Kedd hajnali fél kettő van, és fehér éjszaka. Ideje is indulni egy újabb kalandra, fel Kirunába, a bányavárosba, egy traktort szállítva a Björk számára.
A Nordic Horizons DLC november 27-ei megjelenésével a Világtérkép kibővült a skandináv államok északi területeivel, egészen a Nordkappig, amivel Európa legészakibb határát jelölik.Ezzel párhuzamosan elindult a Cruising Nordic Horizons World of Trucks esemény, amely 2026 február 1-ig tart. Ez a térképbővítés irdatlanul nagyra sikerült a maga 41 városával, több mint 30 egyéb településével, 204 telephelyével, és 13 új céggel, tehát jó sokáig elszórakozhatunk a kihívások teljesítésével. Ezzel szemben a térképhez kapott Steam Személyes teljesítmények már nincsenek határidőhöz kötve, tetszőleges időpontban teljesíthetők – persze ez nem jelenti azt, hogy könnyebbek lennének. Az egyéb, magaddal szemben támasztott kihívásokkal együtt egy kevésbé ráérő játékosnak többhavi munkát, vagy inkább élvezetet jelent. Az ETS2 1.57, a Scandinavia Refresh, a Nordic Horizons és ami a puttonyba még belefért… című posztomban további infókhoz juthatsz a térképbővítéssel, az 1.57 verzióval kapott újdonságokkal és a kihívásokkal kapcsolatban.
Ez az út a Cruising Nordic Horizons kihívás 6., utolsó svédországi fuvarja. Ezzel a megbízással eljutok abba a városba, amit egy bányaomlás miatt arrébb kellett tolni…
Az E45 az európai úthálózat leghosszabb észak-déli irányú útvonala, amely Skandináviát köti össze a Földközi-tengerrel. Teljes hossza megközelítőleg 5190 kilométer – igen, végighajthatsz rajta, ha nem is minden szakasza, de megtalálható a Világtérképen.
Az út hét országon halad keresztül: Norvégia (az északi végpont Altában található, ami a játékban szintén megtalálható), Finnország (egy rövid szakaszon érinti az ország északi részét (Hetta, Palojoensuu), Svédország (itt Inlandsvägen néven ismert, és az ország belsejében halad dél felé (Karesuando, Arvidsjaur, Östersund, Mora, Göteborg), Dánia (Frederikshavntól a német határig tartó autópályaszakasz), Németország (az ország egyik legfontosabb autópálya-tengelye (Hamburg, Hannover, Kassel, München), Ausztria (érinti Innsbruckot és a Brenner-hágót), végül Olaszország, ahol végighalad az Appennini-félszigeten egészen a szicíliai Geláig.
Az egyes szakaszok jellemzői:
Skandináviában (Norvégia, Finnország, Svédország) az út legészakibb részei ritkán lakott, vadregényes tájakon vezetnek keresztül. Svédországban az út nagy része kétsávos országút, amely átszeli a hatalmas fenyőerdőket. Göteborgnál komppal kel át az útvonal Dániába. A Közép-Európai szakaszon (Dánia, Németország, Ausztria), Dániában és Németországban az E45-ös szinte végig teljes értékű autópálya. Németországban olyan nagyvárosokat érint, mint Hamburg és München. Ausztriában a hírhedt Brenner-hágón keresztül éri el az Alpok déli oldalát, amely az európai teherforgalom egyik legszűkebb keresztmetszete. Az olasz szakasz az Alpokból indulva érinti Bolzanót, Veronát, Modenát és Bolognát. Fontos része a Cesena és Orte közötti gyorsforgalmi út, majd Rómát elkerülve Nápolyon keresztül halad tovább délre. Az út a Messinai-szoroson keresztül (komppal) éri el Szicíliát, ahol végül Gelában ér véget.
No, úgy gondolom, egyszer érdemes lenne egy fuvart bevállalnom a norvég Altától a szicíliai Catania városáig, ugye?
Észak-Skandináviában az E10 köti össze a Botteni-öböl partját a norvégiai Lofoten-szigetekkel [lufótenl], átszelve a sarkköri tájakat és a vadregényes hegyvidékeket. Hossza körülbelül 880 km, amelyből 470 km Svédországban, a többi pedig Norvégiában halad.
Kiindulópontja Luleå [lüleó], végpontja pedig a norvégiai Å [ó] (Lofoten [lufóten]. Érinti többek között Töre [tőre], Överkalix [överkáliksz], Gällivare [yelliváre] és Kiruna [kiruná], míg Norvégiában Narvik [nárvik], Svolvær [szvolver] és Leknes [leknesz] városokat. A játékban majdnem a teljes szakaszát beutazhatjuk.
Svédországi szakasza szorosan követi a híres Malmbanan [málmbánán], vagyis az Ércvasút vonalát. Ez a szakasz kulcsfontosságú a bányászat számára, mivel Kiruna [kiruná] és Gällivare [yelliváre] vasércbányáiból ezen az úton jut el a kibányászott érc a mindig jégmentes Narvik [nárvik] kikötőjébe.
Az út érdekessége, hogy Gällivare [yelliváre] közelében keresztezi az északi sarkkört, amit most én is meg fogok tenni, igaz virtuálisan…
A svéd-norvég határon, Riksgränsen [rikszgrenszen] településnél az út eléri legmagasabb pontjait, ahol gyakran még nyáron is látni havat. Norvégiában pedig, a 2007-ben átadott Lofotens fastlandsforbindelse [lufótenz fasztlándzforbindelsze] szakasznak köszönhetően a Lofoten-szigetek komp nélkül, hidakon és alagutakon keresztül is elérhetőek lettek.
Arvidsjaur [árvidszjaur] egy különleges északi település Norrbotten [norbotten] megyében, Lappföld szívében. Ez a helyszín az ősi számi kultúra és a legmodernebb autóipari technológia izgalmas találkozási pontja.
A település neve az ume-számi [ume számi] Árviesjávrie [árvieszjávrie] szóból származik. Az árvies jelentése „bőséges”, „termékeny”, míg a jávrie jelentése „tó”. Tehát Arvidsjaur annyit tesz: „A bőséges vizű/halban gazdag tó”. Ez utal a környék számtalan tavára, amelyek évszázadok óta ellátják az itt élőket.
Arvidsjaur története szorosan összefonódik a kereszténység északi terjedésével és a számi hagyományokkal. 1606-ban, IX. Károly király parancsára alapították az első templomot, hogy a környékbeli számi lakosságot keresztény hitre térítsék. A század további éveiben alakult ki a híres Lappstaden [láppsztáden] templomváros, ahol a nomád életmódot folytató családok megszálltak a nagy egyházi ünnepek idején. Ez ma a világ legjobb állapotban megmaradt számi épületegyüttese, amit a játékban ugyan nem láthatunk, de a valóságban a templommal átellenben, a modern házsor mögött található.
De ugorjunk szeretett témánkhoz a gépjárművekhez, azon belül is a kamionokhoz: a város körül számos cég téli tesztpályái fekszenek: a 70-es évek óta a világ legnagyobb autógyártói (Volkswagen, BMW, Mercedes-Benz, Fiat Chrysler, és akik titkon) járnak ide tesztelni új modelljeiket. A befagyott tavak jegén kialakított pályákon vizsgálják a fékek és a futóművek viselkedését extrém hidegben. De megtalálható itt a Bosch [bos], a Continental [kontinentál] és a ZF Friedrichshafen [zetteff frídrikszháfen] is.
Bár az út nem tűnik meredeknek, Arvidsjaur [árvidszjaur] és Jokkmokk [jokkmokk] között az E45-ös folyamatosan emelkedik, ahogy megközelíti a fjäll [fjell] (magashegység) előterét. Ahogy egyre magasabban haladok, a hőmérséklet csökken, a tenyészidőszak pedig rövidül. Ugyanakkor a magas, egyenes törzsű luc és erdei fenyőknek az itt tapasztaltnál hosszabb nyárra, vagyis több energiára van szükségük. Ezen a magasságon tehát a szívósabb, görbe törzsű molyhos nyírek veszik át az uralmat, amelyek jobban bírják a szelet és a rövid nyarat.
A talaj adottságai és a fagyott altalaj, a permafroszt hatása is jelentkezik. Ez a vidék ugyanis már a szubarktikus zóna határa. A talaj itt gyakran tőzeges és vízzáró rétegekkel teli. Mivel a víz nem tud elszivárogni, hatalmas mocsárrendszerek. A vizenyős talajon a fenyők gyökerei megfulladnak, ezért itt csak a cserjék, mint a törpenyír vagy a fűzfélék, illetve a sásfélék maradnak meg.
Van egy harmadik hatás is, amely a sűrű fenyvesek ellen dolgozik: az ún. „fagy-katlanok” jelenléte. Ezen a szakaszon az út sokszor széles völgyekben és lapályokon halad keresztül. Télen a hideg levegő megül ezekben a mélyedésekben, és akár -40°C alá is süllyedhet a hőmérséklet, miközben a dombtetőkön melegebb van. Ez az extrém mikroklíma megöli a fiatal fenyőcsemetéket, így csak a legellenállóbb cserjék maradnak életben a völgytalpakon.
Huh, akkor gyorsan menjünk tovább…
![...mindjárt itt van Kåbdalis [kóbdalisz], vagy számi nyelven Goabddális. Balra a Kåbdalis-tóra látsz rá. Bár lakossága alig haladja meg az 50 főt, a település neve fogalommá vált a síelők és a vasútrajongók körében.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/01/202601032102_Kulso-megbizas-Arvidsjaur-S-Kiruna-S_7_E45-Kabdalis-Kabdalisjaure-kulso-kep-1024x576.jpg)
A település viszonylag fiatal – az 1890-es években alapították úgynevezett nybygge-ként [nűbügge], ami „új telepet” vagy „új építést” jelent. Akkoriban a svéd állam földosztással ösztönözte a telepeseket, hogy népesítsék be az északi vadont. A lakók kezdetben mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és halászatból éltek.
Ma viszont már Svédország egyik legfontosabb alpesi edzőközpontjaként világhírű, és arról nevezetes, hogy itt van az egyik legkorábban nyitó sípálya egész Európában. Gyakran már októberben fogadják a síelőket a tavalyról elraktározott hó és a modern hóágyúk segítségével. Sok nemzeti válogatott ki is használja ezt és ide járnak felkészülni a világkupa-szezonra.
Érdekesség, hogy a környék a Sirges [szirgesz] számi közösség téli legelőterületei közé tartozik, így a rénszarvasok látványa mindennapos a falu környékén.
Ide ugyan most nem hajtottam be, pedig jelentős hely: ugyanis itt hajtottam át az északi sarkkörön. Ez a pont jelöli azt a szélességi kört (északi szélesség 66° 33′), amelytől északra a nyári napforduló idején a nap legalább 24 órán át nem nyugszik le (éjféli nap), télen pedig legalább 24 órán át nem kel fel – a határ túloldalán, Finnországban ezt a helyet Rovaniemitől északra a Joulupukin Pajakylä, vagyis a Mikulás-falu jelzi – remélem, eljutok oda is…
Itt egy nagy, jellegzetes tábla hirdeti, hogy átléptél a sarkkörön. Ez a turisták és kamionosok kedvenc fotózkodó helye – bakancslista pipa…a pihenőhelyen információs táblák mutatják be a sarkkör csillagászati és földrajzi hátterét. Nyáron üzemel a képen is látható ajándékbolt, ahol „Sarkkör-látogatási” igazolást kaphatsz.
A balra látható Öst-Kieratjän (Kieratjaure [kieratyaure]) pedig egy gyönyörű, hosszúkás tó. Kristálytiszta vize híres a pérhal és a pisztráng állományáról. Mivel közvetlenül az út mellett van, a horgászok számára könnyen megközelíthető. Akik nem horgásznak, azok számára a pihenőhelyről induló rövid ösvények vezetnek a tópartra, ahol a sűrű erdők hiánya miatt messzire el lehet látni a kopárabb dombok felé.
Jokkmokk Svédország egyik legkülönlegesebb közigazgatási egysége. Norrbotten [norbotten] megyében, Lappföld szívében található, és területét tekintve Svédország második legnagyobb községe, miközben népsűrűsége az egyik legalacsonyabb.
Jokkmokk területének jelentős részét – amit sajnos a játékban nem tapasztalhatunk meg – a Laponia világörökségi helyszín foglalja el. Ez Európa egyik legnagyobb érintetlen természeti területe. Itt található a Sarek [szárek], Svédország legvadabb hegyvidéke, a Padjelanta [pádjelántá], a Stora Sjöfallet [sztóra sőfállet] és a Muddus [múddusz]. A község nyugati része magashegyi jellegű, több mint száz gleccserrel és meredek csúcsokkal, míg a keleti részen kiterjedt mocsárvidékek és őserdők dominálnak.
Jokkmokk egyúttal a svédországi számi (lapp) kultúra és oktatás szellemi központja. Itt található az Ájtte [ájtte] svéd hegyi és számi múzeum, amely világszínvonalon mutatja be az északi népviseleteket, az ezüstművességet és a rénszarvastartás történetét.
Jokkmokk címere kék mezőben három ezüst villámot és két keresztbe tett bányászkalapácsot ábrázol. A villámok a vízenergiát (lásd a fenti vízerőművet), a kalapácsok pedig a történelmi bányászati törekvéseket szimbolizálják.
Ja, majd elfelejtettem megemlíteni, hogy 97-es főút és az E45-ös találkozásánál, a körforgalomban látható furcsa kék-sárga szobor, amely csak egy pillanatra tűnik fel a vezetőfülkéből kinézve, a Paradise Jokkmokk. Hans Lannge [hansz lánge], svéd képzőművész alkotása 2012-ben foglalta el a helyét. Ez egy körülbelül 4 méter magas, acélból készült absztrakt forma, amely leginkább stilizált felhőkre, madarakra vagy virágokra emlékeztet. A sárga és kék színek nemcsak a svéd zászlóra utalnak, hanem a napsütésre, a vízre és az optimizmusra is. A művész célja az volt, hogy egy barátságos, „üdvözlő” kaput hozzon létre a városba érkezőknek, ami elüt az északi táj olykor zord, szürkés tónusaitól. Azért került ide, mert itt dől el, hogy valaki továbbmegy-e északra a sarkkör felé az E45-ösön, vagy keletnek indul Luleå [lüleó] irányába a 97-esen.
Tudom, tömény mesélő vagyok, de hát hosszú az út…még egy apróság a vízerőmű gátján látható festményekről: ezek egy monumentális művészeti projekt részei, amelynek neve: Uvssat davás [uvszszát dávász] (Ajtók nyugat felé). A festményeket 2000-ben adták át, a cél velük pedig az volt, hogy vizuálisan is megjelenítsék a környék számi örökségét. A játékban, ha jól láttam, és ahogy a képen magad is látod, csak hármat látunk belőlük.
A festmények három neves művész összefogásával készültek: Bengt Lindström [bengt lindsztröm] világhírű svéd festő stílusa azonnal felismerhető az erőteljes, harsány színekről (vörös, sárga, kék) és az expresszív formákról. Az egyik kapun a Nåjdens öga [nojdenz ögá] (A Sámán szeme), a másikon pedig egy Siejdde [széjde] (számi áldozati kő/hely) látható – a valóságban is így néznek ki. Ő festette a Sarakha [szárákhá] alakját is, aki a számi mitológia egyik legfontosabb anyaistensége, és amely az épület falán látható – no, a játékban már nem a valódi kép látható.
Lars Pirak [lársz pirák] számi művész, aki a Rajden västerut [rajden veszterut] (Rénszarvasmenet nyugat felé) című alkotást készítette az intakház falára. Ez a mű a nomád életmódot, a vonuló rénszarvascsordákat ábrázolja. Végül Lars J:son Nutti [lársz jészon nutti] számi származású művész a projekt harmadik pilléreként a koncepció kidolgozásában vett részt.
A háromnyelvű (svéd, számi és finn meänkieli [meenkieli]) Gällivare [yelliváre] Svédország egyik legfontosabb ipari és bányászati központja, amely 100 kilométerrel az északi sarkkör felett, Lappföld szívében található.
A város nevének eredete összetett, a számi és a svéd nyelv találkozásából született: valószínűleg a számi jiellevárre [jiellevárre] szóból ered, ami „hasadék-hegyet” vagy „átjáró-hegyet” jelent.
Gällivare létezésének oka a geológiában rejlik. Ugyanis a várostól északra magasodik a Malmberget [málmberjet] (Érc-hegy), amely a precambriumi pajzs része. Itt található a világ egyik legtisztább és legnagyobb magnetit- és hematit-érc lelőhelye. A bányászat miatt Malmberget városrész alatt hatalmas üregek keletkeztek, így a házakat és lakókat fokozatosan Gällivare biztonságosabb központjába költöztetik át – ez a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű projektje a kirunai költöztetés mellett.
Az első ércleleteket 1690 körül fedezték fel, de a szállítási nehézségek miatt a kitermelés lassan indult. Az igazi áttörést 1888-ban a Malmbanan [málmbánán] vasútvonal megépítése hozta meg, ami összekötötte a bányát Luleå [lüleó] kikötőjével. Ezzel a XX. században Gällivare modern iparvárossá vált, miközben megőrizte számi spirituális jelentőségét is.
De még nincs vége, mert a várostól délkeletre található a Boliden Aitik, amely Európa legnagyobb külszíni rézbányája, ahol hatalmas, emeletnyi magas dömperekkel művelik a kőzetet.
Gällivare a közeli Vassara-tó [vásszárá] partján fekszik, amelyből a Vassaraälven [vásszáráelven] folyó ered. Utóbbi egy viszonylag keskeny, kanyargós északi folyó, amely kettészeli a várost. Partján népszerű sétányok és szabadidős központok találhatók. A folyó később a Linaälven [lináelven] folyóba torkollik, amely végül a hatalmas Kalixälven [kálikszelven] rendszerének részévé válik.
Mivel már többször említettem a szubarktikus környezetet, így érdemes egy pillanatra elgondolkodni a város éghajlatán is: a tél hosszú és sötét…a hőmérséklet tartósan -15°C és -30°C között mozog, de mértek már -45°C is…a nyár rövid, de intenzív az éjféli nap miatt…a hőmérséklet elérheti a +20-25°C – hűha, gyerünk a bányába, ott biztos melegebb van…télen ugyanakkor a sarki fény szinte minden tiszta éjszakán látható.
A végére némi statisztika: a község lakossága nagyjából 17 ezer fő, maga a város pedig kb. 10 ezer lakost számlál.
![Megérkeztem az előbb említett Kalixälven [kálikszelven] rendszerének névadó folyójához. Itt már félúton járok Kiruna felé.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/01/202601032102_Kulso-megbizas-Arvidsjaur-S-Kiruna-S_11_E45-E10-Kalixalven-kulso-kep-1024x576.jpg)
A Kalixälven [kálikszelven] Svédország egyik legkülönlegesebb és legérintetlenebb folyórendszere. Különlegessége abban rejlik, hogy egyike annak a négy nagy nemzeti folyónak, amiket törvény véd a vízerőművek építésétől, így teljes hosszukban szabadon folynak.
A folyó a Skandináv-hegységben, a Kebnekaise [kebnekajsze] lábánál ered több ágból, és a Botteni-öbölbe torkollik. Hossza ~430 km. Északnyugatról délkeleti irányba szeli át Lappföldet, érintve Kiruna [kiruná], Gällivare [yelliváre], Pajala [pájálá] és Kalix [káliksz] községeket.
A Kalixälven nem csupán egy folyó, hanem egy bonyolult vízhálózat, amely hatalmas, kb. 18 ezer négyzetkilométernyi területet csapol le. Főbb mellékfolyói a Kaitumälven [kajtumelven], a Tärendöälven [terendőelven] és a Linaälven [lináelven].
A folyót zúgók és vízesések tarkítják. A folyó egyik leglátványosabb, 9 méter magas vízesése a Jockfall [jokkfáll], ahol egy modern lazaccsapda is segíti a halak felvándorlását. Számos helyen a folyó több ágra szakad, szigeteket kerülve meg, vadvízi paradicsomot alkotva.
A Kalixälven a horgászok és a természetjárók Kánaánja. Rengeteg a lazac és a tengeri pisztráng, ez Európa egyik legjobb természetes lazactanyája. A halak több száz kilométert úsznak fel a folyón az ívóhelyekig. A torkolatvidéken pedig a törpemarénát halásszák, amelynek ikrája az első svéd élelmiszer, amely elnyerte az EU OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) státuszát.
![Kiruna közelében, Európa egyik legmonumentálisabb bányászati övezeténél járok, ahol az E10 Gällivare-Kiruna közötti szakasza mentén három felszíni fejtés is található: az Aitik [ajtik] rézbánya, valamint a Svappavaara [szvappavára] és a Gruvberget [grúvberjet] vasércbánya. Most éppen az utóbbi kettő mellett haladok el, amiket a játékban a Nordic Stenbrott testesít meg.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/01/202601032102_Kulso-megbizas-Arvidsjaur-S-Kiruna-S_12_E10-Nordic-Stenbrott-kulso-kep-1024x576.jpg)
A Gällivare melleti Aitik [ajtik] külszíni fejtésű (Open-pit mine [ópen pit májn]) rézbánya. Ez Európa legnagyobb külszíni rézbányája. A fő gödör több mint 3 kilométer hosszú, 1 kilométer széles és közel 500 méter mély. Főleg rezet, de jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt is kinyernek a kőzetből. Itt dolgoznak a világ legnagyobb dömperjei, amelyek kerekei is magasabbak egy embernél.
A Svappavaara [szvappavára] (LKAB) Kirunától kb. 40-50 kilométerre délkeletre, az E10-es és az E45-ös utak találkozásánál fekszik. Itt több felszíni bánya is található. Bár egyszer már bezárták, de az utóbbi évtizedben újraindították a vasérc kitermelést a növekvő világpiaci igények miatt. Az E10-es út, ahogy a képen is látod, konkrétan a bányaterületek között halad el. Sajnos a játékban nem, de a valóságban láthatod a hatalmas zúzógépeket és a pelletáló üzemeket, ahol a vasércet kis golyókká formálják a szállítás előtt.
A Gruvberget [grúvberjet] (Svappavaara mellett) egy másik felszíni vasércbánya, amely szintén az E10-es út közvetlen közelében található. Ez a projekt is része az LKAB azon törekvésének, hogy a földalatti kirunai bányát felszíni forrásokkal egészítse ki.
A kirunai [kiruná] Stadshuset [sztádszhűszet] és a hozzá tartozó Klocktornet [kloktornet] története az egyik legmeghatóbb fejezete a város kényszerű költöztetésének. A régi épületek, amelyek a Malmvägen [málmvégen] és a Hjalmar Lundbohmsvägen [jalmár lundbumzvégen] találkozásánál álltak, mára szinte teljesen eltűntek, de szellemiségüket és legfontosabb elemeiket sikerült megmenteni.
A régi városháza 1963-ban átadott épületét Artur von Schmalensee [ártur fon smálenszé] tervezte. A tervéért 1964-ben elnyerte a „Svédország legszebb középülete” címet. A helyiek csak „Igloo”-nak hívták a tágas, világos belső terei és a sarki fényre emlékeztető hangulata miatt. Az épület belső udvarán állt a híres aranyozott ajtókilincs, a „Vashurok”, és más művészeti alkotások, amelyeket a bányászat tiszteletére készítettek. Mivel az LKAB vasércbányája okozta talajrepedések elérték az alapjait, az épületet 2019-ben le kellett bontani.
A Klocktornet nem csupán egy torony volt a Városháza tetején, hanem egyúttal Kiruna szimbólumaként is szolgált. Ez egy hatalmas, feketére festett vasszerkezet, amelyen aranyozott figurák és egy bonyolult óramechanizmus található. A figurák a bányászokat és a helyi lakosokat jelképezik. 2017-ben a tornyot egészben emelték le a régi épületről. Ez volt a városköltöztetés egyik leglátványosabb pillanata. Ma a torony már az új főtéren, vagyis itt áll, az új városháza, a Kristallen [krisztállen] (Kristály) mellett. Bár az épület új, a torony hangja ugyanaz maradt, összekötve a múltat a jövővel.
Visszatérve az új Kristallen [krisztállen] (Kristály) nevet kapó városházára, ez egy modern, kör alakú épület lett. Az épület magja köré beépítették a régi városháza megmentett elemeit, köztük a híres rézkilincseket és a „Vashurok” művészeti elemeit.
A Kiruna Pastorat [kiruná pásztorát] az evangélikus svéd egyház helyi egyházközsége, amelyhez Svédország egyik legikonikusabb épülete, a kirunai templom is tartozik.
Igen, a templomot és a környező egyházi épületeket is el kell költöztetni, sőt, ez az egész városáttelepítési projekt egyik legbonyolultabb és leglátványosabb eleme.
A templomot 1912-ben adták át, és Gustaf Wickman [gusztáv vikman] tervezte. Az épület alakját a számi sátor, a lávvu [lávvu] ihlette. 2001-ben a svéd lakosság megszavazta Svédország legszebb, 1950 előtt épült épületének. Ez Svédország egyik legnagyobb fatemploma, és éppen ez teszi a költöztetését technikai bravúrrá.
A 35 méter magas, fából készült harangtornyot (Klockstapeln [kloksztápel]) még 2023 nyarán sikeresen átköltöztették az új helyére, a város új központja mellé. A torony most már az új temető és az új városközpont közelében áll, hirdetve a templom érkezését. Magát a templomépületet pedig 2025-2026 környékén tervezik megmozdítani.
A költöztetés során nem szedik szét darabokra! Az egész épületet egyben emelik fel, és óriási, több száz kerekű önjáró trélereken szállítják el az új helyszínre, körülbelül 3-4 kilométerrel távolabb. Az egyházközség irodáit és a közösségi házat szintén érinti a változás; ezek egy részét lebontják és újjáépítik az új központban, míg a történelmi értékű kisebb faépületeket a templomhoz hasonlóan elszállítják.
A fuvar adatai:
ETS2 verzió: 1.57.2.7s.
Rögzítés dátuma: 2026 január 3.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Arvidsjaur, Renar Logistik – Kiruna, Björk.
Tervezett/megtett távolság: 343/369 km.
Időpont: Kedd, 1:20 – Kedd, 7:53 (valós menetidő 35 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Scania S High Roof (460 LE, 13+1 sebességes).
Fülkefestés: Winter Wollies (Woven Wonders of Winterland).
Pótkocsi/Szállítmány: 3-tengelyes LWB/Traktorok.
Érintett települések (állam): Arvidsjaur (S), Kåbdalis (S), Jokkmokk (S), Gällivare (S), Svappavaara (S), Kiruna (S).
World of Trucks esemény: Cruising Nordic Horizons (6/18) – Svédország (6/6).
Látványosság: A kirunai városháza és óratornya.
VÉGE.
