Itt az ideje felfedezni Louisianát! Éppen a texasi Texarkanában ért utol az első megbízás a Cruising Louisiana kihívás teljesítéséhez: villanypóznákat kell szállítanom a határ túloldalára, Shreveport városába.
Louisiana 2025 december 4-ei megjelenésével kaptunk egy újabb USA tagállamot. Ezzel együtt immár 18 tagállam virtuális területén fuvarozhatunk. Az SCS jó szokásához híven a térképpel együtt megérkeztek az elmaradhatatlan kihívások is: a Cruising Louisiana (#CruisingLouisiana) egyéni és közösségi céllal, a 4 Steam Személyes teljesítmény, valamint a Baton Rouge városába vagy városából vállalt fuvar, amiért egy méretes Boudreaux maci (Boudreaux the Bear) plüss kabindísz jár.
A Louisiana DLC-vel kapcsolatos, magyar nyelvre lefordított SCS posztokat a Térképek – USA és Kanada cikkben, az államban tett fuvarokat pedig a Minden fuvar – 2026 cikkben találod.
Ez az út a Cruising Louisiana kihívás 1. fuvarja, és a Louisianához kapott Steam Személyes teljesítmények közül A pelikánállam 1. útja.
![A hétfő reggel Texarkánában ért, ahol útra készen várakozom az első louisianai megbízásomra. Hogy az idő ne teljen hiába, a Woven Wonders of Winterland eseményen nyert Winter Wollies négy színének louisianai színekre cseréjét kértem a szerviztől. Nos, azt hiszem, hogy „The Bayou Sovereign” [dö bájú szoverin] (A mocsárvidék uralkodója) fantázianevű paletta igen élénk lett...a paletta RGB színhármasai a következők: 0,43,127 - Pelican Blue, amely Louisiana állami zászlajának alapszíne; 253,201,32 - Louisiana Gold, amely a Mardi Gras [márdi grá] egyik fő színe; 75,37,131 - Majestic Purple, amely az igazságosság jelképe és az egyetemi színek része; 0,121,52 - Bayou Green, amely a mocsárvidék és a hit jelképe. Nos, hogy tetszik?](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202602041616_Kulso-megbizas-Texarkana-TX-Shreveport-LA_0_1-Texarkana-szerviz-kulso-kep.jpg)
Amint látod, ragaszkodom a személyre szabott Freightliner Cascadia Day Cab nyergeshez, így hát a louisianai cirkáláshoz is ezt fogom használni. A 6×4-es alvázon a hajtáslánc egy 525 LE-s Detroit DD13 525 motorból és egy szintén Detroit gyártmányú 12 fokozatú DT12-OHE váltóműből áll. Az üzemanyagtartály kapacitása 160 gallon. Kabinbelsőnek a Midnight Black-et választottam.
A szervizből el kellett jutnom a Chuck & Jack’s (PalletOne Inc.) fűrésztelepére, ami nem a városban van, hanem nyugatra, az I-30 mentén fekvő New Bostonban. Ez egy 44 mérföldes út az autópályán. Maga a telephely is a településtől nyugatra fekszik, egy hatalmas területen, az I-30 és az US-82 között. Utóbbi út párhuzamos az I-30-al és szintén Texarkana felé halad.
Bár az SCS posztjaiból sok mindent megtudhatsz az államról, mégis érdemes pár szót ejteni róla, mert ez is egy nagyon különleges területe az országnak. Ugyanis Louisiana, az Amerikai Egyesült Államok egyik legegyedibb állama, egy igazi kulturális és geológiai „olvasztótégely”. Nem csupán a jazz szülőföldje, hanem egy olyan vidék, ahol a víz és a szárazföld örök harcot vív egymással. Most és a következő fuvarjaimban szeretném neked apránként bemutatni ezt a csodálatos államot. Kezdjük némi földtani ismerettel!
Louisiana geológiáját egyetlen óriási erő határozza meg: a Mississippi folyó. Az állam nagy része a folyó által az évezredek során lerakott üledékből épült fel. Ezt az üledéket homok és agyag alkotja. Ezért az állam talaja olyan mint egy „rakott palacsinta”. Az állam területének felszínén egyetlen ősi, kemény kőzetet (sziklát) sem találsz; minden, amit látsz, az elmúlt 60-70 millió év üledékképződésének eredménye.
Ugyanakkor a geológiai különbség észak és dél között drasztikus: míg északon úgymond a régmúlt dombjai színesítik a tájat, addig délen a folytonosan változó delta küzd az elemekkel.
Észak-Louisiana egy idősebb dombvidék, amely geológiailag a Harmadidőszak során alakult ki. Amikor a Mexikói-öböl partvonala még sokkal északabbra volt, ez a terület volt a tengerpart. A talaj itt főleg homokból és agyagból áll, ami tele van tengeri fosszíliákkal (kagylókkal, cápafogakkal stb.). A területre ugyanakkor a magas vastartalom jellemző, ami oxidálódva (rozsdásodva) jellegzetes vöröses színt ad a talajnak. A gazdaságilag hasznosítható talajt a barnaszén-telepek és a mélyen fekvő sódómok alkotják.
Az állam legmagasabb pontja a Driskill Mountain [driszkill máuntin], ami mindössze 163 méter magas. Ez egy eróziós maradék, amit a szél és a víz még nem tudott teljesen elhordani. A domb Bienville városkától északnyugatra található. A játékban sajnos megközelíteni sem tudjuk, mivel az I-20 és az US-167 kereszteződésétől délnyugatra helyezkedik el. Ha mégis arra jársz, akkor az LA-507-es útról nyíló ösvényen fel is keresheted.
Északkal ellentétben Dél-Louisiana egy dinamikus partvidék. Ez a terület geológiai értelemben nemrég született. A déli rész a Negyedidőszak hordalékából áll, amit a Mississippi hordott össze az elmúlt 7000 évben.
Ha megnézed a Mississippi deltáját, akkor magad is láthatod, hogy a folyó nem egy helyen rakta le a hordalékot. 1000-1500 évente mintegy irányt váltott, és újabb és újabb földnyelveket hozott létre. A mai New Orleans is egy ilyen korábbi delta-nyelven fekszik.
Érdekesség, hogy a délnyugati partvidéken különleges, párhuzamos homok- és kagylógerinceket találsz, amelyeken tölgyerdők nőnek. Ezek a gerincek jelzik az ősi partvonalak helyét.
Ezen a területen a legégetőbb probléma a talaj süllyedése, amiről majd New Orleans környékén járva biztos beszélni is fogok. Mivel a hordalék friss és vizes, a saját súlya alatt tömörödik és süpped. Régen a folyó áradásai friss iszappal pótolták ezt, de a gátak megépítése óta a süllyedés megállíthatatlan, és a tenger lassan visszaveszi a területet.
A mocsaras síkságból néha furcsa, kerek dombok emelkednek ki pl. az Avery-szigeten, amit meg is fogok látogatni. A dombok felszíne alatt alatt hatalmas sóoszlopok nyomulnak felfelé a mélyből, mint a fogkrém a tubusból, megemelve a felettük lévő talajt.
Louisiana déli része tehát egy hatalmas mocsárvilág (bayou [bájú]), amely folyamatosan változik. A folyó hordaléka építi a szárazföldet, de a tengerszint emelkedése és a gátépítések miatt az állam partvidéke jelenleg drasztikus ütemben tűnik el a partmenti erózió miatt.
Az Interstate 30 az USA autópálya-hálózatának egyik fontos eleme, amely Texas és Arkansas államokon halad keresztül. Bár a hálózat egyik viszonylag rövidnek nevezhető fővonala a maga kb. 366 mérföldjével (~590 km), stratégiai jelentősége óriási a délnyugati és a közép-nyugati régiók összekapcsolásában. Az I-30-as nagy része a korábbi US-67 főútvonalat váltotta fel vagy azzal párhuzamosan épült meg az 1950-60-as években.
Az autópálya a texasi Fort Worth [fort vort] városából indul, és az arkansasi Little Rock [littl rok] városáig tart. A texas-i szakasz tehát Fort Worth-ből indul, majd természetesen áthalad Dallason. Kelet felé haladva érinti Greenville-t [grínvil], majd eléri Texarkana térségét. Arkansas államban az út mocsarasabb, erdősebb vidékeken halad keresztül északkeleti irányban eljutva Little Rock városába, ahol csatlakozik az I-40-hez.
Amint láthatod a Világtérképből, az I-30 teljes szakaszát bejárhatod a játékban (Fort Worth, Dallas, Texarkana, Little Rock).
Texarkana egy különleges „iker-város”, amely pontosan a Texas-Arkansas államhatáron fekszik. Az I-30-as itt az egyik legfontosabb infrastrukturális elem. Az autópálya a városon belül haladva keresztezi a határt, amit nemsokára magam is meg fogok tenni. Itt található egy rendkívül fontos kereszteződés az I-49-essel, amely észak-déli irányban biztosít kapcsolatot déli irányban Shreveport [srívport] és északi irányban Kansas City [kenzesz sziti] felé.
A város neve egy mozaikszó, amely három állam nevéből áll össze: Texas, Arkansas és Louisiana. A várost 1873-ban alapították két fontos vasútvonal, a Texas and Pacific és a Cairo and Fulton [kájró end fultan] kereszteződésénél. A vasút tehát kulcsszerepet játszott a város felemelkedésében; Texarkana fontos logisztikai központtá vált a mezőgazdasági termékek és a faanyag szállításában.
A 2020-as népszámlálás adatai alapján lakosainak száma kb. 36 ezer fő. Ez a közösség sokszínű, jelentős fehér és afroamerikai lakossággal, valamint növekvő spanyol ajkú kisebbséggel.
A város nedves szubtrópusi éghajlatú. A nyarak forrók és párásak, a telek pedig enyhék, bár időnként előfordulhatnak jelentős viharok és tornádók, mivel a terület az úgynevezett „Tornádó-folyosó” szélén fekszik.
Az Interstate 49 az USA egyik legérdekesebb észak-déli irányú autópályája, amelynek különlegessége, hogy jelenleg több, egymástól elszigetelt szakaszból áll. A távlati cél egy összefüggő folyosó létrehozása a Mexikói-öböltől, New Orleans városától egészen Kansas Cityig.
Az I-49 három főbb szakaszra tagolódik. A déli szakasz Louisiana államban a legrégebbi rész, amely Lafayette [láfájet] városától indul észak felé, áthalad Alexandria városán, eljutva Shreveport [srívport] városáig. Ez a szakasz kulcsfontosságú Louisiana belső területeinek eléréséhez, és ezt a szakaszt teljes hosszában bejárhatjuk a játékban.
A középső szakasz Arkansas államban Texarkana környékén indul, ahol találkozik az I-30-assal, és észak felé halad Fort Smith [fort szmit] irányába. Ez a szakasz az Ozark-hegységen [o-zark heg-ség] keresztül vezet, ami az egyik leglátványosabb, viaduktokkal és alagutakkal (pl. a Bobby Hopper [babbi happer] alagút) tarkított autópálya-szakasz az USA-ban. Ezt a szakaszt is teljes egészében bejárhatjuk, de még US-71 néven jelenik meg a Világtérképen.
Végül az északi szakasz Missouri államban az államhatártól indul, és Joplin [dzsaplin] érintésével halad egészen Kansas City [kenzesz sziti] központjáig. Itt az I-49 nagyrészt a korábbi US-71-es főút korszerűsített változata.
A jövőbeni fejlesztések egyike a „Gulf-to-Great Lakes” [galf-tu-grét lék-sz] (Öböltől a Nagy Tavakig) folyosó létrehozása, amellyel az a tervezők célja, hogy az I-49-es legyen a központi ütőere annak a kereskedelmi folyosónak, amely a déli kikötőket összeköti Kanadával. A legnagyobb akadályt a mocsaras louisianai területek New Orleans és Lafayette között, valamint az arkansasi hegyvidéki szakaszok magas építési költségei jelentik.
![És eljő a pillanat, amikor átlépem Louisiana állam határát – „Bienvenue en Louisiane” [bienvönű an luizien], avagy „Üdvözöljük Louisianában”. Miért franciául? Mert Louisiana az egyetlen állam az USA-ban, ahol a jogrendszer alapjai a napóleoni törvénykönyvön alapulnak, és ahol a francia nyelv, illetve annak Cajun [kédzsan] és Creole [kriól] változatai a mai napig élő kulturális örökségnek számítanak. Ez az üdvözlés tisztelgés az alapító francia telepesek előtt.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202602041616_Kulso-megbizas-Texarkana-TX-Shreveport-LA_6_I-49-Louisiana-allamhatar.jpg)
A táblán látható arany liliom az ún. „Fleur-de-lis” [flőr-dö-li] „liliomvirág”. Ez a motívum eredetileg a francia királyi család, a Bourbon-ház jelképe volt. Mivel az államot XIV. Lajos (Louis XIV [lui katorz]) tiszteletére nevezték el, a jelkép elválaszthatatlan lett a területtől. 2008 óta ez Louisiana hivatalos állami szimbóluma. Louisiana története 1682-ben kezdődött, amikor Robert de La Salle [rober dö la szál] francia felfedező a Mississippi völgyét francia birtoknak nyilvánította. Bár később spanyol fennhatóság alatt is volt, és végül 1803-ban az USA megvásárolta az ún. Louisiana Purchase [luiziena pőrcsesz] keretében, a francia identitás – a konyhaművészet, a zene és az építészet – meghatározó maradt.
A Cross Lake egy víztározó és ivóvízforrás Shreveport nyugati szélén. Természetes eredetű tó, amely a Red River hírhedt természeti jelenségének (amiről majd szintén írni fogok, a Great Raft-nek [grét ráft] (Nagy Tutaj) köszönheti a megszületését. Ez egy gigantikus, több száz kilométer hosszú természetes torlasz volt kidőlt fákból, amely visszaduzzasztotta a mellékfolyókat. Emiatt a víz elöntötte az alacsonyan fekvő területeket, köztük a tó jelenlegi medrét, létrehozva a tavat.
Miután a XIX. század végén a gőzhajók számára megtisztították a Red River medrét, a tó szintje drasztikusan lecsökkent, és mocsaras területté vált. A tavat megőrzendő, 1926-ban fejezték be a jelenlegi gát és zsiliprendszer építését, amely stabilizálta a vízszintet, létrehozva a mai víztározót.
A tó felszíni területe kb. 34-36 km², mélysége átlagosan 2,5-3 méter, de a gát közelében mélyebb szakaszok is találhatók.
Az Interstate 220 Shreveport északi elkerülő útjaként szolgál. Fő feladata, hogy tehermentesítse az I-20-as autópályát, amely közvetlenül a belvároson halad keresztül. Az I-220-as egy félgyűrűt alkot a város északi része körül, amit sajnos csak az US-71-es csomópontig járhatunk be, keleti szakasza ugyanis már nem jelenik meg a játékban. Hossza körülbelül 17,6 mérföld (28,3 km).
Ez az északi félkör Shreveport nyugati szélén indul az I-20 csomóponttól, nem messze a repülőtértől. Keleti végpontja pedig a játékban nem szereplő Bossier City [bozsé sziti], ahol visszacsatlakozik az I-20-asba. Az út érinti a Cross Lake [krosz léjk] tavat, majd a Red River [red river] (Vörös-folyó) felett átívelve lépi át a városok közötti határt. A Cross Lake felett az I-220-ason, a Red River felett pedig a várost átszelő I-20-ason haladva kelhetünk át.
Az I-220-as projektje az 1960-as évek végén fogalmazódott meg, de a tényleges építkezés több szakaszban, évtizedeken át tartott: az első szakaszt 1979-ben adták át a forgalomnak Shreveport nyugati részén. A Red River feletti átívelő szakaszt az 1980-as évek közepén fejezték be. A teljes átadásra pedig a 90-es években lerült sor, amikor Bossier City [bozsé sziti] keleti csatlakozása is elkészült.
![Az I-20-ason csak az US-171-es csomópontig utazom, ahol a 16-os kijáraton hajtok le a tábla szerint a Hearne sugárútra. Balra láthatod az Independence Stadium [independensz sztédium] (Függetlenség Stadion) épületegyüttesét. Itt pedig már úti célom, a Central Civil Works (CFG Recycling) kapujához érkezem.](https://www.trucksim.games.hu/wp-content/uploads/2026/03/202602041616_Kulso-megbizas-Texarkana-TX-Shreveport-LA_9_Shreveport-Central-Civil-Works-kulso-kep.jpg)
A 187 ezer főnyi lakossággal bíró Shreveport [srívport], becenevén Port City [port sziti] Louisiana állam harmadik legnépesebb városa, és az úgynevezett Ark-La-Tex régió gazdasági és kulturális központja.
A város tehát három állam találkozásánál, az állam északnyugati részén található, a Red River jobb partján, átellenben a folyó túlpartján Bossier City [bozsé sziti] fekvő városával. A város éghajlata nedves szubtrópusi. A nyarak forrók és párásak, gyakran 35°C felett, míg a telek enyhék, de időnként előfordulhatnak fagyok és tornádók is. Ahogy most már tudod, két fő víztest van a városban, a Red River és a Cross Lake víztározó.
A várost 1836-ban alapította a Shreve Town Company. Nevét Henry Miller Shreve [henri miller srív] kapitányról kapta, aki feltalálta azt a gőzhajó-technológiát, amellyel sikerült megtisztítani a Red River medrét a Great Raft [grét ráft] (Nagy Tutaj) nevű, több száz kilométeres természetes fa-torlasztól.
A város gazdaságát a XX. század elején a várostól északnyugatra, a texasi határon fekvő Caddo Lake [keddó léjk] területén talált olaj alapozta meg, ami a várost az amerikai olajipar egyik központjává tette, ami hatalmas építészeti és gazdasági fejlődést hozott. Mára az olajipar jelentősége csökkent, és az egészségügy és az oktatás, valamint a közeli Barksdale Air Force Base [bárkszdél er fórsz béjsz] katonai bázis lett a fő munkaadó. Jelentős a szerencsejáték a Red River partján sorakozó folyami kaszinók révén, amelyek jelentős turisztikai bevételt hoznak.
A városban a francia, a déli és a texasi hatások keverednek. Bár New Orleans [nú orlíenz] ún. Mardi Gras [márdi grá] ünnepsége híresebb, Shreveport saját Krewes [krúz] rendszere és monumentális felvonulásai családiasabb, de ugyanolyan látványos élményt nyújtanak. Híres rendezvényei a Red River Revel [red river revel] művészeti fesztivál, és a Mudbug Madness [madbag mednesz] pedig a déli konyha és a folyami rák ünnepe – nos, a folyami rákokról is lesz később némi eszmefuttattásom…látványosnak számít a Red River felett átívelő Texas Street Bridge [tekszasz sztrít bridzs], amelynek neonfényei a város modern szimbólumai.
A fuvar adatai:
ATS verzió: 1.57.2.3s.
Rögzítés dátuma: 2026 február 4.
Típus: Külső megbízás.
Kiindulás-cél: Texarkana, Chuck & Jack’s – Shreveport, Central Civil Works.
Tervezett/megtett távolság: 137/183 mérföld.
Időpont: Hétfő, 6:10 – Hétfő, 11:22 (valós menetidő 22 perc), fáradás szimulálása kikapcsolva.
Vontató: Freightliner Cascadia Day Cab (525 LE, 12 sebességes).
Fülkefestés: Winter Wollies (RGB: 0,43,127; 253,201,32; 75,37,131; 0,121,52) (Woven Wonders of Winterland).
Pótkocsi/Szállítmány: 2-tengelyes A-KLN-19 40 láb hosszú rönkszállító, 4 pár rakonca/Villanypóznák.
Érintett települések (állam): Texarkana (TX), New Boston (TX), Shreveport (LA).
Steam Személyes teljesítmény: A pelikánállam (1/8).
World of Trucks esemény: Cruising Louisiana (1/10).
VÉGE.
