseményekben és kihívásokban, hiszen még előttünk a Halloween és a karácsony.
Mivel a West Balkans DLC a Balkán-félszigeten játszódik, érdemes kicsit összefoglalni az út elején, hol is fogok fuvarozni!
A West Balkans területén jelenleg nyolc ország osztozik: Albánia (AL), Bosznia-Hercegovina (BIH), Észak-Macedónia (NMK), Horvátország (HR), Koszovó (RKS), Montenegro (MNE), Szerbia (SRB) és Szlovénia (SLO). A Balkán-félsziget ennél persze nagyobb, ezen a területen van még Bulgária, Törökország és Görögország.
A Balkán elnevezés a a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származik. A West Balkans DLC-ben megvalósított terület földrajzát tekintve Európa egyik legnagyobb átlagmagasságú nagytája, területének 15%-a található 1000 méternél magasabban. A hegyek, hegysorok medencékkel sűrűn tagoltak. A területen végighúzódó gyűrthegység a Dinaridákra és a Hellenidákra osztható (a Balkanidák már a Road to the Black Sea DLC területéhez tartozik, valamint a Hellenidák – nevéből eredően – inkább a Greece DLC-ben lesznek megvalósítva). A félsziget belső része pedig tagolt rögvidék.
A Dinaridák az Adriai- és Jón-tengert kísérik északon, három párhuzamos láncban. A külső lánc erősen gyűrt, tagolt vonulat, területén jellemzőek a karsztvidékek, szigetcsoportok. A középső vonulat egy szabdalt mészkővidék, mely a tengerpart közelében húzódik – itt inkább a magaskarszt jellemző. A vonulat részei a Velebit-hegység, a Bosnyák-Magaskarszt (Dinári-hegység), valamint az Észak-Albán-Alpok, amelynek legmagasabb pontja a 2694 m magas Jezerce. A harmadik, belső lánc szintén gyűrt középhegység, ám jóval alacsonyabb a maga 1000-1400 m átlagmagasságával, és medencékkel tagolt tájával. Útjaim tehát többnyire a Dinaridákon át fognak vezetni.
A Hellendiák a Dinaridák déli folytatása, az Albán-Alpoktól délre található. A vonulatok az Égei-tenger partján futnak, és a szigetvilág egy részét is alkotják. Itt is három különálló vonulatot figyelhetünk meg. A külső vonulat erősen lepusztult, letarolt karsztos középhegységekből áll. A középső vonulat is karsztos kőzetből áll, részei a Píndosz és a Parnasszosz, a Peloponnészosz-félszigeten pedig a Tajgetosz, és a Párnon. Legmagasabb pontja a Píndosz (2686 m). Itt jellemzőek a mély szurdokvölgyek, éles gerincek, hatalmas tömbök, medencékkel és tavakkal tagolt, változatos felépítésű hegysorok. A harmadik, belső vonulat a Galicsica karsztos vidékeiből és a Baba-hegység kristályos paláiból áll. Itt találhatók a legmagasabb csúcsok, a 2700 méter fölé emelkedő Korab és Šar-hegység, illetve a 2911 méter magas Olimposz. Görög történelemórák, emlékeztek!?
A Balkanidák a Déli-Kárpátok folytatása, a hegysor 300 km hosszú, keleties irányú. Itt is megjelenik a hármas szerkezet. A külső övezeten szelíd hegylábfelszínek, dombságok találhatóak. A középső vonulatot alkotja a Balkán-hegység, itt találhatóak a Balkanidák legmagasabb pontjai, a Sztara Planin és a Botev-csúcs (2376 m). A belső öv inkább medencékkel tagolt, nyugat-keleti futású övezet, itt található a Szerb-érchegység, amit vastag mészkőtakaró borít. Ha Szerbiában fuvarozok, ezeken a vidékeken fogok haladni…
Nézzük a éghajlatot! A Balkán-félsziget éghajlata a domborzathoz hasonlóan igen tagolt. A mediterrán éghajlat az Adriai-tenger partvidékén, a Égei-szigeteken és a görögországi partvidéken jellemző. A Balkán-félsziget belső területein viszont a kontinentális éghajlat az uralkodó. A külső mediterrán és a belső kontinentális területek között pedig átmeneti változatok alakultak ki, illetve a legmagasabb hegyvidékeken a függőleges övezetességű hegyvidéki éghajlat a jellemző.
A hőmérséklet északról dél felé nő, a csapadék pedig a domborzathoz igazodik. Az éghajlatválasztó Dinaridák vonulatai felfogják a nyugatról érkező szeleket, így a a hegyvidék nyugati területeinek lejtőin 2000 mm-t is meghaladó évi csapadék hullik. A belső medencék azonban már csak évi 400-500 mm csapadékban részesülnek.
A széljárást tekintve a főn jellegű szelek a meghatározóak. Az adriai partvidéken a bóra fordul elő ősszel és télen, sebessége a 200 km/h-t is elérheti!
A vízrajzzal is érdemes tisztában lennünk, hogy mely tengerekkel, álló és folyóvizekkel fogunk találkozni útjaink során. A Balkán-félsziget az Adriai-tenger, az Égei-tenger és a Fekete-tenger vízgyűjtő területéhez kapcsolódik. A jelentősebb folyók a Boszna, a Drin, a Drina, a Duna, az Isonzó (Soča), az Iszker (Iszkar), a Krka, a Kulpa (Kupa, Kolpa), a Marica (Évrosz), a Nagy-Morava, a Neretva, a Pineiósz, a Száva, a Sztruma (Sztrimónasz), a Timok, a Tundzsa (Tunca), az Una, a Vardar (Axiósz) és a Vipava. A legnagyobb tavak karsztos mélyedésekben találhatóak, pl az Ohridi-tó, a Preszpa-tó és a Shkodrai-tó. A Dinaridákban kisebb karsztos tavak is találhatóak. Nagy látványosságnak számít a 16 tóból álló Plitvicei-tavak, melyeket vízesések kapcsolnak össze, illetve a Krka folyó vízesésrendszere is hasonlóan alakult ki. A magashegységekben glaciális eredetű tavak is találhatóak.
Bocs a földrajzóráért, de azt hiszem, ennyit érdemes tudni a vidékről, amin keresztül-kasul fogunk utazni!
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.48.5.72s.
Rögzítés dátuma: 2023 október 21.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Podgorica (MNE), Slava Auto – Mostar (BIH), Slava Auto.
Tervezett/megtett távolság: 188/193 km.
Időpont: Csütörtök, 11:01 – Csütörtök, 16:44 (valós menetidő 32 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: MAN TG3 TGX GX (640LE-s, 12 sebességes).
Fülkefestés: Pink Strokes (Pink Ribbon Charity Pack).
Pótkocsi/Szállítmány: Gépkocsik.
Érintett települések (állam): Podgorica/Подгорица (MNE), Nikšić/Никшић (MNE), Trebinje (BIH), Stolac/Столац (BIH), Buna/Буна (BIH), Mostar (BIH).
Steam Személyes teljesítmény: Adrián! Te voltál már az Adrián? (11-12/30).
World of Trucks esemény: Cruising the Balkans – West Balkans (1/15), Görög-teknős kabindísz, #Pinktober2023.
Látványosság: A mostari Öreg híd.
VÉGE.