Az előző farönkös szállítás után sikerült megcsípnem egy újabb Tiszta Szoboszló! fuvart Hot Springsbe. Most azonban Little Rock városából, a Rock Port folyami kikötőből indulok száraz állateledellel a Grand Pastures farm számára.
Úgy gondoltam, hogy ezentúl új típusú úti beszámolókkal is jelentkezem, amiknek a „Szabad mint a szél” nevet adtam.
Ennek oka, hogy az ATS/ETS2 és a Steam által támasztott számos kihívás teljesítése mellett számos más megbízást is teljesítek, pusztán a vezetés öröme, illetve a Világtérkép minél teljesebb bejárása végett. Eközben igyekszem olyan cégektől megbízásokat vállalni, amelyekhez még nem volt szerencsém. Nos, mivel ezek az utak is bővelkednek látnivalókban, kilátóhelyekben, nevezetességekben, történelmi emlékhelyekben, úgy gondoltam, kár lenne megfosztani benneteket egy-egy jobban sikerült úttól.
Ezeken az utakon többnyire nem narrálok, hanem csak repesztek a kiindulási ponttól a célig. Az utakhoz tartozó cikkekben pedig, mint ebben is, csupán képes beszámolóim lesznek, a látottak néhány soros értelmezésével, sőt többnyire nem lesz Google Térkép sem, mert az útvonalak összeállítása a részletes ismertetőkhöz több órányi forráskutatással és útvonalkereséssel jár.
Jó szórakozást kívánok a „Szabad mint a szél” videóimhoz és cikkeimhez!
Arkansas szeptember 16-ai megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Így immár 16 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek az elmaradhatatlan kihívások is: a Cruising Arkansas (#CruisingArkansas) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Pine Bluff városába vagy városából vállalt fuvar, amiért egy White-tailed Deer (Fehérfarkú szarvas) plüss kabinkiegészítőt kapunk.
Ez az út a Tiszta Szoboszló! Steam Személyes teljesítmény által támasztott kihívás teljesítéséhez szükséges 3. fuvar.
A nedves szubtrópusi éghajlattal jellemezhető Little Rock Arkansas állam fővárosa, egyben legnépesebb városa a maga 202 ezer fős lakosságával. A város hivatalosan 1831 november 7-én jött létre. A város a nevét az Arkansas folyó mentén kibukkanó sziklaképződményről kapta, amit 1722-ben Jean-Baptiste Bénard de la Harpe francia felfedező „Little Rock”-nak nevezett el.
A régészeti leletek szerint a környéket az őslakosok már több ezer éve lakták, mielőtt az európai gyarmatosítók megérkeztek volna. A terület történelmileg tanúsított törzsei a Caddo, a Quapaw [ˈkwɔːpɔː], az Osage [ˈoʊseɪdʒ], a Choctaw (csáktó) és a Cherokee (cseroki).
Az Arkansas folyó partján lévő kőkiemelkedést, amelyről a város a nevét kapta, a korai utazók viszonyítási pontnak használták. Ez a hely a lapos Mississippi-delta régióból az Ouachita-hegység lábához való út mentén fekszik.
Az Arkansas [ɑːrˈkænzəs] River a Mississippi egyik fő mellékfolyója. Általában keletre és délkeletre folyik, miközben áthalad Colorado, Kansas, Oklahoma és Arkansas államokon. A folyó forrásmedencéje Coloradóban, az Arkansas folyó völgyében található. A felszíni víz a Sawatch és a Mosquito hegyláncok hótakarójából ered, forrásának a Leadville melletti csúcsból kiinduló patakot tekintik. 1469 mérföldnyi (2364 km) hosszával az USA hatodik leghosszabb folyója.
Az Arkansas Inland Maritime Museum tehát két, II. világháborús hajó helyszíne: az USS Razorback tengeralattjáróé és az USS Hoga (YT-146) vontatóé.
A USS Razorback Balao-osztályú tengeralattjáró a Maine állambeli Kitteryben, a Portsmouth Naval Shipyardban épült. A gerincét 1943 szeptember 9-én fektették le. A Razorbacket a hajógyár Drydock #1 szárazdokkjában építették, és másik három testvérhajójával (USS Redfish (SS 395), USS Ronquil (SS 396), USS Scabbardfish (SS 397)) együtt 1944 január 27-én bocsátották vízre. A Razorback a második világháború alatt öt harci őrjáratot hajtott végre, elsüllyesztve japán hajókat, elfogva japán hadifoglyokat és kimentve a vízből a lelőtt amerikai pilótákat. A második világháború végén egyike volt annak a 12 tengeralattjárónak, amik jelen voltak a Tokiói-öbölben Japán kapitulációjakor.
Az USS Hoga (YT-146) leginkább az 1941 december 7-i Pearl Harbor támadás során tett akcióiról ismert. Az első japán bombák lezuhanása után 10 percen belül kihajózott, és hozzáfogott a vízbe esett tengerészek kimentéséhez, a tüzet oltásához és a mozgásképtelen hajók vontatásához. A Hoga húzta el a USS Vestal javítóhajót a USS Arizona égő hajótestétől, segített a megsérült USS Oglala aknakeresőn és a USS Nevada csatahajón. Tüzeket oltott az USS Nevadán, az USS Maryland, USS Tennessee és USS Arizona csatahajókon. A Hoga összesen 72 órát töltött folyamatos tűzoltással. A Hogát leginkább azért dicsérik, mert biztonságos helyre vontatta a süllyedő USS Nevadát, megakadályozva, hogy az elzárja a keskeny csatornát. Munkájáért a Hoga parancsnoka és legénysége elismerést kapott Chester A. Nimitz ADM-től, a Csendes-óceáni Flotta főparancsnokától. A hajó a múzeumba 2005 november 23-án érkezett meg.
A kezdetben közúti hídként funkcionáló híd 1899-ben épült Rock Island Railroad Bridge néven. 2011-re gyaloghíddá alakították át, majd kapta meg jelenlegi nevét: Clinton Presidential Park Bridge. A híd az Arkansas River Trail keleti kereszteződéseként szolgál, amely az Arkansas északi és déli partján halad végig. A Clinton Presidential Park Bridge egyike a négy gyalogos hídnak Little Rockban. Az épület melletti hídszakasznak is van neve, mégpedig Cindy Miller Island Bridge.
A William J. Clinton Presidential Library & Museum egy világszínvonalú oktatási és kulturális helyszín, amely különféle oktatási programokat, különleges eseményeket, kiállításokat és előadásokat kínál, egyedi perspektívát mutatva az Egyesült Államok 42. elnökének múltjában, jelenében és jövőjében.
A 38 ezres Hot Springs fürdőváros nevét a területén eredő számos hőforrásról kapta. Ezek a felszínre bukkanó hőforrások már régóta, az itt élő őslakosok számára is ismertek voltak.
1673-ban Marquette atya és Jolliet fedezte fel a területet, Franciaország birtokába juttatva azt. Az 1763-as párizsi békeszerződés átengedte a földet Spanyolországnak, de 1800-ban visszaadták Franciaországnak, egészen az 1803-as louisianai vásárlásig.
1804 decemberében George Hunter és William Dunbar expedíciót indítottak a forrásokhoz, ahol találtak egy magányos faházat és néhány kezdetleges menedékhelyet, amiket a forrásokhoz látogató emberek használtak.
1807-ben egy Prudhomme nevű férfi lett a modern Hot Springs első telepese, és hamarosan csatlakozott hozzá John Perciful és Isaac Cates.
1818 augusztus 24-én a Quapaw [ˈkwɔːpɔː], őslakos nyelven Ogáxpa, törzs átengedte a meleg források körüli földet az Egyesült Államoknak.
Miután 1819-ben Arkansas saját területe lett, 1832-ben az Egyesült Államok Kongresszusa létrehozta a Hot Springs Reservationt, amely szövetségi védelmet biztosított a termálvizeknek. A rezervátumot 1921-ben Hot Springs National Parknak nevezték át.
A termálvíz a Hot Springs Mountain nyugati lejtőjén 47 forrásból fakad. Körülbelül 1 000 000 US gallon (3,8 millió liter) 143 °F (62 °C) víz folyik ki a forrásokból naponta. Érdekes módon a kiömlési sebességet nem befolyásolja a területre eső csapadék ingadozása. A National Park Service tudósai radiokarbon kormeghatározással megállapították, hogy a felfakadó víz 4400 évvel korábban hullott a területre csapadékként. A víz nagyon lassan szivárog le a földfelszíntől a földkéreg túlhevült rétegeibe, majd jut vissza a felszínre.
Az Ouachita River [ˈwɑːʃɪtɑː] egy 605 mérföld (974 km) hosszú folyó, amely áthalad Arkansas és Louisiana államokon, mielőtt útját Black River néven folytatja a louisianai Jonesville közelében.
A folyó Mena közelében, a Ouachita-hegységben, Fort Smith városától délre, az US-71 közelében ered. Innen folyik keleti irányban Hot Springs felé, ahol a felduzzasztott Lake Ouachita, majd a Hot Springs mellett a szintén felduzzasztással kialakított Lake Hamilton (ami felett épp áthaladok a hídon) szolgálja a turizmust és a vízügyet. Egy darabig követi az I-30-at, majd délre haladva Camden, El Dorado, végül a louisianai határ mentén elterülő Spring Bayou után lépi át a déli állam határát. Amint elkészül Louisiana, biztos találkozunk még vele…
Az Ouachita folyó a Trail of Tears egy szakaszaként is szolgált. A bevándorlók ennek mentén jutottak el Camdenbe, majd onnan gyalog haladtak tovább Oklahomáig.
A Lake Ouachita víztározót és az azt lezáró Blakely Mountain Dam gátat a United States Army Corps of Engineers építette 1948 és 1953 között vízenergia termelés, rekreáció, vízellátás és vadvédelmi célokra. A gát 231 láb (70 m) magas, 1100 láb (340 m) hosszú, a teljesítménye pedig 75 MW.
A Lake Ouachita a legnagyobb tó Arkansasban. Partvonalának hossza több mint 690 mérföld (1110 km), a vízfelszín pedig több mint 66324 acre (26840 ha). A környékén helyezkedik el az Ouachita National Forest, amit számos tábla jelez, és amikkel magam is több esetben találkoztam a környéken utazva. A tóban számos sügér- és harcsafaj él. A tóban található egy ritka, nem csípős medúzafaj és számos szivacs is, amik nem jellemző fajai az édesvíznek. A tó 10%-át a növényzet borítja, amely nem csak a több mint 200 szigetnek, hanem a vízben lebegő növényzetnek is köszönhető.
A Lake Greeson nevét Martin White Greeson-ról, a tó fejlesztőjéről kapta. Az 1947-50 között kialakított tóhoz tartozik a Daisy State Park is. A tó halvilága igen gazdag sügérben és harcsában, a víztározót lezáró Narrows Dam alatti víz pedig szivárványos pisztrángban. A tó környékén nyulak, mókusok, fürjek, fehérfarkú szarvasok is megtalálhatók. A gazdag hal- és vadállomány vonzza a horgászokat és a vadászokat is – utóbbiakat egy 35 000 acre (14 164 hektárnyi) vadászterület szolgálja ki a tótól nyugatra. A Lake Greeson gyalogos, lovas és kerékpáros ösvényeket is kínál a természetkedvelőknek.
Daisytől nyugatra keresztezem a Little Missouri folyót, amelynek felduzzasztásával hozták létre az előbb látott Lake Greesont. A gyakran Little Mo néven emlegetett folyócska mindössze 147 mérföld (237 km) hosszú, amely az Arkansas délnyugati részén található Ouachita-hegységből lefolyó vizeket vezeti el a környező vidék dombvidékére, mielőtt beletorkollik Camden felett az Ouachita folyóba.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.52.0.6s.
Rögzítés dátuma: 2024 november 16.
Típus: Szabad mint a szél – Gyors fuvar.
Kiindulás-cél: Little Rock, Rock Port – Hot Springs, Grand Pastures.
Tervezett/megtett távolság: 100/105 mérföld.
Időpont: Hétfő, 6:00 – Hétfő, 8:51 (menetidő 2 óra 51 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Western Star 49X 72″ Sleeper (505 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Grey.
Pótkocsi/Szállítmány: Lode King Distinction Gabonaszállító/Száraz állateledel.
Érintett települések (állam): Little Rock (AR), Hot Springs (AR), Daisy (AR).
Steam Személyes teljesítmény: Tiszta Szoboszló! (3/5).
VÉGE.
