SCS Blog hír: 1.60 Update: Improved Material System

„Az új technológia fő célja az volt, hogy több fényt juttasson a járművek belső terének árnyékos területeire. Az előző rendszer nehezen kezelte a közvetett megvilágítást ezekben a helyzetekben, aminek következtében sok részlet elveszett a sötétben. Az új megoldás a dinamikus környezeti térképek több változatát használja, lehetővé téve, hogy minden anyag természetesebben tükrözze vissza a környezetét, és realisztikusabban reagáljon a környezeti fényre. A környezeti tükröződések már nem korlátozódnak a magasfényű fémfelületekre. Ez a változás jelentősen nagyobb mélységet és olvashatóságot biztosít a belső tereknek” – mondja járműtechnikai vezetőnk, Daniel.

Apróbb módosításokat is végeztünk a globális megvilágításon, elsősorban az expozíció és a kontraszt kiegyensúlyozására törekedve, valamint finom vizuális finomításokat végeztünk a rossz időjárási körülményekre gondolva, hogy egységesebb és kifinomultabb megjelenést érjünk el.

(TB: a „multiple variants of dynamic cubemaps” (dinamikus környezeti térképek többféle változata) egy fejlett technika, amelyet a valósághű fényvisszaverődések és a fények környezeti hatásainak szimulálására használnak. A cubemaps (környezeti térképek) egy 6 oldalból álló textúra (egy kocka belseje), amely egy adott pontból rögzíti a környezetet 360 fokban. Ezt használja a grafikus motor arra, hogy a fényes felületeken (pl. fém, víz, üveg) „tükröződjön” a világ. A dynamic a kulcsszó. A statikus cubemap csak egy előre beégetett kép. A dinamikus azt jelenti, hogy a motor valós időben, játék közben rajzolja újra a 6 oldalt, így ha egy tárgy vagy fényforrás mozog, a tükröződés is valós időben frissül. Mit jelenten ebben az esetben a multiple variants (többféle változat)? Ez a kifejezés arra utal, hogy a grafikus motor nem csak egyetlen típusú dinamikus tükröződést használ, hanem optimalizált stratégiákat alkalmaz a különböző igényekhez. Például a felbontás szerinti variációkkal a közeli, tükröződő felületek (pl. egy autó karosszériája) nagy felbontású, részletes cubemap-et kapnak, míg a távolabbiak vagy kevésbé fontos felületek alacsonyabb felbontásút, hogy kíméljék a videókártyát. Vagy a frissítési gyakoriság, ami azt jelenti, hogy nem minden dinamikus cubemap frissül minden egyes képkockánál (frame-enként). A fontosabbak igen, de a kevésbé látványosak csak minden 5. vagy 10. képkockánál frissülnek (időosztásos módszer), így csökkentve a processzorterhelést. Vagy említhetném a szűrési módokat (filtering/blurring), amivel az anyag minőségétől függően (pl. fényes króm vs. matt, érdes felület) a motor a dinamikus cubemap-et különböző mértékben „elhomályosítja” (blur), hogy szimulálja a fény különböző irányú szóródását. Miért jó ez? Ha egy motor „többféle variánst” használ, az a teljesítmény és a vizuális minőség közötti egyensúlyt jelenti. A fejlesztők ezzel elérhetik, hogy a játékban minden tükröződés dinamikus és élethű legyen anélkül, hogy a gép teljesítménye drasztikusan lecsökkenne. Összegezve: ez egy komplex rendszer, amely elemzéssel dönti el, hogy az adott felületen a tükröződés milyen részletes legyen, milyen gyakran frissüljön, és mennyire legyen éles vagy homályos, mindezt valós időben.)